17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Óvodapedagógus rokkantsága
Kérdés: 2019. augusztustól alkalmazunk óvodapedagógus munkakörben egy dolgozót. 2021. november 21-étől betegszabadságon, majd tartós táppénzen volt 2022. december 3-áig. 2022. december 4-étől rokkantsági ellátást állapítottak meg neki. 2022. december 4-étől pénzbeli ellátás nélkül mind a mai napig keresőképtelen. Sajnos nem várható, hogy keresőképes lesz. Szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát, hogyan lehetséges ez? Mikor jár jobban a dolgozó, ha ő mond fel, vagy ha a munkáltató mond fel neki? Esetleg, ha nem fogadta volna el a "státusztörvényt"? Jár-e neki távolléti díj a felmondás idejére, és hány havi végkielégítés illeti meg? A pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség idejére jár-e neki szabadság?
2. cikk / 17 Osztályfőnöki feladatok ellátása – díjazás a szakképzésben
Kérdés: Az osztályfőnöki pótlék, mint többletfeladatért járó juttatás témában szeretnénk választ kapni. Szakképzésben oktató munkavállalók jogállása 2020. július 1. napjával változott. Közalkalmazotti jogviszonyuk munkaviszonyra változott. Ezáltal az Szkt. és az Mt. hatálya alá kerültek. Az Szkt. 42. §-ának (1) és (2) bekezdése taglalja a munkabér és a többletfeladat jogosultságát. Azonban arra vonatkozóan, hogy mi tartozik a többletfeladatok közé, nem található bővebb tájékoztatás. Szabályos-e ennek alapján, hogy az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja a munkáltató? Helyesen jár-e el a munkáltató az alábbi esetekben:
-az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja,
-az osztályfőnöki feladatok ellátásáért megállapított fix összegű díjazást a dolgozó keresőképtelensége idejére nem arányosítja?
-az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja,
-az osztályfőnöki feladatok ellátásáért megállapított fix összegű díjazást a dolgozó keresőképtelensége idejére nem arányosítja?
3. cikk / 17 Táppénz-hozzájárulás fizetése a munkáltató megszűnése esetén
Kérdés: Megszűnik a cégünk, ezért mindenkinek felmondunk. Az egyik munkavállaló keresőképtelen, kórházban van. A megszűnés esetében is legfeljebb egy évig a táppénz egyharmadát kell fizetnie a munkáltatónak, és a felmondási idő csak ezután kezdődik, vagy ezt ilyenkor másképp kell számítani?
4. cikk / 17 Betegség, baleset sztrájk idején
Kérdés: Társaságunknál a szakszervezet a bértárgyalások meghiúsulása miatt sztrájkot helyezett kilátásba. Hogyan kell kezelni azt a helyzetet, ha a sztrájkoló munkavállaló beteg lesz? E napra betegszabadságot kell neki kiadni, illetve jár a táppénz? Lehet-e üzemi baleset, ha a munkavállaló a sztrájk idején sérül meg a munkahelyen?
5. cikk / 17 Kölcsönvevői feladatok munkaerő-kölcsönzésnél
Kérdés: Cégünk bérmunkaerőt alkalmaz, ahol a bérmunkások vezetője folyamatosan változtatja az emberek státuszát, munkaviszony és alkalmi munkavállaló között. Mennyire kell nekem figyelni, hogy náluk milyen módon vannak bejelentve a munkavállalók, és kell-e figyelnem a dolgozót, hogy épp miért van távol? A betegállományt kell-e figyelnem, mivel hozzám nem kerül a betegállományi papír?
6. cikk / 17 Betegszabadság és munkaidő-beosztás
Kérdés: Betegszabadság alatt a munkáltatóm kötelező oktatást írt elő, amin nem jelentem meg, mivel influenzás voltam. Az orvosi igazolás ellenére erre a napra nem számoltak el betegszabadságot, három helyett két nap szerepel a bérlapomon. Megteheti a munkáltató, hogy betegség alatt áthelyezi a munkaidőt későbbi nap(ok)ra?
7. cikk / 17 "Fizetett ünnepre" járó díjazás és a keresőképtelenség
Kérdés: Ha egy munkaszüneti nap (május 1.) hétfőre esik, és a következő munkanaptól (május 4-től) a munkavállaló táppénzes állományban van, jár-e neki munkabér az ünnepnapra (május 1-jére)?
8. cikk / 17 Cafeteria megvonása keresőképtelenség miatt
Kérdés: A munkahelyemen 7000 Ft cafeteriát kapunk SZÉP Kártyára, vendéglátásra. Az egyik nap rosszul voltam, hazaengedtek. Elmentem orvoshoz, és két napra kiírt. Felhívott a főnököm, és közölte velem, nem kapok cafeteriajuttatást, mert táppénzen vagyok. Jogszerű ez két nap táppénz miatt?
9. cikk / 17 Cafeteriára való jogosultság kizárása szabályzatban
Kérdés: A cafeteriaszabályzatban van-e jogi lehetőség az alábbi tartalmú kötelezettségvállalásokra, jogszerűek-e ezek a juttatási korlátozások?
a) A próbaidősök, a 6 hónapnál rövidebb időre felvettek számára nem jár béren kívüli juttatás az adott időszakra.
b) Bármilyen felmondás esetén a felmondási idő első napjáig jár a juttatás.
c) Nem illeti meg a munkavállalót a béren kívüli juttatás azokra a napokra, amikor a munkaviszonya szünetel, illetve részére nem jár munkabér. A fizetett szabadság és a betegszabadság, valamint a keresőképtelenség miatti távollétből további 30 nap a juttatások tekintetében munkában töltött időnek minősül. Helyes megfogalmazás-e a "munkaviszony szünetel" kitétel használata? A betegszabadság tartama beleértendő-e ebben az esetben a keresőképtelenség miatti 30 napos távollétbe?
a) A próbaidősök, a 6 hónapnál rövidebb időre felvettek számára nem jár béren kívüli juttatás az adott időszakra.
b) Bármilyen felmondás esetén a felmondási idő első napjáig jár a juttatás.
c) Nem illeti meg a munkavállalót a béren kívüli juttatás azokra a napokra, amikor a munkaviszonya szünetel, illetve részére nem jár munkabér. A fizetett szabadság és a betegszabadság, valamint a keresőképtelenség miatti távollétből további 30 nap a juttatások tekintetében munkában töltött időnek minősül. Helyes megfogalmazás-e a "munkaviszony szünetel" kitétel használata? A betegszabadság tartama beleértendő-e ebben az esetben a keresőképtelenség miatti 30 napos távollétbe?
10. cikk / 17 Egyenlő bánásmód érvényesülése a prémiumszabályzatban
Kérdés: Cégünk a munkavállalóinak havibért, illetve kiegészítő juttatásként havonta prémiumot fizet. Utóbbi feltételeit a munkáltató egyoldalúan állapítja meg, és erről prémiumszabályzatában a helyben szokásos módon tájékoztatja a munkavállalókat. A prémium összegét évente kétszer, az előző féléves időszak értékelése alapján, a következő kritérium figyelembevételével határozza meg: a munka minősége, a munkavállaló által ellátott munkafolyamatok száma, a dolgozó teljesítménye és a munkaviszony hossza. Adott féléven belül a prémium mértéke két esetben módosulhat: emelkedik a prémium, ha a munkaviszonynak évfordulója van, illetve a munkáltató azonnali szankcióként – három hónapra – csökkenti a prémiumot, amennyiben a munkavállaló munkavégzés közben súlyos hibát vét. Az értékelés során meghatározott, egyénenként differenciált prémiumösszeg képezi a bérszámfejtés alapját, amelyet időarányosan csökkentünk az alábbi, adott hónapon belül nyilvántartott, igazolt távollétek figyelembevételével: keresőképtelenség, állásidő, fizetés nélküli szabadság, felmentési idő, CSED, GYED, GYES ideje. Megfelel-e teljesítményértékelési rendszerünk és prémiumfizetési gyakorlatunk az egyenlő bánásmód és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének? Jogszerűen járunk-e el, amikor a fenti hiányzások időtartamára nem fizetünk prémiumot? Arányosnak és méltányosnak tekinthető-e a fent felsorolt távollétek miatti munkáltatói prémiumcsökkentés?
