1. cikk / 19 Rendkívüli munkavégzés díjazása – az alapbérrész számítása
Az Mt. szabályozza, hogy a rendkívüli munkavégzés után járó bérpótlék a munkavállalónkat a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Jár az időarányos munkabér és a túlórapótlék is. Ez esetben az egy órára járó alapbért – havibérben meghatározott alapbér esetén – úgy kell kiszámolnunk, hogy a havi alapbér összegét el kell osztanunk az adott hónap általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. Van-e arra lehetőség, hogy a rendkívüli munkára járó alapbér, azaz a túlmunka alapdíjának kiszámításakor az általános munkarend szerinti óráktól eltérő óraszámot alkalmazzunk:
a) 174-es osztószámot (a túlórapótlék kiszámításakor alkalmazott óraszám),
b) a munkavállaló munkarendje alapján a beosztott órák számát (pl. 16 nap×12 óra = 192 óra)?
A törvény tartalmaz az osztószám kapcsán korlátozó szabályozást?
2. cikk / 19 Közterület-felügyelők munkaidő-beosztása
3. cikk / 19 Teljesítendő munkaidő meghatározása munkaszüneti nap esetén
4. cikk / 19 Szabadság alatt képződő túlóra – munkaidőkeret esetén
5. cikk / 19 Munkaidő-elszámolás betegszabadság esetén
6. cikk / 19 Rendkívüli munkavégzés – elszámolás munkaidőkeretben
7. cikk / 19 Rendkívüli munka alapbérrészének számítása – az osztó meghatározása
8. cikk / 19 Rendkívüli munkaidő éves mértéke munkaidőkeretben
9. cikk / 19 Heti leghosszabb munkaidő munkaidőkeretben
2. Hogyan kell helyesen értelmezni, kiszámolni a heti átlag 48 órát? Mivel a hónapok nem pontosan 4 hétből állnak, fenti munkaidőkeret-meghatározás alapján ennek ellenére átlagolhatunk 16 héttel, vagy a tört heteket is figyelembe kell vennünk (17,42 hét)? Hogy számol a munkaügyi felügyelő?