Leltárfelelős helyettesítése

Kérdés: A raktári készletet egyedül kezelő raktárvezető munkavállalónk pár hónap után megbetegedett, és több hétig nem tudott dolgozni. Ez alatt az idő alatt helyettesítette az egyik beosztottja, akivel azonban nem volt leltárfelelősségi megállapodásunk, mint a raktárvezetővel. Amikor beteg kollégánk visszajött, leltárt vettünk fel, ami jelentős hiányt állapított meg, aminek nem volt ismert oka. Ezért a hiányért ki lehet felelős?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Felmondás keresőképtelenség után visszatérő munkavállalónak

Kérdés: Egy kollégánk hosszabb ideig volt táppénzes állományban, amely január elején ért véget. Az üzemorvosi vizsgálat az első munkanapján munkavégzésre alkalmasnak találta. Mivel a hosszú idő alatt, amíg nem dolgozott, pótolnunk kellett a munkáját, ezért felvettünk egy új embert, így nincs üres pozíció, amiben tudnánk alkalmazni. A korábbi csoportjából ráadásul senki sem akar vele együtt dolgozni, rosszindulatú vezetőnek tartják, félnek a visszatértétől. Milyen feltételekkel tudnánk szabályosan megválni a munkavállalótól?
Részlet a válaszából: […] ...a hosszabb idejű keresőképtelenség miatt a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt. Még egy tartós betegség sem eredményezi automatikusan azt, hogy a munkavállaló – akár szakmai, akár egészségügyi szempontból – alkalmatlanná vált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Rendkívüli munkavégzés és a munkavállaló vezető állása

Kérdés: Egyik munkavállalónk keresetlevelet nyújtott be ellenünk a munkaügyi bíróságra, annak érdekében, hogy térítsük meg számára a nálunk eltöltött 3 hónapban teljesített összes rendkívüli munkája ellenértékét. A helyzet sajátossága, hogy a munkavállaló munkaszerződésébe ugyan nem foglaltuk bele, hogy az Mt. szerint vezető állású, de véleményünk alapján ez már önmagából a munkaköre elnevezéséből (üzletágvezető-helyettes) nyilvánvaló kellett, hogy legyen, ezért nem formálhat jogot a rendkívüli munka ellenértékére. Ő arra hivatkozik, hogy maga az üzletágvezető folyamatosan "pihenőidőt és éjszakát" nem kímélve foglalkoztatta, meglátásunk szerint azonban éppen azért kapott kiemelkedő alapdíjazást, hogy bármikor elérhető és felkészült legyen. Szerintünk a munkavállaló a betöltött munkakörből és a körülményekből tudta, hogy vezető, és egyedül az, hogy erről írásban nem tájékoztattuk, még nem teremt jogalapot számára a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértékére. Van esélyünk a pernyertességre?
Részlet a válaszából: […] ...– az Mt. általmeghatározott rendelkezések vonatkozásában – vezetőnek minősül. Ez utóbbikörülményről a munkavállalót a munkaviszony létesítésekor írásban tájékoztatnikell, vagyis a tulajdonos egyoldalú nyilatkozatával jogosult az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Igazolt és nem fizetett távollét – és az árvíz

Kérdés: Munkavállalónk múlt héten három napot nem jött be, állítása szerint árvíz volt borsodi falujában. Egyik kérdésünk, hogyan ellenőrizhetjük, hogy ez őt is érintette? Egyáltalán, mit jelent az érintettség, azt is, ha a töltésen dolgozott, de az ő háza nem volt közvetlen veszélyben? Másik kérdésünk, mivel másik munkavállalónkat kellett miatta túlóráztatnunk, átháríthatjuk-e rá ennek pluszköltségeit?
Részlet a válaszából: […] ...§). Ezen elvi szabályok alapján a munkavállaló köteles avalóságnak megfelelően nyilatkozni arról, hogy a vis maior megakadályozta-e amunkaviszonyból származó kötelezettségeinek teljesítésében. A munkáltatómásfelől szabadon mérlegelhet, hogy ezt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.