18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Részmunkaidős munkavállaló jogosultságai
Kérdés: Ugyanannyi-e a szabadsága vagy kevesebb annak a munkavállalónak, akit heti 40 óra helyett heti 36 órában foglalkoztatnak? Erre a heti 36 órás munkaviszonyra mennyinek kell lennie a minimálbérnek? Jár-e számára munkanélküli-ellátás, ha a vállalat elküldi ezt a dolgozót?
2. cikk / 18 Kölcsönzött munkavállalók külföldi kiküldetése
Kérdés: Társaságunk meglehetősen sok kölcsönzött munkavállalót foglalkoztat. A németországi munkaerőpiac megnyitását követően felmerült, hogy az anyacég tudna munkát biztosítani a magyar leányvállalat munkavállalóinak, mivel ott felfutott a megrendelés, míg nálunk épp kevesebb munka van. Ezért szeretnénk a munkavállalókat külföldre kiküldeni hosszabb időre. Hogyan lehet ezt megtenni, és milyen szabályokra kell figyelni?
3. cikk / 18 Munkabérigény és a rendelkezésre állási kötelezettség megszegése
Kérdés: Kéthavi próbaidővel felvettünk egy új asszisztenst, aki a 16. munkanapjától egyszer csak nem jött többé, és nem értesített minket a távolmaradás okáról. Vártunk két napot, majd december 20-án postára adtuk a próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetést tartalmazó iratot, melyet egy héttel később kézhez is vett a munkavállaló. Átutaltuk számára a munkabére időarányos részét (egészen 20-ig számolva), azonban ő kéri, térítsük meg az egész havi bérét, hiszen csak december végén értesült a döntésünkről. Ilyen esetben mi a teendő, nem szívesen pereskednénk?
4. cikk / 18 Csökkenő megrendelések – mit tehet a munkáltató?
Kérdés: Havidíjas munkavállalókat foglalkoztató nyomda vagyunk, sajnos megrendeléseink csökkenése miatt előfordul, hogy napokig nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalók részére. Emiatt kérdezzük, hogy milyen esetekben küldhetők el a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra?
5. cikk / 18 Felmentési időre járó átlagkereset
Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
6. cikk / 18 Hallgatói munkaviszony
Kérdés: Főiskolánk konferenciák szervezése, vizsgáztatásban való közreműködés és egyes kutatási részfeladatok teljesítése érdekében néhány hallgatót hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztat. Megítélésünk szerint a munkajogi szabályok betartása az esetek többségében "életidegen". Az Önök véleménye szerint a munkavégzés megkezdése előtt szükség van-e a hallgatók előzetes orvosi vizsgálatára? Jár-e az érintett hallgatók számára rendes szabadság vagy betegszabadság? Vonatkoznak-e rájuk a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó rendelkezések?
7. cikk / 18 Közmunkaprogram keretében foglalkoztatottak – betegszabadságra való jogosultság?
Kérdés: Településünk részvételével működő kistérségi társulás közmunkaprogramra meghirdetett pályázatot nyert el. A közmunkaprogramba bevont személyeket is megilleti-e a betegszabadság, ha igen, akkor ennek időtartamára milyen juttatásra jogosultak?
8. cikk / 18 Beszámít a munkaidőkeretbe az állásidő
Kérdés: A munkáltató 2010. január és február hónapban munkavállalói részére állásidőt rendelt el, amelyre személyi alapbért fizetett. A munkáltató négy hónapos munkaidőkeretben foglalkoztatja a munkavállalókat. Kérdés: A január és február havi állásidőt, amely 20 munkanap/hó volt (vagyis napi 8 órás munkaidő alapulvételével számolva összesen 320 óra) be kell-e számítani a négy hónapos munkaidőkeretbe, vagy ezt az állásidőt (320 órát) később le kell-e dolgozniuk a munkavállalóknak?
9. cikk / 18 Közcélú munka – ki lehet munkáltató?
Kérdés: Nem önkormányzati tulajdonú, azonban az önkormányzat által megbízott gazdálkodó szervezetként közcélú munka keretében foglalkoztathatunk-e közmunkásokat olyan feladatokra, mint például csatornázás és belvízmentesítés? Milyen időtartamban vonhatók be közcélú foglalkoztatásba, és milyen mértékű juttatásban kell őket legalább részesíteni?
10. cikk / 18 Munkaidőmérték – változó is kiköthető?
Kérdés: Olyan munkaszerződést szeretnénk kötni a munkavállalókkal, amelyben nem egy konkrét munkaidőmértéket (pl. heti 30 órát) határozunk meg, hanem tulajdonképpen keretmunkaidő-mértéket. A munkavállaló munkaidejének a mértéke heti 20 órától 40 óráig terjedne, a munka mennyiségétől függően. Van erre jogszerűen lehetőségünk?