Szabadságolás a kánikula miatt

Kérdés: Az idei nyáron több alkalommal fordult elő szélsőségesen meleg időjárás. Cégünk tevékenységéből eredően sok munkatársunk dolgozik egész nap a szabadban, közepesen nehéz fizikai munkát látnak el. Ha tartósan 30 fok felett van a nappali hőmérséklet, kora délután el kell engednünk őket haza, még ha hajnalban kezdjük is a munkát. Felmerült bennünk, hogy ha az előrejelzések hasonló hőséget jósolnak, akkor inkább pár napig szabadságra küldjük a munkavállalókat. Megtehetjük ezt akkor is, ha a legtöbb munkavállaló az időarányos szabadságát már felhasználta?
Részlet a válaszából: […] ...év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetében a szabadság arányos része jár a munkavállalónak [Mt. 121. § (1) bek.]. Így, ha a munkaviszony év közben megszűnik, a munkavállaló csak a munkaviszonyban töltött idő arányában jogosult az éves szabadságra....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Fagyszabadság az építőiparban

Kérdés: Építőipari cégeknél korábban létezett fagyszabadság. Kérdésem, most milyen lehetőség van arra, hogy a dolgozókat szabadságra küldjük januárban, mikor még időarányosan csak kevés szabadságuk van?
Részlet a válaszából: […] ...év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetében a szabadság arányos része jár a munkavállalónak [Mt. 121. § (1) bek.]. Így ha a munkaviszony év közben megszűnik, a munkavállaló csak a munkaviszonyban töltött idő arányában jogosult az éves szabadságra....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Szabadságkiadás – az egybefüggő minimális időtartam

Kérdés: Az Mt. szerint a munkavállalónak, eltérő megállapodás hiányában, naptári évenként 14 egybefüggő napra mentesülnie kell a munkavégzés alól. Ez a szabály érvényes az év közben kezdődött munkaviszonyokra is? Ha 2014. december 20-tól január 4-ig nem dolgozott a munkavállaló, akkor ez megfelel a 14 egybefüggő napnak?
Részlet a válaszából: […] ...a következő naptári évre számít.A törvény eltérő rendelkezése hiányában a 14 napos szabályt az év közben kezdődő vagy véget érő munkaviszonyokban is alkalmazni kell. Fontos azonban, hogy a 14 napos egybefüggő távollét követelményétől eltérően is meg lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Rendkívüli munkaidő elszámolása

Kérdés: Egy cégnél 6 havi munkaidőkeretet alkalmaznak. A munkaidőkeret zárása után, ha többet dolgoznak a munkavállalók, mint a 6 hónap kötelező munkanapjainak száma, 150 vagy 200%-kal kell kifizetni a túlmunkát? Hogy kell eljárni a ki nem adott pihenőidő kapcsán? El lehet-e térni a kollektív szerződésben a törvénytől a túlmunka kifizetésére vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...munkát végeznie. Az Mt. általános szabálya szerint az alapbér mellett a rendkívüli munkaidőért járó bérpótlékot kell fizetni, munkaviszonyra vonatkozó szabály (pl. kollektív szerződés) vagy a felek megállapodása alapján van lehetőség a pótlék helyett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Műszakpótlékra való jogosultság rendkívüli munka pótléka mellett

Kérdés: Társaságunk egy termelő cég, három műszakban foglalkoztatja munkavállalóit, a műszakpótlék kifizetésének minden törvényi feltétele teljesül. Az utóbbi időben a megrendelések megnövekedése miatt bizonyos esetekben rendkívüli munkavégzés (túlóra) elrendelésére került sor. Kérdésem az, hogy a rendkívüli munkavégzés időtartamára jár-e a műszakpótlék is? Azaz aki délutános műszak után, 22 órától 02 óráig túlórázik, vagy az éjszakás bejön 18 órára, annak ezt a négy munkaóráját hogyan kell számfejteni? Mi a helyzet, ha szombaton, pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében vagy vasárnap történik ugyanez?
Részlet a válaszából: […] ...napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidő, azaz "túlóra" esetén a munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár [Mt. 143. § (1) bek. a) pont]. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Kiküldetés utazási idejére járó díjazás

Kérdés: A régi Mt. szerint a munkavállalónknak, ha utazási ideje munkaidő-beosztás szerinti munka­idején kívül esett, akkor erre az időre személyi alapbérének 40%-a illette meg. Az új Mt.-ben nem találok erre utaló paragrafust. Kérdésem, hogy július 1. után hogyan kell kezelni ezt az időt? A dolgozónak semmilyen díjazás nem jár erre az időre, vagy rendkívüli munkaidőnek számít, és annak megfelelően kell elszámolni? Ezentúl külföldi kiküldetés esetén, ha az utazás a munkavállaló munka­idején kívül esik, kell-e valamilyen díjazást fizetni vagy szabadidőt biztosítani?
Részlet a válaszából: […] ...szabadidőt sem kell biztosítani. A munkáltató ugyanakkortovábbra is köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely amunkaviszony teljesítésével – így a kiküldetéssel összefüggésben – indokoltanmerült fel [új Mt. 51. § (2) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Rendkívüli munkaidő – idénymunka esetén

Kérdés: A kollektív szerződésben az áll, hogy 12 munkanap után egy nap pihenőnap kiadása kötelező. Aratáskor megteheti-e azt a munkáltató, hogy a 13. napra rendkívüli munkát rendel el, a 14. naptól pedig újrakezdi a munkanapok ledolgoztatását?
Részlet a válaszából: […] ...akár éves is lehet az Mt. 118/A. §-aalapján) végén is kiadható egyben az összes felhalmozódott pihenőnap; vagy ha amunkavállaló munkaviszonya ekkor egy évnél, a munkaidőkeret tartamánálrövidebb, akkor a munkaviszony legvégén is biztosíthatók az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.