Pihenőnap-beosztás – törvényi minimumok

Kérdés: Az Mt. 105. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. A pihenőnap kiadása szempontjából folyamatos munkarend és egyhavi munkaidőkeret alkalmazása esetén egybefüggő munkanapoknak kell-e tekinteni a fizetett szabadság előtti, illetve utáni munkanapokat, vagy ebben az esetben a fizetett szabadság megfelel a pihenőnapjellegnek, amennyiben a munkaidőkereten belül egyébként érvényesülnek a pihenőnapok kiadására vonatkozó szabályok? Például 2020. július hónapban: 22 nap munkanap, 1 nap fizetett szabadság és 8 pihenőnap lett kiadva a beosztás szerint a közalkalmazottnak, viszont ebből egy részidőszak az alábbi módon került beosztásra: 3 munkanap után 1 nap fizetett szabadság, majd 3 munkanap, ezután 2 szabadnap. Jogszerűen járt-e el a munkáltató a beosztás elkészítésekor a fenti 9 napos intervallumban?
Részlet a válaszából: […] ...alól. Ebből a szempontból csak annak van jelentősége, hogy hat olyan munkanapot követően, amikor a munkavállalónak teljesítenie kellett a munkaviszonyból eredő kötelezettségét, egy olyan nap következzen, amikor nem kell rendelkezésre állnia és munkát végeznie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Egy órára eső alapbér kiszámítása munkaszüneti nap esetén

Kérdés: Havibéres munkavállalónak, akinek a távolléteit (betegség, szabadság) órában tartják nyilván, a 31 napos hónapban (amikor van 22 munkanap, 1 hétköznapra eső munkaszüneti nap, valamint 8 pihenőnap) hogyan kell kiszámítani az egy órára eső alapbérét? Az alapbért osztva 22×8, vagyis 176 órával, vagy az alapbért osztva 23×8, vagyis 184 órával?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult (pl. mert meg is szűnik a jogviszonya másodikán). Például, eszerint a január 1-jén még fennálló, de január 2-ával megszűnő munkaviszonyra járó időarányos bér kiszámításánál az órabért 0-val kellene...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Fagyszabadság az építőiparban

Kérdés: Építőipari cégeknél korábban létezett fagyszabadság. Kérdésem, most milyen lehetőség van arra, hogy a dolgozókat szabadságra küldjük januárban, mikor még időarányosan csak kevés szabadságuk van?
Részlet a válaszából: […] ...év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetében a szabadság arányos része jár a munkavállalónak [Mt. 121. § (1) bek.]. Így ha a munkaviszony év közben megszűnik, a munkavállaló csak a munkaviszonyban töltött idő arányában jogosult az éves szabadságra....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Szabadságkiadás – az egybefüggő minimális időtartam

Kérdés: Az Mt. szerint a munkavállalónak, eltérő megállapodás hiányában, naptári évenként 14 egybefüggő napra mentesülnie kell a munkavégzés alól. Ez a szabály érvényes az év közben kezdődött munkaviszonyokra is? Ha 2014. december 20-tól január 4-ig nem dolgozott a munkavállaló, akkor ez megfelel a 14 egybefüggő napnak?
Részlet a válaszából: […] ...a következő naptári évre számít.A törvény eltérő rendelkezése hiányában a 14 napos szabályt az év közben kezdődő vagy véget érő munkaviszonyokban is alkalmazni kell. Fontos azonban, hogy a 14 napos egybefüggő távollét követelményétől eltérően is meg lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Szabadság mértéke részmunkaidőben

Kérdés: Hány nap szabadság jár a heti 20 (30) órában foglalkoztatott alkalmazottnak?
Részlet a válaszából: […] ...10 nap szabadságot kell kiadni számára. Így valósul meg ugyanis, hogy ugyanannyi időre mentesül a munkavégzés alól, mint a hagyományos munkaviszonyban dolgozók. Ugyanezt a szabályt 2013. január 1-jétől az új Mt. úgy fogalmazza meg, hogy a szabadságot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.