Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

Kérdés: 32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24 óra. Általában egy hónapban 7-8 napot dolgoznak. A munkaidő általában 7:30-tól másnap 7:30-ig tart. A 24 munkaórából 8 órát éjszakai pótlékkal számolunk el, az esetleges túlóra-elszámolás legkésőbb a munkaidőkeret végén történik, és biztosítjuk a legalább 48 óra pihenőidőt is. A 24 órából a konkrét munkavégzés legfeljebb 16-18 óra, a fennmaradó részben nem csinálnak semmit, csak ott vannak az egységben. Ez így továbbra is szabályos? Lehet-e a nonstop vendéglátóegység készenléti jellegű, így napi legfeljebb 24 óra, heti legfeljebb 48 óra a munkaidő? Alkalmi munkavállalót csak naponta maximum 12 órát lehet dolgoztatni, ami lehet éjszaka is? (A 8 órán felüli részt pótlékoljuk.)
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő legfeljebb 8 óra lehet. Ezt meghaladóan túlóra elvileg elrendelhető lenne, ám annak éves legmagasabb mértékét határozott idejű munkaviszonyban arányosítani kell [Mt. 109. § (3) bek.]. Márpedig egy öt napra létesített egyszerűsített munkaviszony esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Napi munkaidő számítása részmunkaidőben

Kérdés: A munkavállalót részmunkaidőben, havi 60 órában foglalkoztatják. A havi munkaidő elszámolásakor, ha az adott hónapban a munkavállaló részére szabadságot is adtak ki, esetében a szabadsággal érintett napokra mennyi munkaidőt vegyünk figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...napi munkaidő a felek vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott teljes napi munkaidő vagy részmunkaidő [Mt. 88. § (1) bek.]. Ha a munkaszerződés a munkaidő mértékét nem egy munkanapra határozza meg, akkor a felek megállapodása szerinti mértéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Készenlét – időtartam, nyilvántartás és átalánydíjazás

Kérdés: Több munkatársunk lát el készenlétet a műszakon kívül, különböző területeken. Ezért az Mt. szerinti díjazásban részesülnek. Ugyanakkor a jövőben szeretnénk áttérni a készenléti átalány bevezetésére. Ennek megállapítása azért okoz gondot számunkra, mert nincs semmilyen előírt számítás a jogszabályban, hogy mi alapján kellene ezt megállapítani. Miből lehet ilyenkor kiindulni? Kell nyilvántartást vezetni a készenlétről? Elrendelhető-e olyan készenlét, ami a napi munkaidő végétől egészen a másnapi munkakezdésig tart (16 óra egybefüggően)?
Részlet a válaszából: […] ...alapulvételével meghatározni, hogy nagyjából milyen összeget kap a munkavállaló a készenlét teljesítéséért. Újonnan létesített munkaviszony esetén az azonos munkakörre már fennálló munkaviszonyokat lehet alapul venni, ha pedig ez sem lehetséges, becsléssel kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Napi munkaidő emelése 12 órára

Kérdés: A társaságnál a fegyveres biztonsági őrség létszámát növelni szeretnénk. Ennek eredményeként minden műszakban többen lesznek bent, mint azt az intézkedések alapesetben megkövetelik. Ezzel összefüggésben a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott fegyveres biztonsági őröket a jövőben készenléti munkakörben kívánjuk foglalkoztatni. Ennek egyik követelménye, hogy a munkavállaló korábban napi 8 órában meghatározott munkaideje napi 12 óra legyen, amihez a munkavállalóval erről külön meg kell állapodni. Milyen formában kell ezt a megállapodást megkötni a munkaszerződés módosításaként? Ha a munkavállaló a törvény által számára biztosított határidővel később felmondja ezt a megállapodást, azt s munkaszerződés felmondásának kell tekinteni részéről? Ha a már állományban lévő munkavállaló nem fogadja el a munkakörére vonatkozó változtatást, mit tehet a munkaadó: két különböző munkarendet alkalmaz egy munkaterületen, vagy felmond a munkavállalónak, aki nem fogadja el a munkakörének készenléti jellegűre való változtatását?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a munkaidőkeret utolsó napjára, tizenöt napos határidővel [Mt. 99. § (2)-(3) bek.]. Ennek a felmondása nem jelenti a munkaviszony felmondását. A munkáltató pedig kizárólag abból az indokból nem mondhatja fel a munkaviszonyt, mert a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Munkaidő – a késéssel érintett ledolgoztatása

Kérdés: Egyik telephelyünkön a helyi vezető a munkavállalói késéseket olyan módon kezeli, hogy a késő munkavállaló esetében a késedelmet ledolgoztatja, mégpedig olyan módon, hogy a késéssel érintett minden fél óra után a beosztás szerinti munkaidőt követően fél-fél órát kell ledolgozni; azaz ha a munkavállaló 5 percet késik, akkor 30 percet, ha 35 percet, akkor 1 órát. Az így ledolgozott pluszidőre bért nem kapnak a munkavállalók. Mivel nem vagyunk meggyőződve ennek a megoldásnak a jogszerűségéről, ezért kérjük állásfoglalásukat, hogy milyen módon maradhat fenn ez a rendszer?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató rendelkezésére állni [Mt. 103. § (1)bek. a) pont]. A munkaidő kezdetét és végét tehát a munkáltató jogosult – amunkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve a munkaszerződés keretei között -meghatározni. A munkavállaló az így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.