Művelődési intézmények – a közösségi színtér működtetése

Kérdés:

A 20/2018. EMMI rendelet szabályozza a kistelepülések közösségi művelődési intézményeinek személyi, tárgyi, működési feltételeit, így a közösségi színtérre vonatkozó alapvető szabályokat is tartalmazza. Közalkalmazotti jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban is ellátható-e ez a feladat, illetve egy városi fenntartásban álló művelődési ház – Mt. hatálya alá tartozó, megfelelő szakképzettséggel rendelkező – alkalmazottja is elláthatja-e ezt a feladatot részmunkaidőben, megbízási jogviszonyban?

Részlet a válaszából: […] ...illetve a fentebb írt nyitvatartási időkből arra következtethetünk, hogy a foglalkoztatás (mint munkáltatói főkötelezettség) megléte munkaviszonyra utal. Figyelemmel arra, hogy a Módtv. értelmében a korábban költségvetési szervként működő meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Előadó-művészet – a számlázás kérdőjelei

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kulturális szolgáltató költségvetési szerv munkavállalóival összefüggésben két kérdés vetődött fel. Az intézmény előadó-művészeti szervezetet alapító okirata szerint munkavállalói az Mt. hatálya alá tartoznak. Az érintett munkavállaló munkaköre kórustag, és ehhez kapcsolódóan szólóéneklésre – mint művészeti tevékenységre – számlát nyújtana be a munkáltatója felé. Köthet-e vele polgári jogi szerződést az intézmény vezetője erre a tevékenységre eseti jelleggel? A másik munkavállaló művészeti menedzser munkakörben van, és az intézmény kórusfellépései során konferálási feladatokat látna el, és számlázna rendezvényszervezési és kommunikációs tevékenységről. Jogszerű megoldás-e, ha a fenti tevékenységek nem kerültek felsorolásba a munkaköri leírásukban, azonban a tevékenység jellegéből adódóan az intézményvezető utasításai szerint járnak el abban a feladatkörben, amelyre a számla szól? Egyáltalán számlázhatnak-e a munkáltatójuk felé?
Részlet a válaszából: […] ...szerint ugyanazon felek között egy már fennálló munkaviszony mellett nem létesíthető munkavégzésre irányuló jogviszony abban az esetben, ha az annak keretei között ellátott tevékenység azonos, vagy lényegét tekintve ugyanannak a munkakörnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Kilépés az önkormányzati társulásból – a következmények

Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézmény vagyunk. A szociális tevékenységek ellátására létrehozott társulásból az egyik önkormányzat kilép, ami az intézményünkben dolgozó négy közalkalmazottat is érinti. A szociális intézmény tovább fog működni három önkormányzat részvételével, a működési engedély módosítása részünkről már folyamatban van. Annak ellenére, hogy a társulást elhagyó önkormányzat már májusban bejelentette kiválását, a településén dolgozó kollégák sorsáról azonban továbbra sincs információnk. Nem tudjuk azt sem, hogy mit szeretne az érintett önkormányzat: a kollégák alkalmazásban maradnak-e az új fenntartóval, milyen formában oldaná meg a törvény által előírt kötelező feladatait, illetve ők intézik-e egyáltalán a működési engedélyüket. Mi lehet ebben az esetben a 2021. július 31. napjával bekövetkező változás megfelelő jogi rendezése: szükséges-e a részünkről a jogviszonyok megszüntetése, és ha igen, ennek mi lehet a módja akkor, ha még nem tudjuk, hogy az érintett négy kollégát ki veszi át? Hogyan kell rendezni a ki nem adott szabadságokat? A kiválás folyamatában mi a helyes eljárás, hogy kollégáim érdekei ne sérüljenek: újra pályázniuk kell az álláshelyekre? Jár-e számukra végkielégítés, és ha igen, kinek kell azt megfizetni? Bizonytalanság van közöttük, hiszen ez idáig a kilépő település nem jelzett feléjük munkaviszonyuk folyamatosságával vagy esetleges megszűnésével kapcsolatosan.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséggel, a közalkalmazotti jogviszony automatikusan megszűnik, és a megszűnését követő nappal az új munkáltatóval munkaviszony létesül [Kjt. 25/A. § (7) bek.]. Ebben az esetben az átadó munkáltató (azaz Önök) és az átvevő munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Versenytilalmi megállapodás – az ellenérték meghatározása

Kérdés: Munkavállalóinkkal a munkaszerződésben állapodunk meg a munkaviszony megszűnését követő versenytilalomról, és még a munkaviszony fennállása alatt, havonta fizetünk ezért ellenértéket. Ennek mértékét a mindenkori szabályzatok határozzák meg, amelyek vonatkozó bekezdéseire utalunk a munkaszerződésben. Ennek alapján érvényesíthető a versenytilalmi megállapodás a munkavállalókkal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...felek írásba foglalt megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. E kötelezettség teljesítéséért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Köztisztviselői kinevezés munkaviszony mellett

Kérdés: Új köztisztviselőt szeretnénk felvenni közterület-felügyelői munkakörbe. A leendő kolléga jelezte, hogy munkaszerződéssel egy cégnél is dolgozik. Foglalkoztathatjuk-e ebben az esetben, ha nem szünteti meg a munkaszerződését? Köztisztviselői és munkavállalói jogviszonya is lehet egyszerre?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatónak, vagy azt még bejelentenie sem kell, szabadon gyakorolhatja.Ennél valószínűbb azonban, hogy a kérdésben hivatkozott további munkaviszony nem tartozik a kivételi esetkörökbe, ezért fenntartásához szükséges a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Nyugdíjas pedagógus óraadóként – akár megbízási szerződéssel is

Kérdés: Nyugdíjas pedagógusként hívtak vissza korábbi munkahelyemre tanítani. Határozott idejű megbízási szerződést készítettek számomra, heti 14 tanóra ellátására, melyre óránként 3200 Ft-ot ajánlottak. Ebből – elmondásuk szerint – minden járulék levonásra kerül. Állítólag sem betegszabadságra, sem szabadságra nem vagyok jogosult. A 14 tanóra utáni ellátandó feladatok (javítás, értékelés, E-napló kitöltése, tanórák előtti ügyelet, ebédeltetés) díjazásáról szó sincs. Jogszerű-e az ilyen alkalmazás, ha az egyébként kötelező munkaidőnek (heti 22-26 tanóra) több mint a felére alkalmaznak, és a bértétel köszönőviszonyban sincs a szakmai képesítésem (szakvizsgás pedagógus, pedagógus II.) szerinti korábbi besorolásommal? Jogszerű-e a szerződés további két kitétele, miszerint munkaeszközeimet és a munkafeltételeket magam kell, hogy biztosítsam? Hova lehet fordulni esetleges jogorvoslatért? Működik még a Munkaügyi Bíróság? Számomra nyilvánvaló, hogy a határozott idő leteltével azonnal "kilépek", de tudni szeretném, törvényes-e ez a vérlázító besorolás, munkaszerződés.
Részlet a válaszából: […] ...pedagógus-munkakörben, az óraadó és az egyházi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott kivételével, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el". Azaz jogszerűen ellátható mind megbízottként, mind munkaviszonyban, illetőleg közalkalmazotti jogviszonyban is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Illetménykülönbözet kifizetése – a tájékoztatás kérdése

Kérdés: Intézményünknél lefolytatott belső ellenőrzés megállapította, hogy egyik, korábban takarító, jelenleg bölcsődei dajka munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottunkat évekkel korábban jogelődünknél helytelenül sorolták be "B" fizetési osztály helyett "A"-ba. A jogelődtől átvett személyi anyaga csak az alapfokú végzettségét igazoló, általános iskolai bizonyítványt tartalmazta, ezért az "A" fizetési osztályba történő besorolása a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a jogszabályi előírások szerint történt. A jogszabály szerint kötelező bölcsődei tanfolyamon való részvétele előtt nyújtotta be szakmunkás-bizonyítványát. A tudomásunkra jutott adatok alapján azonnal megtörtént a közalkalmazott besorolásának módosítása. A korábbi időszak vonatkozásában azonban az illetménykülönbözet kifizetését nem tartottuk megalapozottnak, tekintve, hogy véleményünk szerint a közalkalmazott a kellő időben történő tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, emiatt vált lehetetlenné a munkáltató számára a jogszabályszerű besorolása és illetménymegállapítása. Kérjük állásfoglalásukat.
Részlet a válaszából: […] ...érdekét sérti. A felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Vezetői versenytilalmi megállapodás – nem mellőzhető az ellenérték

Kérdés: Lehet-e vezető állású munkavállalók esetében eltérni a versenytilalmi megállapodás ellenértékére vonatkozó szabályoktól, adott esetben ellenérték nélküli megállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. E kötelezettség teljesítéséért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Másodállás autószerelőként

Kérdés: Lehet-e még autószerelő szakmában másodállást kiváltani és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...ún. másodálláson a munkavállaló fennálló munkaviszonyához képest további munkaviszony létesítését értjük. Az is elképzelhető, hogy egy munkavállaló egyéni vállalkozóként kíván dolgozni a munkaviszonya mellett. Általában megállapítható: a szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

További munkaviszony-létesítés – a korlátozhatóság feltételei

Kérdés: Egyik munkavállalónknak cégünknél napi 8 órás munkaviszonya van jelenleg. Szeretne még egy részmunkaidős állást vállalni, napi 2 órában. Lehetséges ez? Nem ütközik azzal a szabállyal, hogy egy héten maximum 48 órát lehet dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti heti munkaideje valóban legfeljebb negyvennyolc óra lehet [Mt. 99. § (2) bek. b) pont]. Ez a korlátozás azonban csak az adott munkaviszony tekintetében értelmezendő, esetünkben a munkavállaló meglévő napi nyolcórás munka­időre létrejött munkaviszonyára. Sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.