Közvállalatok vezetőinek javadalmazása

Kérdés: A köztulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó közzétételi szabályok körében a közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatás fogalma álláspontunk szerint a jogszabályi környezet tükrében nem egyértelmű. Értelemszerűen a munkáltató kötelezettsége feltüntetni az alapbért, ezenfelül az esetleges olyan jellegű juttatásokat, melyeket a vezető állású munkavállaló folyamatosan, rendszeresen megkap a munkáltatótól. A jogalkotói szándék is arra vonatkozik, hogy - többek között - a rendszeres javadalmazás nyomon követhető legyen, illetőleg a nyilvánosság is megfelelően tájékozódhasson a köztulajdonban álló gazdasági társaságok részletes működéséről. Azonban kétséges számunkra, hogy a közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatás körébe tartozik-e, ha a munkavállaló olyan kompenzációban részesül, amely az éves jövedelmét emeli ugyan, de az csak egyszeri juttatásként kerül számára kifizetésre. Konkrét példával élve, a munkáltató anyagi okok miatt nem tudja az adott évben az inflációs mértékkel követett béremelést végrehajtani, de a későbbiekben nem jövedelemként egyszeri esetben juttatásban részesíti a munkavállalóját. Ilyen esetben szükséges-e az egyszeri juttatás összegét is közzétennie a gazdasági társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók nevét, tisztségét vagy munkakörét, illetve - egyebek mellett a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásokat, ezen belül külön feltüntetve alapbérét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Egy cég és egy személy – két jogviszonyban

Kérdés:

Lehetséges-e, hogy egy személy ugyanazon társaság vonatkozásában egyszerre lásson el egy bizonyos munkakört munkaviszony keretében, és a társaság ügyvezetését megbízási jogviszony keretében? Ha lehetséges, ebben az esetben – mivel az ügyvezetés nem munkaviszonyban, hanem megbízási jogviszonyban kerül ellátásra – ezen személy vezető állású munkavállalónak minősül-e? Továbbá, ha ez a személy nem minősül vezető állású munkavállalónak – tekintettel arra, hogy megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést –, a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészében – helyettesítésére jogosított más munkavállalók vezető állású munkavállalónak minősülnek?

Részlet a válaszából: […] ...a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Ebből következően nem kizárt, hogy a társaság ügyvezetését megbízási jogviszonyban lássa el egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

A vezérigazgató helyettesítése

Kérdés: A cégnél van vezérigazgató és vezérigazgató-helyettes is, általános szabály szerint egymást helyettesítik. A vezérigazgató munkaviszonya megszűnt. Ki helyettesítheti a vezérigazgató-helyettest?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:283. §-a értelmében a zártkörűen működő részvénytársaság alapszabályának rendelkezése esetén az igazgatóság jogait vezető tisztségviselőként vezérigazgató gyakorolja. Az Mt. és a Ptk. sem a vezérigazgató, sem a különböző gazdasági társaságok vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Ügyvezető megbízással

Kérdés:

Egy cégünkben két ügyvezető van. Egyikük 100%-os tulajdonos, és az ügyvezetést munkaviszonyban látja el. A másik ügyvezető ingyenes megbízási szerződés keretében látja el ezt a tevékenységet, személyesen nem működik közre, máshol áll heti 40 órát meghaladó munkaviszonyban, így ott biztosított. Ez utóbbi ügyvezető magyar munkaviszonya hamarosan megszűnik, és a cége ausztriai központjában jogfolytonosan fogják alkalmazni, így Ausztriában lesz biztosított. Állandó lakcíme Magyarországon marad, Ausztriában ideiglenes lakcímmel fog rendelkezni. Maradhat-e ingyenes megbízási szerződéssel a cég ügyvezetője? Ha nem, milyen módon maradhat ügyvezető? Ha nem kíván ügyvezető maradni, és mást választ helyette a társaság, ehhez társasági szerződést kell módosítani?

Részlet a válaszából: […] ...arra tekintettel, hogy az egyik ügyvezető magyarországi munkaviszonya megszűnik, és külföldön fog dolgozni, nincs akadálya annak, hogy egy magyar cégben továbbra is megbízási jogviszonyban álljon ügyvezetőként. A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Kettős jogállás: munkaviszony és ügyvezetői státusz

Kérdés: Van egy családi vállalkozás, több cégformában tevékenykednek, jelen esetben egyéni vállalkozásként és kft.-ként. A család egyik tagja üzletvezetőként dolgozik az egyéni vállalkozásban, ahol munkabért kap, a kft.-ben pedig ügyvezető. Akft.-ben kaphat-e költségtérítést, és ha igen, milyen levonások terhelik? A költségtérítésnek van-e alsó vagy felső határa?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre munkajogi szempontból adjuk meg a választ. Nincs akadálya, hogy az egyéni vállalkozó és hozzátartozója között munkaviszony jöjjön létre. Sőt, ilyen esetben a felek hosszabb teljes munkaidőben is megállapodhatnak, azaz a munkaszerződés szerint a munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Összeférhetetlenség a cégen belül

Kérdés: Egy gazdasági társaság felügyelőbizottságának tagja létesíthet-e jogviszonyt (munkaviszonyt/megbízási jogviszonyt) ugyanazon gazdasági társaságnál elnöki tanácsadóként?
Részlet a válaszából: […] ...– nem lehet tagja a társaság munkavállalója [Ptk. 3:121. § (4) bek.]. A fentiekből eredően az elnöki tanácsadói feladat ellátását munkaviszonyban a törvény nem teszi lehetővé. Az általános, az ügyvezetéstől való függetlenséget megkövetelő szabály, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Betéti társaság munkaviszonya saját kültagjával

Kérdés: Egy betéti társaság kültagja lehet-e munkaviszonyban állóként havi 20 órában bejelentve a saját cégében?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. nem korlátozza, hogy munkaviszony álljon fenn a munkáltató és olyan munkavállaló között, aki (részben) az adott munkáltató tulajdonosa. Ebben az esetben ugyanis a betéti társaság mint önálló jogi személy jelenik meg munkáltatóként, akihez képest akkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Munkabérfizetés vezető tisztségviselő hozzátartozójának felszámolás esetén

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló vállalkozás munkaügyi perben áll volt dolgozójával, aki az egykori ügyvezető felesége. A volt dolgozó szerződése jó erkölcsbe ütközött, így a felszámoló megítélése alapján nem kapta meg felmondáskor a szerződés szerinti összes végkielégítést és felmondási időre járó bért. A Csődtv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja nem egyértelmű számomra, mit kell tekinteni kötelezően kifizetendő munkabérnek, és mi az, ami a felszámolási költségek közé nem sorolható ebben az esetben, ha a volt vezető közeli hozzátartozójáról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre, vagy nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik. A semmis megállapodás érvénytelen, kivéve ha ahhoz a rendelkezést megállapító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Külföldi ügyvezető szabadságmegváltása

Kérdés: Egy tagtársaságunknál az ügyvezető munkaviszonyban áll, osztrák állampolgár. Mióta Magyarországon alkalmazásban áll, még nem írt ki szabadságot, 88 napja van összesen. A munkaviszonya rövidesen közös megegyezéssel megszüntetésre kerül, ám kérdéses, mi a teendő a ki nem adott szabadsággal. Megilleti-e egyáltalán az ügyvezetőt a magyar szabályok alapján? Nem lehet szankcionálni, hogy miért nem vette igénybe természetben ennyi év alatt?
Részlet a válaszából: […] ...elemet tartalmazó jogviszonyban a felek eltérhetnek, és a munkaszerződésben kiköthetik, hogy valamely más állam jogát alkalmazzák a munkaviszonyra [Mt. 3. § (1) bek., 593/2008/EK rendelet]. Tehát ha a külföldi munkavállaló munkaszerződésében nincs kijelölve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Korlátozott belátási képességű vezérigazgató

Kérdés: A megváltozott munkaképességűek érdekében kérdezem, hogy miért nem ellenőrzik az akkreditált munkahelyek vezetőinek alkalmasságát a vezetésre? Ugyanis az egy (nem nevesítem) zrt. vezetői között pszichiátriai betegek vannak. A vezérigazgató asszony marékszámra szedi a nyugtatószereket, többször próbált meg öngyilkossági kísérletet. A dolgozók félve járnak be a munkahelyükre. Az idei évet azzal kezdte a vezérigazgató asszony, hogy több száz munkavállaló munkaidejét és munkabérét csökkentette. A sajátját megemelte, és felvette nem kevés összegért a testvérét is. Tehát alkalmatlan a munkaképesség-csökkent embereket foglalkoztató zrt. vezetésére!
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatói intézkedés bíróság előtti megtámadásának a munkavállaló részéről, amennyiben a munkáltatói jogkörgyakorló eljárása munkaviszonyra vonatkozó egyes szabályba ütközik – függetlenül attól, hogy e magatartás esetlegesen a belátási képességét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.
1
2
3