Távolléti díj – eltérő összeg eltérő jogcímenként

Kérdés: Egyik munkavállalónknak fel kívánunk mondani, 2013. december 31-én; felmentési ideje a következő napon kezdődik el. A felmondás alapján 2014. február 15-én szűnik meg a munkaviszonya, és részére végkielégítést, felmentési időre járó távolléti díjat, valamint szabadságmegváltást kell fizetnünk, a 2014. évi időarányos szabadságaira tekintettel. A kérdésem, hogy a távolléti díjat hogyan kell kiszámolnunk ezekre a jogcímekre; valóban eltérőek lesznek az esedékességi időpontok?
Részlet a válaszából: […] ...idő első napja,b) a végkielégítés tekintetében a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja [Mt. 148. § (2) bek.].A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani (Mt. 125. §). Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Szabadságmegváltásra járó távolléti díj számítása

Kérdés: Munkaviszony megszűnésekor (a heti 40 órás, napi 8 órás munkaidő) az időarányosan járó és még ki nem vett szabadság megváltásakor hogyan kell elszámolni a munkabért (mi a távolléti díj alapja és az osztószám)?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani (Mt. 125. §). A munkavállalót távolléti díj illeti meg a szabadság tartamára [Mt. 146. § (3) bek. a) pont]. A távolléti díjata) az esedékessége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Irányadó időszak 2013. augusztus 1-je után

Kérdés: A távolléti díj számításával összefüggő szabályok augusztus 1-jei módosításánál azt olvastam, hogy a bérpótlékokat, illetve a teljesítménybért 6 hónapra visszamenőlegesen kell majd vizsgálni. Korábban a megelőző 6 naptári hónap volt a törvényben. Van a kettő között különbség?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítménybér,bb) bérpótlékfigyelembevételével kell megállapítani [2013. augusztus 1-jétől hatályos Mt. 148. § (1) bek.].A munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a felek megállapodásában meghatározott, határidőnek nem minősülő időtartam számítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Végkielégítésként járó távolléti díj összege

Kérdés: Egyik munkavállalónknak 2013. március 1-jén felmondtunk. A munkaviszonya alapján 30+25 nap a felmondási ideje és háromhavi végkielégítés jár neki. Havi bruttó alapbére 376 800 Ft. Az elmúlt hat hónap átlagában a készenléti órái száma meghaladta a 96 órát. A felmentési időre napi távolléti díjat számoltunk el, figyelembe véve a készenlét alapján kiszámolt egy órára eső távollétidíj-növekményt (320,93 Ft/óra). A végkielégítés esetén havi távolléti jár, ami egyezik a havi bruttó alapbérrel, tehát végkielégítésként bruttó 1 130 400 Ft-ot számoltunk el. A kérdésem az, hogy helyesen jártunk el a dolgozó elszámolásánál? Ha nem, akkor mennyi a végkielégítés összege?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj számítása során alapvetően a távollét esedékességének időpontjában érvényes alapbér [Mt. 148. § (1) bekezdés] egy órára számított mértékét kell korrigálni (növelni):– a teljesítménybér-rész egy órára számított mértékével (Mt. 150....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre, vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Szabadságra járó távolléti díj megállapítása

Kérdés: Munkavállalónknak 2011 júliusában született gyermeke. 2012. szeptember 1-jétől szeretne a GYES mellett 6 órás munkaviszonyban munkát vállalni. 2011. évről 10 nap elmaradt szabadsága van, 2012. június 15-ig a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára 12 nap szabadság illeti meg. Ezt a szabadságot törvényi lehetőség szerint munkába állás után szeptember hónapban szeretnénk pénzben megváltani. Mivel erre a szabadságra még 8 órás munkaviszonya alatt szerzett jogosultságot, kérdésem, hogy 8 órás vagy 6 órás távolléti díjjal kell elszámolni? Visszajövetelét követően (2012. szeptember 1.) még lesz 10 nap elmaradt szabadsága 2011. évről, melyet szerintem az akadályoztatás megszűnését követő 183 napon belül kell majd kivennie. Ha ezt az elmaradt szabadságát kiveszi, akkor 6 órás távolléti díjjal kell elszámolni, mivel 6 órás részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságról visszatérve kiadják az igénybe nem vett rendes szabadságot, akkor az arra járó távolléti díjat már a részmunkaidős munkaviszonya alapján, a napi 6 órás munkaidő alapulvételével kell elszámolni. Mivel a munkavállaló egybefüggő 183 napnál hosszabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Átlagkereset-számítás alapjául szolgáló irányadó időszak

Kérdés: Határozott időtartamra, 2011. 11. 09-től 2012. 05. 09-ig alkalmaztunk egy munkavállalót, akinek a munkaviszonya az Mt. 88. §-ának (2) bekezdése alapján 2012. 03. 24-én megszűnt. Kérdésem, hogy ebben az esetben mi az irányadó időszak a határozott időből még hátralévő, 2012. 03. 25.-2012. 05. 09. közötti időre járó átlagkereset számításánál? A munkavállaló díjazása személyi alapbérből és jutalékból áll össze. A munkaviszony minden naptári hónapjához tartozik osztószám, ledolgozott vagy fizetett nap.
Részlet a válaszából: […] ...152. § (1)-(3)bek.]. Az átlagkereset-számítás alapjául a munkabéreket az alábbi sorrendbenkell figyelembe venni:a) Ha a munkavállaló munkaviszonya eléri a 4 naptárinegyedévet, akkor az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptárinegyedévre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Felmentési időre járó átlagkereset

Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] ...naptári negyedévet figyelembe véve. Ilyennek azokat anaptári negyedéveket kell tekinteni, amikor a munkavállaló a munkavégzésalapján a munkaviszonyban utoljára munkabérben részesült. Az általánosszabályoktól eltérően, ha a munkavállaló munkaviszonya a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.
1
2