Díjazás hétvégi továbbképzésre?

Kérdés: Általános munkarendben dolgozó munkavállalóinkat péntek délután és szombaton továbbképzésre köteleztük. Megilleti-e a munkavállalókat a képzés idejére valamilyen díjazás?
Részlet a válaszából: […] ...általános munkarendben a péntek délutáni, rendesmunkaidőn túli képzés után – vagyis a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőtmeghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül szervezett képzés esetén – 50%-ospótlék jár a munkavállaló számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Rendkívüli munkavégzés ellenértéke

Kérdés: Munkavállalóink túlóráit szabadidővel váltjuk meg úgy, hogy a rendkívüli munka ellenértékeként biztosított szabadidőre bért nem fizetünk részükre. A szakszervezet kifogásolta az eljárásunkat, mert szerinte ebben az esetben díjazás nélkül marad a túlmunka. Kérjük a szerkesztőség állásfoglalását abban a kérdésben, hogy valóban szükséges-e munkabért fizetnünk a túlórák miatt biztosított szabadidőre, valamint hogy jogszerű-e kizárólag szabadidővel megváltani a munkavállalók túlóráit?
Részlet a válaszából: […] ...az említett "csúsztatás",különben a kérdésbeli megoldás csúsztatás az Mt. idézett szabályához képest.A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan,illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötvenszázalék....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Szabadság – díjazás- és munkaidő- elszámolás egyenlőtlen munkaidő- beosztás esetén

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók munkaidejének mértéke napi 8, heti 40 óra. A munkavállalók munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak: hétfőn 9 órát, kedden 7 órát, szerdán 10 órát, csütörtökön 8 órát és pénteken 6 órát. Részükre, ha rendes szabadságra mennek – függetlenül a napi munkaidő-beosztásuktól – 8 órára fizetünk távolléti díjat. Helyes ez a gyakorlatunk? A munkaidő-nyilvántartásunkban a fizetett szabadságot hogyan, hány órával kell nyilvántartanunk? A nyilvántartás alapján lesz ugyanis megállapítható, hogy szükséges-e például túlórapótlékot fizetni a munkavállalók részére.
Részlet a válaszából: […] ...szerint helyesen jár el, ugyanis afizetett, munkával nem töltött napokra (például szabadság, betegszabadság) amunkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékének – és nem a beosztás szerintimunkaidő hosszának – megfelelő díjazást kap a munkavállaló. Az Mt. 118/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Betegszabadság elszámolása rövidebb munkahéten

Kérdés: A társaságunk május 1-jétől áttért a heti 40 órás foglalkoztatásról heti 32 órára. A dolgozókkal a munkaszerződés módosítása megtörtént, ezzel egyidejűleg új munkarend került kialakításra az alábbiak szerint. Hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra a munkaidő, pénteken nincs munkavégzési kötelezettség. Az Mt. 137. § (6) bekezdése alapján a betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, ez alapján, ha a dolgozó beteg, akkor hétfőtől csütörtökig betegszabadságot számfejtünk 8 órára, péntekre nem. Az OEP tájékoztatása szerint viszont minden napra, így péntekre is kell betegszabadságot adni a (7) bekezdés alapján. Mi történik akkor, ha valaki hétfőtől szerdáig ledolgozott már napi nyolc órát, csütörtöktől beteg, akkor a napi két óra túlóraként kerüljön számfejtésre? Mi a helyes eljárás, hogyan kell a betegszabadságot elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a keresőképtelenség (abetegszabadság) időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre esőnapokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembevenni [Mt. 118/A. § (5) bek.]. Amennyiben a munkáltató figyelembe veszi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Rendkívüli munkavégzés "szabadnapokon"

Kérdés: Munkavállalóink olyan munkaidő-beosztásban dolgoznak, amely alapján heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak. Bármilyen jelentősége van-e, hogy a munkavállalók munkaidő-beosztásában mely napok minősülnek "szabadnapnak" és melyek "heti pihenőnapnak"? Előfordul, hogy – ugyan nem hétvégén – a hétköznapokra eső szabadnapjaikon munkavégzésre kell őket berendelnünk. Kérdés: ha szabadnapjaikon kell extra munkát végezniük, akkor is a pihenőnapi rendkívüli munkavégzésért járó díjazást kell részükre megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzéstől. A rendkívüli munkavégzés díjazásáról rendelkező Mt. 147. §(2) bekezdése szerint a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan,illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötvenszázalék....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Munkaidőkeret módosítása

Kérdés: Kollektív szerződés rendelkezése alapján hathavi munkaidőkeretet határozott meg a munkáltatónk. A hat hónapból lassan letelik az első kettő. A napokban értesültünk arról, hogy a vezetőség a munkavégzés átszervezését fontolgatja, és jövőbeni intézkedéseivel az aktuális keretet is módosítani szeretné. Megváltoztatható-e az irányadó munkaidőkeret? A tavaszi megrendelések várhatóan nagy mértékére tekintettel a pihenőidőnk egy részét előre megkaptuk, ezáltal természetesen kevesebbet dolgoztunk, ellenben más munkakörben dolgozó kollégáink lényegesen többet voltak beosztva. Amennyiben módosítható a munkaidőkeret, jogosultak vagyunk-e az eltelt két hónap alapján járó rendes havi munkabérünkre?
Részlet a válaszából: […] ...alapján ledolgozandó munkaórák számát, a munkaidőkeretkezdetének és végének figyelembevételével. A munkaidőkeret alkalmazásával anapi munkaidő mértéke nagyobb egységekbe foglalható számítási mértékké válik(Mt. 118/A. §). A munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Készenlét – betörésjelző riasztása miatti rendelkezésre állás

Kérdés: Készenlétnek számít-e, ha valakinek a napi nyolcórás munkáján kívül az is feladata, hogy munkaidőn kívül (délután 17 órától reggel 9 óráig) behívható legyen a betörésjelző riasztása esetén? Ez általában havonta egyszer meg is történik. Milyen díjazás jár részére?
Részlet a válaszából: […] ...munkabérén felül bérpótlék is megilleti. Az Mt. 147. §-ának (2) és (3)bekezdése szerint a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan,illetve a munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munka esetén a pótlékmértéke ötven százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Munkavégzés otthon – hogyan számolják a túlórákat?

Kérdés: Heti 40 órás munkarendben dolgozó szoftvert forgalmazó és bevezető cég vagyunk. Partnereinkhez alkalmazkodva előfordul, hogy alkalmazottaink a normál munkaidőn kívül, este/éjjel vagy hétvégén (is) dolgoznak. Hogyan kell ezt munkajogilag helyesen kezelni? Rendkívüli munkavégzés-e ez? Hogyan kell díjazni? Hogyan kell dokumentálni? Mi illeti meg a munkavállalót? Nincs szoftveres munkaidő-nyilvántartásunk, és nem dolgozunk munkaidőkerettel sem. Az ilyen munkavégzés nem a telephelyen/központban történik.
Részlet a válaszából: […] ...esetén a munkavállalót rendesmunkabérén felül ellenérték illeti meg [Mt. 147. § (1) bekezdés]. A munkaidő-beosztásszerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzettmunka esetén a pótlék mértéke ötven százalék....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Rendkívüli munkavégzés – a munkaszerződésben előre elrendelten?

Kérdés: Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet végez, egységünk egyszemélyes kisbolt, délelőtt 9 órától délután 17 óráig tart nyitva. A munkavállalóm a munkaszerződésben rögzített kölcsönös megállapodás szerint a következőképpen dolgozik. Hétfőtől péntekig délelőtt 8 óra 55 perctől délután 17 óra 04 percig, melyből 45 perc az ebédidő, mely nem része a munkaidőnek. Így a napi munkaidő hossza 7 óra 24 perc. Szombati napon a nyitvatartási idő 9 órától 12 óráig tart, melyet előre túlórában a rendeletnek megfelelően elrendelünk, a munkaszerződésben is rögzítettünk, és 100%-os túlórapótlékot fizetünk. Munkavállalóm heti rendszerességgel a fentiek szerinti beosztásban dolgozik. A rendelet szerinti éves túlórakeretet a dolgozó nem lépi túl. Kérdésem az, hogy a leírtak alapján társaságunk szabályosan foglalkoztatja-e a dolgozót? Ezzel a beosztással nem sérül-e a dolgozó 48 órás pihenőidejének kiadása?
Részlet a válaszából: […] A kérdésében leírt foglalkoztatás több szempontból isaggályos. Az egyik probléma, hogy a rendkívüli munkavégzést – a jogintézményjellegénél fogva – nem lehet előre, a munkaszerződésben megszabni, hiszen azMt. 127. § ának (1) bekezdése szerint a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
1
6
7