Keresőképtelenség ideje a végkielégítésre való jogosultságnál

Kérdés: A végkielégítés szempontjából figyelembe vehető idő kiszámításával kapcsolatosan kérdezném: az Mt. 77. §-ának (2) bekezdésében szerepel, hogy a jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó időtartamot, amelyre a munkavállalót bér nem illette meg. Ez hosszabb betegállományra is vonatkozik, vagy csak fizetés nélküli szabadságra?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett törvényhely alapján a munkaviszony megszűnésekor a munkavállalónak fizetendő végkielégítésre jogosító, a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időbe nem számít be az az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó tartam, amelyre a munkavállalót...A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Felmondás közlése keresőképtelenségből visszatérve

Kérdés: 13 hónapig voltam betegállományban, egy rendkívül komoly műtéten estem át. Időközben kiírt az orvos, mikor visszamentem dolgozni, a munkáltató kiadta a ki nem vett szabadságomat. Számítanom kell-e arra, hogy ha kiadták az időarányos részt, utána a kezembe adják a felmondást?
Részlet a válaszából: […] ...eltérni a törvény szerint nem lehet [Mt. 134. §(3) bek. b) pont].A betegség miatti keresőképtelenség időtartama alatt amunkavállaló munkaviszonyát a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással[Mt. 90. § (1) bek. a) pont], kivéve ha a munkavállaló......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Vezető tisztségviselő táppénzre jogosultsága többes jogviszonyban

Kérdés: Cégcsoportunknál két cégnek ugyanaz az ügyvezetője, s mindkét cégnél munkaviszonyban látja el a tisztségét. Az ügyvezető 2010 novemberében betegszabadságra ment, majd táppénzes állományba került, így mindkét cég esetén ennek megfelelően számfejtettük az őt megillető munkabért. Az ügyvezető azonban igényt jelentett be, miszerint az egyik cég esetében valóban keresőképtelen volt, de a másik cég esetében – mivel nem jelentette be, hogy betegszabadságra ment volna, vagy táppénzes állományba került – megilleti őt a munkabére. Valóban helytelenül jártunk el, amikor annak ellenére, hogy az ügyvezető az egyik munkaviszonyában keresőképtelen állományban volt, a másik munkaviszonyában is keresőképtelennek tekintettük?
Részlet a válaszából: […] ...az Ebtv. rendelkezései szerint táppénz illeti meg. AzEbtv. 43. § (1) bekezdése szerint táppénzre jogosult az a munkavállaló, aki amunkaviszonya fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, másodikvagy harmadik napon keresőképtelenné válik, és...�nz illeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Terhes munkavállaló határozott idejű munkaviszonya

Kérdés: Munkavállalónkat 2009. október 31-ig foglalkoztattuk határozott időre szóló munkaszerződéssel. A munkaviszony lejárta előtt terhes lett, és az orvos 2009. október 20-án táppénzes állományba vette. Minden valószínűség szerint már nem fog dolgozni a szülésig, azt megelőzően pedig megszűnne a határozott idejű munkaviszonya. Van-e továbbfoglalkoztatási kötelezettségünk? Terheli-e fizetési kötelezettség a munkáltatót? Hány nap betegszabadság jár a munkavállalónak? Hány nap szülési szabadságra járó rendes szabadságot kell számításba venni? Milyen ellátásban részesül a kismama?
Részlet a válaszából: […] ...a felek a munkaviszonyt határozott időre létesítették, ésa munkaszerződésben meghatározott határozott idő lejár (pl. a munkaszerződésbenmeghatározott időtartam eltelik, vagy a naptár szerint meghatározott időpontbekövetkezik), a munkaviszony automatikusan megszűnik, ehhez.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Betegszabadság arányosítása munkaviszony-megszűnéskor

Kérdés: Miként járjunk el, ha munkavállalónk munkaviszonya augusztus 31-én megszűnt, de több napot volt betegszabadságon idén, mint amennyi időarányosan járt volna? Betegszabadságra vagy táppénzre jogosult a részére járó időarányos betegszabadságnapok túllépése esetén? Ha táppénzre jogosult, hogyan igényelhetjük tőle vissza a jogosulatlanul igénybe vett, a betegszabadságra járó díjazást?
Részlet a válaszából: […] ...– naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illetimeg. Az Mt. 137. § (4) bekezdése szerint év közben kezdődő munkaviszony eseténa munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság idő­arányos részére jogosult.Ez azonban – ha a munkavállaló az....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Rendes felmondás közlése a felmondási tilalmat követően

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát átszervezés következtében rendes felmondással szüntettük meg, melyet június 2-án közöltünk vele. A munkavállaló március 21. és május 25. között keresőképtelen beteg volt. Most perrel fenyeget minket, állítása szerint ugyanis nem mondhattunk volna fel neki, mivel az Mt. 90. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében csak a felmondási védelem időtartamának elteltét, vagyis a keresőképtelen betegség lejártát követő harminc nap elteltével lehetett volna közölni vele a felmondást. Önök szerint valóban jogellenes volt ez alapján a rendes felmondás?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 90. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a munkáltatónem szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással – többekközött – a betegség miatti keresőképtelenség időtartama, legfeljebb azonban abetegszabadság lejártát követő egy év alatt. Ha a.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.