77 cikk rendezése:
21. cikk / 77 Kölcsönvevői feladatok munkaerő-kölcsönzésnél
Kérdés: Cégünk bérmunkaerőt alkalmaz, ahol a bérmunkások vezetője folyamatosan változtatja az emberek státuszát, munkaviszony és alkalmi munkavállaló között. Mennyire kell nekem figyelni, hogy náluk milyen módon vannak bejelentve a munkavállalók, és kell-e figyelnem a dolgozót, hogy épp miért van távol? A betegállományt kell-e figyelnem, mivel hozzám nem kerül a betegállományi papír?
22. cikk / 77 Igazolások kiadása a "másodállás" megszűnésekor
Kérdés: Másodállás megszűnése esetében milyen igazolásokat kell kiadnia a munkáltatónak kötelezően?
23. cikk / 77 Hallgatók szabadságának kiadása
Kérdés: Társaságunk duális képzés keretében főiskolai, egyetemi tanulmányokat folytató hallgatóknak biztosítja a gyakorlati képzést, a jogszabálynak megfelelően hallgatói munkaszerződéssel létrejött jogviszony keretében. Az egyetem által elfogadott időbeosztás szerint a hallgatóknak a szorgalmi időszakban is van gyakorlati napjuk, hetente 2-3 nap, napi 6 órában, tanévenként összesen 110-119 munkanap. Az Nftv. 44. §-ának (2) bekezdése alapján a hallgatói munkaszerződésre alkalmazni kell az Mt. rendelkezéseit, tehát a szabadság megállapítására és kiadására vonatkozóakat is. Jól gondoljuk, hogy szabadságnapjaik száma – az életkoruk figyelembevételével – évi 20 munkanap, és nincs helye a naptári évben eltöltött gyakorlati napok száma szerinti arányosításnak, vagyis a 20 munkanap szabadságot részükre ki kell adnunk? Másik kérdésünk, hogy szabadság a munkaidő-beosztásuknak megfelelően csak a gyakorlati napokra adható ki, és az egyetemen töltött elméleti képzési napokra nem jár? Vagy az oktatási szünetekre kell biztosítani a szabadságot?
24. cikk / 77 Munkaviszony megszüntetése "ügyvezetőváltás" alatt
Kérdés: A bejegyzés alatt lévő ügyvezető aláírhatja-e a munkaviszony megszüntetését? Semmisnek lehet-e tekinteni a felmondást akkor, ha az ügyvezetőt utóbb mégsem jegyzik be?
25. cikk / 77 Alkalmi munka hat egybefüggő napon
Kérdés: Alkalmi munkásokat foglalkoztatunk, de sajnos többször előfordul, hogy hetente hat napot is dolgoznak. Ilyenkor másik cégre jelentjük be őket, hogy ne lépjük túl a heti öt napot. Milyen megoldás lehet arra, hogy a jelenléti ívet a lehető legprecízebben vezessék a dolgozók, vagy milyen fajta jelenléti ívet használjunk, hogy a hatodik napot ne ugyanarra a jelenléti ívre írják rá? A sok adminisztráció miatt a lehető legegyszerűbb megoldás érdekelne, amibe az ellenőrök sem kötnek bele. Mi a gyakorlat erre a problémára?
26. cikk / 77 Közfoglalkoztatás gyermekgondozást segítő ellátás tartama alatt
Kérdés: Intézményünknél közfoglalkoztatási jogviszonyra jelentkezett egy GYES-en lévő álláskereső. Közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatható-e az ellátás mellett?
27. cikk / 77 Munkaviszony megszüntetése keresőképtelen betegség tartama alatt
Kérdés: Üzemi baleset miatt bekövetkezett keresőképtelenségem miatt táppénzben részesültem 2014 decemberétől 2016 márciusáig. A taj-nyilvántartási ügyintéző arról tájékoztatott, hogy a munkáltatóm bejelentette hozzájuk, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyom 2015. március 31-ével megszűnt. Munkáltatóm a munkaviszonyom megszüntetéséről nem állapodott meg velem, és a munkaviszonyom megszüntetéséről rendelkező iratot sem kézbesítettek részemre. Bejelentésemre a munkaügyi ellenőrzést lefolytató szerv határozatot hozott, amelynek tartalmát velem nem közölték. Arról azonban tájékoztattak, hogy a felmondás módjával kapcsolatban a hatóságnak nincs hatásköre. Ez azért furcsa, mert nem cáfolták meg azt a bejelentésemet, hogy felmondást nem kaptam. Felmondás hiányában mit kérhetek a munkaügyi bíróságtól? Az ellenőrzést lefolytató közigazgatási szerv helyesen járt-e el akkor, amikor a munkaviszonyt érintő jognyilatkozat megtételét, illetve annak hatályosulását nem vizsgálta?
28. cikk / 77 Munkabaleset valótlan bejelentésének következményei
Kérdés: Abban az esetben, ha a munkavállaló valótlanul jelent be egy üzemi balesetet, mi a munkáltató jogszerű eljárása?
29. cikk / 77 Nyugdíjjogosultság és munkajogi szabályok
Kérdés: Kérjük szíves segítségüket abban, hogy hogyan alkalmazzuk a védett korral összefüggő szabályokat a nyugdíjaskort betöltött, azon túl levő, de elegendő szolgálati idővel nem rendelkező kollégánk munkaviszony-megszüntetése esetén? Nyugdíjasnak minősül-e az ilyen munkavállaló?
30. cikk / 77 Végkielégítésre való jogosultság felszámolás alatt
Kérdés: Fél éve létesítettem munkaviszonyt a jelenlegi munkahelyemen nem vezető állású munkavállalóként. A munkaszerződésemben kikötésre került, hogy ha a munkaviszonyom bármikor – időkorlátozás nélkül – munkáltatói felmondással szűnik meg, akkor nyolchavi távolléti díjnak megfelelő összegű végkielégítésre leszek jogosult. A munkáltatóm felszámolás alá került, a felszámoló pedig erre hivatkozva felmondott nekem. Megdöbbenve tapasztaltam azonban, hogy végkielégítést egyáltalán nem fizetett a részemre. Azt mondta, hogy annak ellenére, hogy benne van a szerződésemben, nem illet meg a végkielégítés, csak azok a juttatások, amelyek törvény alapján járnak. Jogszerűen tagadta meg a felszámoló a végkielégítés fizetését?