Magyarázat: rugalmas munkarend és egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés:

Társaságunk kollektív szerződésében rugalmas munkarend szerepel, így az tartalmazza a törzsidőt és a peremidőt. A kollektív szerződés azt is tartalmazza, hogy a rendes munkaidőt hétfőtől péntekig lehet beosztani azzal, hogy hétfőtől csütörtökig 8,5 órát kell mindennap dolgozni, míg pénteken csak 6 órát, így tehát egy héten összesen 40 óra a teljesítendő munkaidő.
1. Helyes-e az a megállapítás, ahhoz, hogy – jogszerűen – egyenlőtlen beosztást tegyünk lehetővé, a kollektív szerződésben feltüntetett rugalmas munkarend önmagában nem elegendő, hanem szükséges még munkaidőkeret elrendelése is? (A munkaidőkeret alkalmazására csak azért kerülne sor, hogy az egyenlőtlen beosztást jogszerűen lehetővé tegyük.)
2. Ha a kollektív szerződésben foglalt rugalmas-egyenlőtlen munkarendet akarjuk alkalmazni, hogyan lehet összekombinálni a rugalmas beosztást és a munkaidőkeretet? Elegendő az, ha például négyheti munkaidőkeretet rendelünk el, és a beosztási szabályok kapcsán csak utalunk a kollektív szerződésben foglalt törzsidőkre és peremidőkre?
3. Elvonatkoztatva a fenti tényállástól, be lehet-e vonni a munkavállalókat a munkaidő-beosztásba oly módon, hogy azt mondjuk, egy hétre levetítve úgy kötelesek beosztani a peremidejüket, hogy azok a törzsidőkkel együtt hetente adják ki a 40 órát?
4. Van-e bármi akadálya annak, hogy a rugalmas-egyenlőtlen munkarend mellett azt is előírjuk, hogy az általános munkarendet (hétfő–péntek) is alkalmazzuk? (Erre elsősorban azért lehetne szükség, hogy ha hetente 40 órát írunk elő, és például egy munkaszüneti nap pont hétköznapra esne, akkor azon a napon ne kelljen dolgozni, és e héten az adott napnak megfelelő munkaidővel kevesebbet kelljen dolgozni.)

Részlet a válaszából: […] ...a törvény megoldja azzal a számítási szabállyal, miszerint a munkaidőkeretben teljesítendő munka­időt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Munkaidő és pótlékátalány szabályozása kollektív szerződésben

Kérdés: Az Mt. 143. §-a rendelkezik a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék, illetve a szabadidő elszámolásáról. A 145. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg a felek. Ez a bekezdés a rendkívüli munkavégzésre járó bérpótlékra nem vonatkozik. A kérdésem arra irányul, hogy kollektív szerződésben ettől eltérően megállapítható-e havi átalány a rendkívüli munkavégzés idejére? Például egy havibéres dolgozónál előírhatja a kollektív szerződés, vagy a munkaszerződésben megállapodhatnak a felek arról, hogy havonta 200 óra egy adott munkavállaló elvárt havi munkaideje? Mit jelent pontosan a 156. § (1) bekezdésének a) pontja, miszerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár?
Részlet a válaszából: […] ...el, mint amennyit az a munkaszerződése alapján köteles ledolgozni. A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre [Mt. 45. § (4) bek.]. Ez a rendelkezés kollektív szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Napi 15 óra munkavégzés

Kérdés: Miként lehet megoldani a trafikokban, hogy az alkalmazottak az üzletekben napi 14-15 órát dolgozzanak? Van erre valami mód, ha nincs kollektív szerződésünk?
Részlet a válaszából: […] ...kerüljön foglalkoztatásra, és hogy a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodjon arról, hogy a beosztás szerinti napi munkaidő a napi 12 órát és a heti 48 órát meghaladhatja [Mt. 99. § (3) bek.]. A megállapodás tényét nyilván kell tartani [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Éves 200 órás túlórakeret

Kérdés: Cégünk külföldi érdekeltségű, és az a cégpolitika, hogy senkinek nem rendelnek el rendkívüli munkavégzést, tehát aki akar, az túlórázik. Természetesen minden túlórát a jogszabályok szerint ki is fizetünk a munkavállalóknak. Előfordul azonban, hogy vannak, akik akarnak túlórázni, és olyanok is, akik nem. A napi pihenőidő mindig eléri a 12 órát. A problémát az okozza, hogy van, aki már túllépte vagy év végéig túllépheti az évi 200 órát. Cégünk nem nagy létszámmal működik, átlagban kb. 50-60 főt foglalkoztatunk, szakszervezet nincs. Ebben az esetben kell-e figyelnünk az éves 200 órás keretet vagy nem?
Részlet a válaszából: […]  A túlórát mint rendkívüli munkavégzést a munkáltatórendelheti el az Mt.-ben foglalt keretek között, a megfelelő pihenőidő -amelynek a legalább napi tizenegy óra egybefüggő időtartamot, osztott napimunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén a nyolc óra időtartamot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Vasárnapi nyitva tartás és a munkaidő

Kérdés: Társaságunk jogutódlással átveszi egy áruház dolgozóit. Az áruház vasárnap is üzemel. A jogelőd a vasárnapi munkavégzést rendkívüli munkaként számolja el. Tudomásunk szerint, ami rendszeres, annak a munkaidő, illetve munkarend részének kell lennie, és a vasárnapi munkavégzésre járó juttatás jár érte. Kérjük válaszukat arra vonatkozóan, melyik a helyes eljárás!
Részlet a válaszából: […] Valóban, a rendkívüli munka fogalmából is következik, hogy arendszeresen, előre tervezhetően szükséges munkavégzést nem oldhatja meg amunkáltató a dolgozók túlóráztatásával: rendes munkaidőben kell őket vasárnaprais beosztani. Az Mt. 127. § (1) bekezdése szerint ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Rugalmas munkaidő-beosztás – könnyűipari termékek gyártásához?

Kérdés: Cégünk könnyűipari terméket gyárt, 33 fővel. A szakma jellegzetessége a szezonalitás, az év első felében megy le a termelés 60-65%-a, plusz az átállások. A létszám megtartása érdekében a munkaidőalapot áthelyeztük, 4 illetve 6 napos hetekre bontva a munkaidőt. Az üzemben nincs sem kollektív szerződés, sem pedig üzemi tanács. Milyen szabályok vonatkoznak az eltérő munkaidejű hónapokra?
Részlet a válaszából: […] ...§(1) bekezdése alapján a munkaidő a munkanapokra – munkaidőkeret alkalmazásaesetén – egyenlőtlenül is beosztható. Ilyen esetben a napi munkaidő négy óránálrövidebb és tizenkét óránál hosszabb nem lehet [Mt. 119. § (3) bekezdés a)pont]. Négyhavi (16...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.