10 talált cikk a munkaviszony létesítése , munkaszerződés , munkáltató , munkaviszonyra vonatkozó szabály kifejezésre

Kérdés: Intézményünknél lefolytatott belső ellenőrzés megállapította, hogy egyik, korábban takarító, jelenleg bölcsődei dajka munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottunkat évekkel korábban jogelődünknél helytelenül sorolták be "B" fizetési osztály helyett "A"-ba. A jogelődtől átvett személyi anyaga csak az alapfokú végzettségét igazoló, általános iskolai bizonyítványt tartalmazta, ezért az "A" fizetési osztályba történő besorolása a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a jogszabályi előírások szerint történt. A jogszabály szerint kötelező bölcsődei tanfolyamon való részvétele előtt nyújtotta be szakmunkás-bizonyítványát. A tudomásunkra jutott adatok alapján azonnal megtörtént a közalkalmazott besorolásának módosítása. A korábbi időszak vonatkozásában azonban az illetménykülönbözet kifizetését nem tartottuk megalapozottnak, tekintve, hogy véleményünk szerint a közalkalmazott a kellő időben történő tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, emiatt vált lehetetlenné a munkáltató számára a jogszabályszerű besorolása és illetménymegállapítása. Kérjük állásfoglalásukat.

Kérdés: Kötelezhető-e egy munkavállaló arra (és lehet-e felmondási indok és milyen esetekben), hogy egyik napról a másikra rendelkezzen bizonyos készséggel, pl. nyelvtudás vagy szakmai fokozat?

Kérdés: Több témában merültek fel kérdéseink. Van-e elévülési ideje a T1041 számú nyomtatványnak? Teljes napi munkaidőre szóló munkaszerződés mellett ugyanazon munkavállalóval létesíthető-e mellékfoglalkozás vagy megbízásos jogviszony? Vezető állású munkabére, ami a minimálbér hétszerese és jelenleg 651 000 Ft, függ-e a munkáltató nagyságától?

Kérdés: A korábbi Mt. 188/A. §-a alapján a munkáltató több, meghatározó jelentőségű munkakört betöltő munkavállalóját vezető állásúvá minősítette (amelyet a felek a munkaszerződésben is rögzítettek). Ezen munkavállalók vonatkozásában azonban az új Mt. 208. §-ának (2) bekezdésében meghatározott két feltétel közül az egyik (alapbér mértékére vonatkozó előírás) nem áll fenn. A munkavállalók a fentiek alapján az új Mt. szerint vezetőnek minősülnek-e, alkalmazhatók rájuk az új Mt. vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezései, valamint szükséges-e módosítani a munkaszerződésüket?

Kérdés: Nem találtam előírást arra az új Mt.-ben, hogy hányszor lehet határozott idejű munkaszerződést kötni ugyanazzal a munkavállalóval. Jól gondolom, hogy ezt a törvény valóban nem fogja korlátozni? A most hatályos törvény úgy rendelkezik, hogy automatikusan határozatlan idejűvé alakul a határozott idejű munkaviszony, ha jogellenesen kötöttek határozott időre szerződést a felek. Erre sem találtam szabályt az új Mt.-ben. Ezek szerint a jövőben nem kell attól tartanunk, hogy a munkavállaló kérelmére a bíróság határozatlan idejűvé minősít egy határozott idejű szerződést?

Kérdés: Van-e lehetősége az ügyvezetőnek arra, hogy a munkáltató (kft.) nevében eljárva az Mt. 188/A. § szerinti vezetőnek minősülő munkavállalók foglalkoztatásáról döntsön bizonyos munkakörökben? Mi a helyzet akkor, ha a tulajdonosi döntés hiányában kötnek ilyen munkaszerződést a felek?

Kérdés: Van annak bármilyen akadálya, hogy két különböző céghez jelentsünk be egy olyan dolgozót titkárnői, illetőleg személyi asszisztens munkakörbe 4, valamint 5 órára (vagyis részmunkaidőbe), aki emellett megbízási szerződés alapján más rendszeres munkát is ellát? Lehetséges mindkét munkahelyen próbaidőt kikötni, illetve határozatlan idejű szerződést kötni?

Kérdés: Munkavállalónkkal július 30-án kötöttünk munkaszerződést, a munkába lépés napjaként augusztus 3-át jelöltük meg. A munkavállaló azonban augusztus 3-án reggel jelezte, hogy keresőképtelen beteg. A munkavállaló sajnos azóta is súlyos beteg. Ebben az esetben is augusztus 3-a marad a munkába lépés napja, és kötelesek vagyunk részére a betegszabadságra járó díjazást fizetni, vagy a munkába lépés napja a betegsége miatt módosul, és a tényleges munkába lépés napján fog csak a munkaviszonya megkezdődni?

Kérdés: Munkavállalónkkal a munkaviszony létesítésekor hat hónap próbaidőt kötöttünk ki. Ekkor úgy véltük, közös akarattal meghaladhatjuk az Mt. felső korlátját, majd tudomásunkra jutott, értelmezésünk helytelen, valójában csak legfeljebb három hónapos próbaidőben állapodhattunk volna meg. Kérdésünk: e hiba következtében a munkaszerződés egésze érvénytelen, vagy van arra mód, hogy az a továbbiakban is fennmaradjon?

Kérdés: A munkaviszony létesítésekor tévedésből teljes munkaidőben alkalmazott munkavállalónk munkaszerződésében a minimálbérnél alacsonyabb összeget tüntettünk fel. Mivel nem akarunk jogellenesen eljárni, mit kell tennünk annak érdekében, hogy ezt a hibát kiküszöböljük?