7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Munkavégzési hely meghatározása
Kérdés: Cégünk (A cég) székhelyén egy másik cég (B cég) gépét tároljuk. B cég egy munkavállalóját dolgoztatja ezen a gépen. B cégnek ezen a címen nincs bejelentett telephelye. Hogyan dolgozhat munkaügyileg rendezetten B cég alkalmazottja A cég székhelyén? A dolgozónak A céggel nincs semmiféle szerződése. Milyen dokumentumok szükségesek ahhoz, hogy egyáltalán bejöhessen a cég területére, és ott munkát végezhessen?
2. cikk / 7 Román állampolgár – távmunkában Romániából
Kérdés:
Magyarországi székhellyel és telephellyel rendelkező magyar cégünk román állampolgárt szeretne foglalkoztatni könyvelői feladatokra, aki távmunkában dolgozna, mivel a magyar cégnek nincs Románia területén telephelye. A munkavégzés helye a romániai otthona lenne. Hogyan lehetséges munkaügyi szempontból megoldani ezt a helyzetet, ideértve a munkaszerződést, a bejelentést, a munkabér megfizetését és az adózást?
3. cikk / 7 Igényérvényesítés – az igazolások kiadásával és a végkielégítéssel kapcsolatban
Kérdés: Munkáltatóm sem a kilépőpapírokat, sem a végkielégítést nem akarja kiadni. A munkaügyi bírósághoz kellene fordulnom, de hogy tehetem ezt meg?
4. cikk / 7 Rendkívüli munkáért szabadidő
Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál kéthavi munkaidőkeretben, folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott közalkalmazott egyik telephelyről ideiglenesen (felújítási munkálatok végett) átkerült egy másik telephelyre munkavégzés céljából. A jelenléti íven a kéthavi munkaidőkereten felül végeztek munkát, tehát a munkahelyükön rendelkezésre álltak rendkívüli időben úgy, hogy közvetlen vezetőjük nem tudott munkát biztosítani a hirtelen megnövekedett létszámú közalkalmazottak számára, és a beosztást sem tudta úgy kialakítani, hogy ne kerüljön sor a kéthavi munkaidőkereten túli munkavégzésre. A munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munkavégzésért járó alapbért és pótlékot részükre nem pénzben kívánják kifizetni – hivatkozva arra, hogy ugyan be voltak osztva, de fizikailag érdemi munkát nem tudtak végezni –, hanem szabadidővel úgy, hogy nyilatkoztatják a dolgozót, hogy lemond a pénzbeli kifizetésről, illetve elfogadja a felajánlott szabadidőt. Tájékoztatást kérnék arról, hogy ez a megoldás jogszerű-e? Ebben az esetben egy munkaügyi ellenőrzés folyamán a jelenléti íven szereplő rendkívüli munkavégzés, amely nem került kifizetésre a dolgozó részére, járhat-e valamilyen következménnyel? Van-e bármilyen mód, amely lehetővé teszi a jelenléti íven szereplő (a közvetlen vezető aláírásával, tehát tudomásával) kereten túli munkavégzés kifizetését, ha a dolgozó hozzájárulásával sem a munkaidőre járó munkabért, sem a pótlékot pénzben nem térítik meg?
5. cikk / 7 Változó munkavégzési hely – mikor tilos az elrendelése?
Kérdés: Egyes munkavállalóinkat változó munkavégzési helyre alkalmazzuk, munkaszerződésükben is "változó munkahely" szerepel munkavégzési helyként. Egyik változó munkahelyre alkalmazott munkavállalónkat átirányítottuk egy másik munkavégzési helyre. A munkavállaló kifogásolja az utasítást, és kérvényezi a jelenlegi munkavégzési helyének megőrzését, arra hivatkozással, hogy ez rá nézve hátrányos következményekkel járna (mert napi fél órával többet kellene utaznia, és két kisgyermeket – egy három- és egy ötéveset – nevel egyedül). Kötelesek vagyunk figyelembe venni a kifogásait, vagy jogszerűen elrendelhető részére a más munkahelyen történő munkavégzés?
6. cikk / 7 Külföldi munkavégzés külföldi munkavállalóval
Kérdés: Magyarországi székhelyű, építőipari kft.-ként nem EGT országbeli, szerb állampolgárt alkalmaznék svédországi munkavégzésre, ahol a kft. alvállalkozóként dolgozik. Mi lenne a legegyszerűbb (költségkímélőbb) megoldás mindkettőnk számára?
7. cikk / 7 Változó munkahely – ha az új telephely "elérhetetlen"
Kérdés: A munkáltatómmal változó munkahelyre kötöttünk munkaszerződést. Erre hivatkozva elrendelte, hogy az ország másik felében levő telephelyén dolgozzak, de szállást nem biztosított, és tömegközlekedéssel a kijelölt munkaidő kezdetére nem tudok odajutni. Mit tehetek?