Beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő elszámolása a munkaidőkeret lejártakor

Kérdés: A beosztástól eltérő munkaidőre a rendkívüli munkavégzésre járó díjazást az adott hónapnál kell elszámolni. Csak az 50%-os bérpótlékot vagy a rendkívüli munkavégzés munkabérét is? Például a munkavállaló májusban 22 x 8 = 176 órára van beosztva. Két munkanapon 12-12 órát dolgozik, az összes ledolgozott órája így 184 óra. Ilyenkor is 176 órára kapja az órabérét és 8 órára 50%-os bérpótlékot, vagy 184 órára kap órabért + bérpótlékot? Ezt a 8 órát hogyan vesszük figyelembe a munkaidőkeret zárásánál?
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg is kell elszámolni. Ellenértékként erre az időre a munkavállalót – az alapbérén felül – 50% bérpótlék, vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – fizetett szabadidő illeti meg [Mt. 143. § (2) bek. b) pont,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

14 nap egybefüggő szabadságtól való eltérés

Kérdés: A 2013. augusztus 1-jétől hatályba lépett Mt.-módosítás után is köthet-e megállapodást a munkáltató a munkavállalóval arra vonatkozóan, hogy az egybefüggő 14 napos "munkaszünetet" (szabadságnapokat, pihenőnapokat, esetleges munkaszüneti napokat is beleértve) nem kéri a dolgozó, és ezért a munkáltató nem is kényszeríti ennek egyben való igénybevételére? Nálunk ugyanis az a helyzet, hogy gyakorlatilag a dolgozók döntik el, mikor és mennyi időre mennek szabadságra, a szabadságengedélyen általuk feltüntetett napokat a munkáltató nem szokta felülbírálni. Elégséges-e a szabadságengedély-tömb kitöltése, mint kétoldalú megállapodás, vagy emellett külön írásba foglalás is szükséges?
Részlet a válaszából: […] ...a megállapodás lényege az adott kérdésben a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata. A 22. § szerint a jognyilatkozatot – ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik – alaki kötöttség nélkül lehet megtenni; csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Műszakpótlékra való jogosultság rendkívüli munka pótléka mellett

Kérdés: Társaságunk egy termelő cég, három műszakban foglalkoztatja munkavállalóit, a műszakpótlék kifizetésének minden törvényi feltétele teljesül. Az utóbbi időben a megrendelések megnövekedése miatt bizonyos esetekben rendkívüli munkavégzés (túlóra) elrendelésére került sor. Kérdésem az, hogy a rendkívüli munkavégzés időtartamára jár-e a műszakpótlék is? Azaz aki délutános műszak után, 22 órától 02 óráig túlórázik, vagy az éjszakás bejön 18 órára, annak ezt a négy munkaóráját hogyan kell számfejteni? Mi a helyzet, ha szombaton, pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében vagy vasárnap történik ugyanez?
Részlet a válaszából: […] ...napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidő, azaz "túlóra" esetén a munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár [Mt. 143. § (1) bek. a) pont]. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Készenlét alatti munkavégzés díjazása

Kérdés: Készenlét alatti munkavégzés esetén jár-e a munkavállalónak vasárnapi vagy munkaszüneti napi pótlék, illetve éjszakai bérpótlék, ha a munkavállaló egyébként hétfőtől péntekig két műszakban dolgozik, utána egész hétvégén készenlétben van, amelynek időtartama alatt (vasárnap éjjel vagy egy munkaszüneti napon) 1,5 óra munkát végez?
Részlet a válaszából: […] ...bérpótlék a rendkívüli munkaidő szabályai szerint illeti meg. Tehát a munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár a készenlét alatt végzett munka tartamára [új Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Rendkívüli munkavégzés díjazása és szabadidő biztosítása

Kérdés: Az Mt. 147. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén adandó pótlék helyett a munkáltató előírhatja, hogy szabadidő jár. Egyik munkavállalónk úgy gondolja, hogy a rendkívüli munka ellenértéke a rendes munkabérből, azaz a havi személyi alapbér alapján megállapítható túlóraalapból, valamint az 50%-os vagy 100%-os pótlékból, vagy az ezek helyett adható szabadidőből áll. Ennek következtében – szerinte –, ha a munkáltató úgy dönt, hogy a pótlék helyett szabadidőt biztosít a munkavállaló számára, ettől függetlenül a rendkívüli munkavégzés időtartamára, valamint a szabadidő időtartamára is ki kell fizetnie a munkáltatónak a kiszámított órák alapján az alapot. Tehát ha például 2 órát dolgozott rendkívüli munkavégzéssel a munkavállaló, és ezért 2 óra szabadidőt kapott, akkor – a munkavállalónk szerint – a bérszámfejtéskor azt kell látnia a munkabérjegyzéken, hogy 2 órára eső személyi alapbérrel többet számfejtettünk neki. Szerintünk azonban ez az okfejtés hibás, mert a szabadidő az óraszámra jár, és nem úgy kell tekinteni, hogy csak a pótlékot váltja meg a munkáltató. Kérem, segítsenek eldönteni, igaza van-e a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a 2012. július 1-jén hatálybalépett új Mt. rendelkezéseinek június elején elfogadott szövege szerint amunkavállalónak – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodásaalapján – ötven százalék bérpótlék vagy szabadidő jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.