20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Szabadság elévülése
Kérdés: A munkáltató nem adta ki, a sok munka miatt a munkavállaló nem vette ki az adott évi szabadságait. Az előző évről így a munkavállalónak 18 munkanap szabadsága maradt (ebből 4 életkor szerinti pótszabadság). A munkáltató az előző évi szabadságot törölte. Jogosan megteheti ezt? Ha nem, hány év után veszik el a görgetett szabadság?
2. cikk / 20 Szabadság és a munkaviszony megszűnése
Kérdés: Az egyik munkavállalónk felmondott. Időarányos szabadságait kiszámoltuk, ez alapján tizenkét munkanap jár még részére. Kollektív szerződéssel rendelkező munkáltató vagyunk, amelynek alapján a munkavállaló évente tíz munkanap szabadsággal rendelkezik, amelyet kérésének megfelelően kell kiadnunk. Ez utóbbi tíz munkanapot a munkaviszony megszűnésekor időarányosan kell figyelembe venni?
3. cikk / 20 Megváltozott munkaképesség – a pótszabadság arányosítása
Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalónk 2021. augusztus 16-tól keresőképtelenség miatt 2022. május 16-ig távol van. Megváltozott munkaképességét 2021. december 15-én állapították meg, mely dokumentumot 2022. május 4-én mutatta be. Az évenkénti öt nap pótszabadság a 2021. évre vonatkozóan visszamenőleg megállapítható-e, ha igen, akkor teljesen, vagy csak a megállapítástól számítva részarányosan illeti meg? A munkaviszony megszűnése esetén az öt munkanap pótszabadság megilleti őt, vagy a megszűnés napjáig az alapszabadsághoz hasonlóan azt is arányosítani kell?
4. cikk / 20 Túlvett szabadság – a visszavonás kérdése
Kérdés: Megállapodhat-e a munkáltató és a munkavállaló szabadság visszavonással kapcsolatban egy esetleges jövőbeni munkaviszony-megszűnés esetére adott évben? A nyári leálláskor a munkáltatónak több szabadságot kell kiadni a munkavállalónak, mint amennyi időarányosan megilletné, azonban fennáll annak a veszélye, hogy ha időközben felmond a munkavállaló, akkor több szabadság került kiadásra, és azt a munkáltatónak már nincs lehetősége visszavonni. Az 1992. évi Mt. 136. §-ának (2) bekezdése egyértelműen leírta, hogy egy munkaviszony megszűnésekor a munkabért (többletszabadság) visszavonhatja a munkáltató, de erre az Mt. nem tér ki.
5. cikk / 20 Pedagógus pótszabadságának megválthatósága
Kérdés: Magánfenntartású óvodánkban munkaszerződéssel foglalkoztatott óvónőnk három gyermeket szült. 2014 óta passzív munkaviszonya volt/van, azaz a gyermekek születése miatt 2014-től egyetlen napra sem tért vissza munkavégzésre, most azonban befejezi fizetés nélküli szabadságát. Visszatérését követően azonnal fel kíván mondani, és kéri megváltani a közel 9 év alatt felgyülemlett ki nem vett szabadságát. Vita alakult ki közöttünk az őt a Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján megillető pótszabadság megváltása kapcsán. Ez a pótszabadság a nevelő- és oktatómunkát végző közalkalmazottakat illeti meg, évi 25 munkanap mértékben. Álláspontunk alapján a munkavállalót tényleges nevelő-oktató tevékenység folytatása hiányában ez a pótszabadság nem illeti meg, így megváltásának sincs helye. Kérjük álláspontjukat az ügyben!
6. cikk / 20 Túlvett szabadság az előző évből
Kérdés: Az előző évben túlvett szabadság levonható-e a tárgyévi szabadságból, illetve a jogviszony megszűnése esetén visszavehető-e?
7. cikk / 20 Szabadságra való jogosultság és a kiadás – ha felmondtak
Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?
8. cikk / 20 Időarányos szabadság számítása
Kérdés: Egyik munkavállalónk április 1-jével lépett be a céghez, de pár nappal később közlekedési balesetet szenvedett, és két hónapig keresőképtelen volt. Hogyan kell ezek alapján megállapítani az őt megillető szabadságot? A munkavállalót életkora alapján két munkanap pótszabadság illeti meg, és egy újszülött gyermeke van.
9. cikk / 20 Szabadság iránti igény elévülése
Kérdés: Cégünknél egy munkavállaló öt évre visszamenőlegesen nyilvántartott szabadsággal rendelkezik. Figyelemmel az Mt. általános szabályára, miszerint a munkaviszonyból származó igények elévülési ideje három év, a munkavállaló a munkaviszonyának megszűnése esetén hány évi szabadság pénzbeli megváltására jogosult?
10. cikk / 20 Vezető szabadságának megváltása
Kérdés: Nem gazdálkodó szervezet választott tisztségviselő vezetője az Mt. alapján kötött munkaszerződést vezető állású munkavállalóként. A vezető a szabadságait vagy "kiírja", vagy nem, de az Mt. alapján neki járó szabadságnál ténylegesen jóval kevesebb munkanap szabadságot használ fel évről évre, így jelentős, több hónapot kitevő "elmaradt" szabadságot tartunk nyilván. A tisztség megszűnésekor jogosan tarthat-e igényt a vezető a több éve felhalmozott, ki nem vett/adott szabadságának megváltására?