Nyugdíjas vezetők – közalkalmazotti helyett munkajogviszonyban

Kérdés: A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról rendelkező Módtv. alapján a közalkalmazotti jogviszonyok 2020. november 1. napjával munkaviszonnyá alakulnak át, és ettől az időponttól kezdve a munkavállalók az Mt. alá tartoznak. A társadalombiztosítási szabályok értelmében korábban a Kjt. hatálya alatt álló közalkalmazottak a nyugdíjazásuk esetén nem tarthatták fenn a jogviszonyukat, közalkalmazottként nem dolgozhattak tovább. Választaniuk kellett a nyugdíj és a közalkalmazotti státusz között. Ha 2020. november 1-je után a közalkalmazotti jogviszonyok munkaviszonnyá alakulnak át, az Mt. hatálya alá tartozó vezető állású munkavállalók a munkaviszonyuk megszüntetése nélkül dolgozhatnak-e tovább, miközben – akár a nők negyven év jogosultsági idejére, akár az általános szabály szerinti öregségi nyugdíjjogosultságra tekintettel – kérik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervektől a nyugellátás megállapítását és folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi teljes nyugdíjának, sem az általános szabályok szerinti öregségi nyugdíjnak nem feltétele a közalkalmazotti jogviszony vagy a munkaviszony megszüntetése.Ez alapján megállapítható, hogy amennyiben az érintettek közalkalmazotti jogviszonya valóban átalakul 2020...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Félig ledolgozott munkanap elszámolása

Kérdés: Egyik munkavállalónk a nappali műszakban, délelőtt tíz óra körül szóváltásba keveredett a műszakvezetőjével. A felettese szerint ez teljesen szokatlan volt a részéről, és feltűnt neki, hogy a munkavállaló valószínűleg ittas. A dolgozó beleegyezett a szondáztatásba, ami igazolta az alkoholos állapotot, ezért a műszakvezető azonnal hazaküldte. Erről jegyzőkönyv is készült. A munkavállalótól nem akarunk emiatt megválni, de kérdéses, hogy hogyan kell részére a bért elszámolni erre a napra. Reggel hattól dolgozott ugyan, de a munkakörében alkoholos állapotban tilos dolgozni. Ezért megtehetjük, hogy – részben büntetésből – erre a napra semmit nem számolunk?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezhető [Mt. 179. § (1) bek.]. Mindemellett, bár a kérdés szerint ezt a munkáltató nem fontolgatja, szóba jöhet a munkaviszony megszüntetése is, amelynek jogcíme felmondás, illetve a súlyos körülményekre tekintettel azonnali hatályú felmondás is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése

Kérdés: Szállodánk egyik szobaasszonyának munkaviszonyát májusban felmondással megszüntettük, annak teljes tartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Kiszámítottuk a felmentési időre járó távolléti díjat és a szabadság megváltását (300 500 Ft), és át is utaltuk részére a törvényes határidőben. A pénzügyes kolléga azonban ekkor éppen szabadságon volt, és visszatértét követően június 5-én ismét átutalta a két jogcímen megállapított összeget. Telefonon megkerestük a munkavállalót, aki azonban nem akarja önként visszafizetni a részére tévesen átutalt összeget. Hogyan tudjuk visszakövetelni a téves kifizetést?
Részlet a válaszából: […] ...fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő (Mt. 164. §). Tekintettel arra, hogy feltételezzük, a munkavállaló megkapta a munkaviszony megszüntetésekor a kilépőpapírjait és az elszámolásokat – azokon a felmentési időre járó távolléti díj és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Közös megegyezéses megszüntetés – megtámadás a megállapodás után

Kérdés: Közös megegyezéssel megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát. A megszüntető okiratban mindkét fél elismerte, hogy egymással kölcsönösen elszámoltak, és további követelésük nincs a másik fél irányába. Most a munkavállaló mégis keresetet nyújtott be a bírósághoz, mert szerinte megtévesztettük, mivel nem tudott róla, hogy őt a rendkívüli munkavégzésért díjazás illette meg. Alappal követeli velünk szemben a túlóráért járó pénzt, ha saját akaratából aláírta a közös megegyezést a fenti szöveggel?
Részlet a válaszából: […]  A közös megegyezéssel történt munkaviszony-megszüntetésrőlszóló megállapodás megtámadható bármelyik fél részéről, ha a fél annakmegkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve ha tévedéséta másik fél okozta, vagy azt felismerhette,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.