6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Szabadságmegváltás – a távolléti díj számítása
Kérdés: A törvény rendelkezik a szabadság kötelező megváltásáról a munkaviszony végén. Ilyenkor milyen esedékesség alapján kell kiszámítani a távolléti díjat, lévén hogy valójában nem távollétről van szó? Munkáltatói felmondás esetén lehetséges, hogy az eltérő esedékesség miatt máshogyan kell számolnunk a felmentési időre járó juttatásnál és máshogy a szabadságmegváltás esetén? Azonnali hatályú felmondás mellett is mindenképpen meg kell váltanom a szabadságot? Az indok egyébként az, hogy igazolatlanul hiányzott több napot is a munkavállaló. Megtehetem-e, hogy az igazolatlan napokból néhányra szabadságot írok ki?
2. cikk / 6 Távolléti díj számítási módja
Kérdés: Kártérítés, illetve végkielégítés esetén az egyhavi távolléti díj kiszámítási módjáról érdeklődnék. Például óra- és teljesítménybérben dolgozó munkavállaló esetén, ha tudjuk az egy órára, illetve napra jutó távolléti díjat, akkor mennyivel kell szoroznunk, hogy egyhavi távolléti díjat kapjunk?
3. cikk / 6 Távolléti díj – eltérő összeg eltérő jogcímenként
Kérdés: Egyik munkavállalónknak fel kívánunk mondani, 2013. december 31-én; felmentési ideje a következő napon kezdődik el. A felmondás alapján 2014. február 15-én szűnik meg a munkaviszonya, és részére végkielégítést, felmentési időre járó távolléti díjat, valamint szabadságmegváltást kell fizetnünk, a 2014. évi időarányos szabadságaira tekintettel. A kérdésem, hogy a távolléti díjat hogyan kell kiszámolnunk ezekre a jogcímekre; valóban eltérőek lesznek az esedékességi időpontok?
4. cikk / 6 Szabadságmegváltásra járó távolléti díj számítása
Kérdés: Munkaviszony megszűnésekor (a heti 40 órás, napi 8 órás munkaidő) az időarányosan járó és még ki nem vett szabadság megváltásakor hogyan kell elszámolni a munkabért (mi a távolléti díj alapja és az osztószám)?
5. cikk / 6 Vezető munkabére a cég felszámolás hatálya alá kerülése esetén
Kérdés: Felszámolóként több felszámolás alatt lévő céget képviselünk. Az egyik ilyen cégnél az ügyvezető munkaviszonyát megszüntettük, amely több mint tizenkét éve állt fenn. Rendkívül magas fizetést kapott, ezért magas végkielégítést kellene fizetnünk neki. Jól értelmezzük az új csődtörvényi rendelkezést, miszerint a felszámolás befejezéséig legfeljebb kéthavi garantált bérminimumnak megfelelő összeget fizethetünk ki neki? Úgy láttuk ugyanis, hogy ez az összeg az Mt.-ben hathavi távolléti díjnak felel meg, és nem tudjuk, melyik törvény szerint járjunk el.
6. cikk / 6 Jutalék kifizetése – utólag is megállapítható?
Kérdés: Cégünknél a munkavállalók egy részének jutalékot fizetünk, de a jutalék összege csak a tárgyhónapot követő második hónapban állapítható meg. A jutalékra való jogosultság a munkaszerződésekben is rögzítve van, de emellett a munkavállalók havonta megkapják személyi alapbérüket is; azaz nem a tipikus teljesítménybér-rendszerben zajlik a díjazás. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, akkor hogyan kell kifizetnünk a részére azt a jutalékot, amelyet csak két hónap múlva tudunk megállapítani?
