Változó munkahely – magasabb bérrel

Kérdés: Annak ellenére, hogy a változó munkahely fogalma megszűnt, nálunk a munkavállalók még e szó tényleges jelentése alapján vannak besorolva egy úgynevezett TP-kategóriába. Aki változó munkavégzés szerint van besorolva, kb. 15.000 Ft-tal többet kap havonta. Erre tekintettel – véleményem szerint – a munkavédelmi megbízott átsorolását is el kéne végezni, mert ő a munkaviszonyára tekintettel lett megválasztva, és ő is mehet, megy a telephelyekre, illetve a munkavégzések helyére.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt megjegyzendő: a változó munkahelyet valóban nem szabályozza a törvény, és olyan rendelkezés sincs, amely többletjuttatást írna elő a kérdésben jelzett körben. Ennek azért van jelentősége, mert a kérdésben említett "TP" kategóriát, valamint az ahhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Munkavállalói lehetőségek szervezeti átalakítás esetén

Kérdés: A cégvezetéstől kapott hivatalos tájékoztatás szerint, részlegünket legkésőbb január 1-jével jelentősen átszervezik. Ez nemcsak a munkakörök változását jelenti, de egyesek új irodába költöznek, és – ami a legfontosabb – a munkabérek is módosulnának. A munkáltató a mostani havi alapbérek helyett mozgóbérre térne át. Így rosszabb teljesítmény esetén a havi keresetünk a mostanihoz képest 30%-kal is csökkenhetne. Milyen lehetőségeink vannak ebben a helyzetben? Mi történik, ha a munkavállaló nem fogadja el ezeket az új feltételeket? A kollektív szerződésünk szerint átszervezések esetén a felmondás előtt a munkavállalónak másik álláshelyet kell felajánlani. Csökken-e a végkielégítés, ha a felajánlott pozíciót valamiért nem fogadják el?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozhat arra, hogy a módosítás nélkül nem tudja tovább foglalkoztatni a munkavállalót, és ezért felmondással meg kell szüntetnie a munkaviszonyt. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha valóban objektíve nincs lehetőség a munkaszerződés módosítása nélkül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Felmondási idő és végkielégítésre való jogosultság időtartamának meghatározása

Kérdés: Munkavállalónk a jogelődünknél 2004. április 1-jén létesített munkaviszonyt, mi 2012. január 1. napjától jogutódlással foglalkoztattuk tovább. 2014. március 31-én vette át a munkavállaló a munkáltatói felmondását, munkaviszonyát a telephely megszűnése miatt kellett megszüntetni. 2012. január 1-jét követően 30 napot meghaladó távolléte nem volt. A jogelőd munkáltatótól azonban erre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésünkre. A jogviszony hossza és a közlés dátumának figyelembevételével hány nap felmondási időre és hány havi végkielégítésre jogosult a munkavállalónk?
Részlet a válaszából: […] ...idő általános szabály szerint harminc nap [Mt. 69. § (1) bek.]. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtől függően az Mt.-ben meghatározottak szerint hosszabbodik meg [Mt. 69. § (2) bek.]. Így esetünkben is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Új Mt. – nem kell új munkaszerződés

Kérdés: 2012. július 1-jétől kell-e mindenkinek új munkaszerződést írni? Tényleg elévülnek a korábban kötött munkaszerződések? Cégünk HR-csapata mindenkivel új munkaszerződést akar készíteni az új Mt. alapján.
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződések nem évülnek el. A 2012. július 1-jénfennálló munkaviszonyok folyamatosan, megszakítás nélkül továbbra isfennállnak. Ennélfogva új munkaszerződések megkötésére nincs sem szükség, semlehetőség. Az ugyanakkor előfordulhat, hogy bizonyos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Telephelyen kívüli munka – vagy kiküldetés?

Kérdés: Szervizelési munkákat végző cég vagyunk, működési területünk az ország egyik régiójára terjed ki. A munkavállalók e régión belül végeznek munkát (helyszínre történő kiszállással), munkaszerződésükben is a régió területe szerepel munkavégzési helyként. Az ország más régióiban is működnek ugyanilyen szerviztevékenységet végző cégek, de a cégek között nincs semmilyen tulajdonosi kapcsolat, teljesen különálló cégként működünk. Ugyanakkor megállapodtunk ezekkel a cégekkel, hogy munkavállalóink néha ezen cégeknél is végezhetnek munkát, ezért, ha előfordul, hogy nem tudunk saját régiónkon belül munkát biztosítani a munkavállalók részére, más régiókba küldjük őket munkavégzésre. Egyik esetet sem tekintjük kiküldetésnek, hiszen a munkavállalók szokásosan telephelyen kívül végzik a munkájukat. A szakszervezet szerint azonban – figyelemmel arra, hogy véleményük szerint a munkavállalók kiküldetésben végzik a munkájukat – az Mt. 105. § (6)-(8) bekezdéseiben foglalt kiküldetési díjat kellene fizetnünk részükre, különös tekintettel arra, hogy – a régión kívüli kiküldetések esetében – a napi 8 óra munkavégzésen túl akár 7-8 órát is vezetnie szükséges a munkavállalóknak. Mennyiben megalapozott a szakszervezet véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 76/C. § (1)-(2) bekezdése alapján a munkaviszony – a felekmegállapodásának megfelelően – állandó vagy változó munkahelyen történőmunkavégzésre jön létre. Ha a munkavállaló a munkáját – a munka természetébőleredően – szokásosan telephelyen kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Munkavégzés otthon – hogyan számolják a túlórákat?

Kérdés: Heti 40 órás munkarendben dolgozó szoftvert forgalmazó és bevezető cég vagyunk. Partnereinkhez alkalmazkodva előfordul, hogy alkalmazottaink a normál munkaidőn kívül, este/éjjel vagy hétvégén (is) dolgoznak. Hogyan kell ezt munkajogilag helyesen kezelni? Rendkívüli munkavégzés-e ez? Hogyan kell díjazni? Hogyan kell dokumentálni? Mi illeti meg a munkavállalót? Nincs szoftveres munkaidő-nyilvántartásunk, és nem dolgozunk munkaidőkerettel sem. Az ilyen munkavégzés nem a telephelyen/központban történik.
Részlet a válaszából: […] ...napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzettmunka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabályvagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként – pótlék helyett -szabadidő jár, ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Külföldi munkavégzés külföldi munkavállalóval

Kérdés: Magyarországi székhelyű, építőipari kft.-ként nem EGT országbeli, szerb állampolgárt alkalmaznék svédországi munkavégzésre, ahol a kft. alvállalkozóként dolgozik. Mi lenne a legegyszerűbb (költségkímélőbb) megoldás mindkettőnk számára?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaszerződés megkötésekor – élve azNmjtvr.-ben biztosított jogválasztás lehetőségével – a magyar jogot kötöttékki, mint a munkaviszonyra alkalmazandó jogot. A munkavállalás engedélyezése tekintetében a magyarszabályokat akkor lehet alkalmazni (és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.