Munkaszerződés szerinti munkaidő és a "túlórák"

Kérdés:

A munkaszerződésben heti 40 óra szerepel a munkavállaló munkaidejénél. Ez milyen munkarendnek felel meg: általános teljes munkaidő (kötött), kötetlen, esetleg rugalmas? Ebben az esetben mikor kell túlórát fizetni?

Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató köteles lenne biztosítani. Ezért minden bizonnyal tisztább helyzetet teremtene, ha a munkaszerződésben csak a napi munkaidő (pl. az általános teljes napi munkaidő, azaz napi 8 óra) lenne meghatározva, és a heti 40 órára történő utalás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Többletórák kezelése munkaidőkeretben

Kérdés: A munkáltatónál nem volt írásba foglalt munkaidő-szabályzat. A gyakorlat szerint rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a munkaközi szünettel együtt ledolgozott 8:20 percen felüli túlmunka hónap végén túlórában került kifizetésre. Tavalyi évben, a járvány időszakában meghosszabbította a munkáltató a kihirdetett 6 havi munkaidőkeretet kétévesre, amely 2021. december 31-én jár le. Ezzel egyidejűleg beszüntette a túlmunka-kifizetéseket. Mivel egy év alatt több munkavállalónál nagymértékben nőtt az úgynevezett "balanszidő", 2021. április 1-jétől kiadott a munkáltató egy munkaidő-szabályzatot, melybe belefoglalta, hogy a rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a többletidő le nem csúsztatása esetén a keret végén elveszik a többletidő. Valamint azt is szabályozta, hogy csak az minősül túlórának, amit a munkáltató elrendel. Szabályosan járt-e el a munkáltató a munkaidőkeret közben kiadott új munkaidő-szabályzattal, annak ellenére, hogy nem került lezárásra a munkaidőkeret? Valóban nem kell kifizetnie a munkavállalónak a többletidőt (ha a munkáltató nem rendelte el túlóraként) a munkaidőkeret végén, annak ellenére, hogy a munkavállaló sok esetben nem tudja elvégezni a munkáját nyolc óra alatt, a többletidejét pedig nem tudja lecsúsztatni a megnövekedett munkamennyiség miatt?
Részlet a válaszából: […] ...az rendkívüli munkaidőnek minősül.A törvény szerint a munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. Ha az elszámolás alapján a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Felmentési időre járó távolléti díj – a kifizetés esedékessége

Kérdés: Egyik munkatársunknak szeptember elején felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, a felmondási ideje november 26-án jár le. Amunkavégzési kötelezettsége alól október 20-tól mentesítettük, ez volt az utolsó munkanapja. A felmentési időre járó bérét még ezen a napon egy összegben kifizettük. A munkavállaló ezt vitatja, és állítása szerint a november hónapra járó távolléti díja csak december 10-én lett volna esedékes, és a novemberre eső távolléti díjat a novemberi munkanapok száma alapján kellett volna meghatározni (osztószám). Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítendő munkaidő (azaz hány hétköznap van az adott hónapban, és ez hány munkaórát jelent a munkavállaló munkaszerződése szerinti napi munkaidő alapján), és ezzel az osztószámmal kiszámítani a teljes felmentési időre eső távolléti díjat. Nem annak van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Munkabér elszámolása hóközi kilépő esetén

Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén a kiegyenlítő napokat, vagyis a munkamentes munkanapokat (szabadnap) hóközi kilépők esetén, havibéres besorolással rendelkező munkavállalóknál ledolgozott munkaidőnek kell-e tekinteni a kifizetést illetően? Például egy munkavállaló munkaviszonya május 22-én szűnt meg. A május 1-22. közötti időszakra esik jó néhány szabadnapja. Kilépésekor a szabadnapra járó díjazás is olyan kellene legyen, mintha dolgozott volna?
Részlet a válaszából: […] ...során először azt kell vizsgálni, hogy a munkavállaló a munkaviszonya megszűnésének időpontjáig az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidővel azonos mértékű munkát végzett, esetleg annál többet vagy kevesebbet dolgozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás munkaidőkeretben – elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: 6 hónapos munkaidőkeretet tervezünk bevezetni. Jól gondoljuk, hogy a 6 hónapon belül 3 hónapig folyamatosan 12 órás munkaidő-beosztást rendelhetünk el, ha majd a következő 3 hónapban azt korrigáljuk? Mi van akkor, ha a munka­vállalónk az első 3 hónapon belül elmegy, és így pluszban vannak az órái? Kötelesek vagyunk a túlórákat kifizetni?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét, ami a törvényben meghatározott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók esetében legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét is lehet [Mt. 94. § (1)–(2) bek.]. A munkavállaló beosztás szerinti napi (rendes)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Betegszabadság elszámolása

Kérdés: Dolgozóink 4 havi munkaidőkeretben dolgoznak. Az első két hónapban 6 órás munkarendben hétfőtől péntekig, a következő 2 hónapban pedig 10 órás munkarendben. Az egyik dolgozónk január hóban betegszabadságon és rendes szabadságon is volt. A munkabérét 6 órában bérszámfejtettem, természetesen a betegszabadságot is. A kérdésem az lenne, ha lejár a 4 havi munkaidőkeret, a betegszabadságból fennmaradó 2 órákat hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 93. §-ának (2)–(3) bekezdései szerint a munka­időkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ekkor a munkaidő meghatározásakor a távollét, így a betegszabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Végkielégítés és felmentési időre járó távolléti díj számítása

Kérdés: Egyik munkavállalónknak 2013. január 2-án felmondtunk. 2007. november 22-től állt munkaviszonyban, így a felmondási ideje 30+15 nap, és 2 havi végkielégítés jár neki. A felmondási idő teljes tartamára felmentettük a munkavégzés alól. A felmondási időt és a végkielégítést távolléti díjjal számoltuk el. Kérdésünk a távolléti díj számításával kapcsolatos. A munkavállaló alapbére 180 000 Ft/hó, 2012. július 1-jétől 2012. december 31-ig 60 283 Ft teljesítményprémiumot kapott. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló a törvény szerint a távolléti díj számításához irány­adó hat hónapos időszakban betegszabadságon, táppénzen, illetve gyermekápolási táppénzen volt, az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák száma 104 óra. Mennyi lesz a távolléti díj összege?
Részlet a válaszából: […] ...kéthavi végkielégítéssel számolva 360 000 Ft lesz (2 x 180 000 Ft). A napi távolléti díj az egy órára járó távolléti díj és a napi munkaidő szorzata [új Mt. 149. § (1) bek. b) pont], az egy órára járó távolléti díjat pedig úgy kapjuk meg, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Munkavégzés nyilvántartása kötetlen munkarend esetén

Kérdés: Korlátolt felelősségű társaságunk üzletkötőket alkalmaz teljes munkaidős munkaviszonyban. Az üzletkötők a munkaszerződésük szerint kötetlen munkarendben és változó munkavégzési helyen végeznek munkát. Milyen módon kell eleget tenni a munkaviszonnyal kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségünknek, és mire kell kiterjednie, ha ennyire nehezen ellenőrizhető a munkavégzés ténye? A fenti esetben értelmezhető-e a rendkívüli munkavégzés fogalma?
Részlet a válaszából: […] ...alatti, valamint a készenlét alattelrendelt munkavégzés [Mt. 126. § (1) bek.]. Az Mt. 147. § (1)–(3) bekezdéseértelmében mind a napi munkaidőt meghaladó, mind a heti pihenőnapon végzettmunka esetén pótlék és/vagy szabadidő, illetve pihenőnap illeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.