Munkaidőkeret alkalmazása és a veszélyhelyzet alatti bértámogatás

Kérdés: A bértámogatással kapcsolatos rendelet módosítását követően már nem kötelező lezárni a munkaidőkeretet, ha támogatást kérünk a munkavállalókkal. Hogyan kell ezt értelmezni? A támogatási időtartam alatt lehet a csökkentett munkaidőnél többet vagy épp kevesebbet dolgozni, azaz a munkaidőkeretbe órát felhalmozni, vagy a korábban felhalmozott órákat lehívni?
Részlet a válaszából: […] ...van hatással. A részmunkaidő kikötésétől azonban elválik a munkaidő-beosztása, mivel arról a munkáltató dönthet egyoldalúan a munkaviszonyra vonatkozó szabályok keretei között [Mt. 96. § (1) bek., 97. § (1) bek.]. Ennek során a munkaidőkeretben éppen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Munkaidő és pótlékátalány szabályozása kollektív szerződésben

Kérdés: Az Mt. 143. §-a rendelkezik a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék, illetve a szabadidő elszámolásáról. A 145. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg a felek. Ez a bekezdés a rendkívüli munkavégzésre járó bérpótlékra nem vonatkozik. A kérdésem arra irányul, hogy kollektív szerződésben ettől eltérően megállapítható-e havi átalány a rendkívüli munkavégzés idejére? Például egy havibéres dolgozónál előírhatja a kollektív szerződés, vagy a munkaszerződésben megállapodhatnak a felek arról, hogy havonta 200 óra egy adott munkavállaló elvárt havi munkaideje? Mit jelent pontosan a 156. § (1) bekezdésének a) pontja, miszerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár?
Részlet a válaszából: […] ...elő azt, hogy a munkavállalótól több munkaidő teljesítése várható el, mint amennyit az a munkaszerződése alapján köteles ledolgozni. A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre [Mt. 45...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Részmunkaidő – az "idők" arányosítása

Kérdés: Az Mt. 99. §-ának (2) bekezdése alapján a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje a tizenkét, heti munkaideje a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. A beosztás szerinti napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. A törvény azonban nem rendelkezik a részmunkaidős munkavállaló rendkívüli munkavégzéséről. Mit jelent ebben az esetben a rendkívüli munkaidő? Az ő esetükben is a fenti rendelkezést kell alkalmazni, vagy arányosítani kell? Például egy 4 órás munkavállaló napi munkaideje (rendkívüli munkavégzéssel együtt) maximum napi 6 óra, heti munkaideje 24 óra lehet?
Részlet a válaszából: […] ...a beosztás szerinti munkaidő legmagasabb mértékére vonatkozó szabályok a napi munkaidő mértékétől függetlenül irányadóak minden munkaviszonyban. Tehát egy részmunkaidős munkavállaló is legfeljebb 12 órát dolgozhat egy napon, és legfeljebb 48 órát egy héten....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

GYES és ápolási díj melletti munkavégzés

Kérdés: GYES mellett 4 órában dolgozom. A munkaidőmön kívül vállalhatok-e helyettesítést? Ha tartósan beteg gyermekem után kapom a GYES-t, és letelte után ápolási segélyt kapnék, akkor mennyit dolgozhatok, és esetleg helyettesíthetek vagy túlórázhatok-e?
Részlet a válaszából: […] ...meg ilyen, vagy akár ennél rövidebbrészmunkaidőt, akkor a munkajogi szabályok szerint teljes munkaidőrelétrejöttnek kell tekinteni a munkaviszonyt [Mt. 78/A. § (1) bekezdés]. Ebbenaz esetben azonban bizonyos, hogy a munkavállaló nem lesz jogosult a GYES-re,hiszen a heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Munkaidő – a késéssel érintett ledolgoztatása

Kérdés: Egyik telephelyünkön a helyi vezető a munkavállalói késéseket olyan módon kezeli, hogy a késő munkavállaló esetében a késedelmet ledolgoztatja, mégpedig olyan módon, hogy a késéssel érintett minden fél óra után a beosztás szerinti munkaidőt követően fél-fél órát kell ledolgozni; azaz ha a munkavállaló 5 percet késik, akkor 30 percet, ha 35 percet, akkor 1 órát. Az így ledolgozott pluszidőre bért nem kapnak a munkavállalók. Mivel nem vagyunk meggyőződve ennek a megoldásnak a jogszerűségéről, ezért kérjük állásfoglalásukat, hogy milyen módon maradhat fenn ez a rendszer?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató rendelkezésére állni [Mt. 103. § (1)bek. a) pont]. A munkaidő kezdetét és végét tehát a munkáltató jogosult – amunkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve a munkaszerződés keretei között -meghatározni. A munkavállaló az így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.