Műszakpótlékra való jogosultság megszakítás nélküli tevékenység esetén

Kérdés: Havibéres, megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalónak jár-e műszakpótlék vagy éjszakai pótlék, ha olyan beosztásban dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...gazdaságosan másként nem folytatható [Mt. 90. § a) pont].Az viszont, hogy a megszakítás nélküli tevékenységet végző munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló jogosult-e műszakpótlékra vagy éjszakai pótlékra, nem a munkáltató tevékenységének jellegétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Szabadság számítása egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás keretében, alkalmi munkavállalóként foglalkoztatott részére járó szabadsággal kapcsolatosan kérdezem, hogy jár-e szabadság annak a 45 év feletti alkalmi munkavállalónak, aki éves szinten 90 napot, különböző időpontokkal, 5 naponkénti bejelentéssel van foglalkoztatva?
Részlet a válaszából: […] ...tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony (2. § 3. pont). Ez azt jelenti, hogy az alkalmi munkára létesített munkaviszony legfeljebb öt egybefüggő napig állhat fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Szabadság elszámolása készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Az egyik rendészeti jellegű területen a munkakört készenléti jellegűnek nyilvánította a munkáltató, és ebből adódóan megszakítás nélküli 24/48-as váltási rendű műszakban foglalkoztatják a munkavállalókat. Ez azt jelenti, hogy a 24 órás szolgálatot 48 óra pihenőidő követi. A munkavállalókat a szabadság kiadásáról úgy tájékoztatták, hogy a szabadság mértéke órákban van meghatározva (egy munkanap szabadság 12 órának felel meg, így egy 24 órás műszakhoz 2 munkanap szabadság kell). A munkavállalók között részben elégedetlenség, részben bizonytalanság tapasztalható, és szakszervezetük sem tartja ezt az eljárást törvényesnek. Jogszerű ez az elszámolás? Ha a szabadság mértéke munkaórákban határozható meg, akkor van-e a munkavállalóknak is joguk arra, hogy kisebb-nagyobb ügyeik intézése érdekében ne teljes munkanapot vegyenek ki szabadságként, hanem csak az ügyintézéshez szükséges 2-3 órát? Ezt az egyenjogúság elvére hivatkozva kérdezem.
Részlet a válaszából: […] ...kötött megállapodást pedig fel is mondhatja, ami önmagában nem lehet indoka annak, hogy a munkáltató emiatt felmondással megszüntesse a munkaviszonyát [Mt. 66. § (3) bek. b) pont].2013. augusztus 1-je óta egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság elszámolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Szabadságkiadás – az egybefüggő minimális időtartam

Kérdés: Az Mt. szerint a munkavállalónak, eltérő megállapodás hiányában, naptári évenként 14 egybefüggő napra mentesülnie kell a munkavégzés alól. Ez a szabály érvényes az év közben kezdődött munkaviszonyokra is? Ha 2014. december 20-tól január 4-ig nem dolgozott a munkavállaló, akkor ez megfelel a 14 egybefüggő napnak?
Részlet a válaszából: […] ...a következő naptári évre számít.A törvény eltérő rendelkezése hiányában a 14 napos szabályt az év közben kezdődő vagy véget érő munkaviszonyokban is alkalmazni kell. Fontos azonban, hogy a 14 napos egybefüggő távollét követelményétől eltérően is meg lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról visszatérő feltüntetése a statisztikában

Kérdés: Az Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz (2015. január elsejei hatállyal) alapértelmezésében az átlagos állományi létszám a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján kerül kiszámításra. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokat és munkaszüneti napokat az azt megelőző munkanap létszámával véve figyelembe, el kell osztani a hónap naptári napjainak számával. A naponkénti állományilétszám-adatokat hogyan kell számolni? A létszámba beleszámít-e a 30 napot meghaladó távolléten levő munkavállaló (és a statisztikai állományi létszámba sorolandók a munkáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, kivéve bekezdés alatt fölsorolt dolgozók)? Például az a munkavállaló, aki a GYES megszakítása vagy letelte után anélkül, hogy egy napra is munkába állna, illetve fizetett szabadságát kezdené meg, betegség miatt tovább marad távol a munkájától, az átlagos állományi létszámba hogyan számít be? Ha azonban a GYES és a betegség időszaka között az érintett munkavállaló akár csak egy napra is visszatért a munkába, vagy fizetett szabadságot vett igénybe, akkor beletartozik-e az átlagos állományi létszámba?
Részlet a válaszából: […] ...számításánál a statisztikai létszámba tartozás feltételeinek teljesülését kell vizsgálni, ezután történik az átlagolás". Aki munkaviszonyban áll, mindenképpen beletartozik az ún. munkajogi állományi létszámba (Útmutató I. 2.1 pont), de a statisztikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Szabadság pénzbeli megváltása – távollétidíj-számítás teljesítménybér esetén

Kérdés: 2014 augusztusától hatórás részmunka­időben dolgoztam. A munkámért teljesítménybért kaptam, a garantált bér a minimálbér fele volt a cégnél. 2014. november 30-ával megszüntetésre került a munkaviszonyom. Megkaptam a béremet és a ki nem adott, összesen négy nap szabadságom megváltását is, de szerintem a munkáltató rosszul számolta ki a szabadságom megváltását, mert a négy napért csak 8560 Ft-ot kaptam, holott 2014 novemberében 55 000 Ft volt a bérem, így a novemberi 20 munkanappal számolva, ha a novemberi béremet elosztom a 20 munkanappal, nekem 11 000 Ft szabadságmegváltás járna. Jól gondolom, hogy a munkáltató tévesen számolta a szabadságom megváltását, és követelnem kellene a különbözetet?
Részlet a válaszából: […] A rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy ténylegesen mekkora összegű távolléti díj illeti meg Önt a ki nem adott négy szabadságnap megváltásának ellenértékeként, mivel ehhez ismerni kellene a teljes foglalkoztatási időtartam alatt kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Alkalmi munkavállaló bérének kifizetése

Kérdés: Társaságunknál dolgozik egy fő munkavállaló. Egyszerűsített foglalkoztatás keretében, havonta körülbelül 8-12 alkalommal, mindig csak egy-egy nap erejéig. Munkabérét eddig minden munkában töltött napon készpénzben kifizettük. Az erre irányuló megállapodás megkötése esetén a fentiek szerint foglalkoztatott munkavállaló munkabére utalható-e egy összegben, a hónap végén, vagy kötelező minden alkalommal a munkabérét még aznap kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb 15 naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony. Ha mindig csak egy-egy napra létesül a munkaviszony, ez azt jelenti, hogy az adott napon a ledolgozott munkaidő végével az meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Alkalmi munkavállaló munkaidő-beosztása

Kérdés: Alkalmi munkavállaló egyedül dolgozhat-e klubban a teljes nyitva tartás idejében (17.00-06.00)? Ez a munkaidő a hét három napjára vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb 15 naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony. Az alkalmi munkára az Mt. szabályait a 201-203. §-ában foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A 203. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Betegszabadság elszámolása

Kérdés: Dolgozóink 4 havi munkaidőkeretben dolgoznak. Az első két hónapban 6 órás munkarendben hétfőtől péntekig, a következő 2 hónapban pedig 10 órás munkarendben. Az egyik dolgozónk január hóban betegszabadságon és rendes szabadságon is volt. A munkabérét 6 órában bérszámfejtettem, természetesen a betegszabadságot is. A kérdésem az lenne, ha lejár a 4 havi munkaidőkeret, a betegszabadságból fennmaradó 2 órákat hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ..."kötöttebb műfaj", mint a szabadság.Akárcsak a szabadság, a betegszabadság is a tárgyévre (illetve az adott évben a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időre) jár, nem pedig a munkaidőkeret időszakára. A munkaidőkeret lejártakor tehát, ha a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Havibér elszámolása

Kérdés: Hogyan számolom el annak az óradíjas munkavállalónak a havi járandóságát, aki éves vagy 6 havi munkaidőkeretben dolgozik, és adott hónapban több pihenőnapot adunk ki számára, mint a heti 2 nap? Ebben az esetben is meg kell kapnia úgy a bérét, mintha egész hónapban dolgozott volna, vagyis a pluszban elrendelt pihenőnapokra is, és majd amikor a pihenőnapok helyett a következő hónapban vagy később munkanapot rendelek el, akkor fog kompenzálódni a korábban pihenőnapra is kifizetett óradíj? Mi történik, ha a munkaidőkeret letelte előtt közös megegyezéssel szűnik meg a munkavállaló munkaviszonya, és több pihenőnapot fizettem ki részére, amit nem tudtam már ledolgoztatni? Ekkor visszavonhatom a megelőlegezett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...A havi alapbérére tehát a ledolgozott naptári hónaphoz kötődik, amire a ténylegesen teljesített óráktól függetlenül jogosult.Ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt szűnik meg, a munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.