Munkaszerződés-módosítás ráutaló magatartással

Kérdés: A felek szerződéskötéskor 500 000 Ft havi munkabérben állapodtak meg azzal, hogy egy év elteltével ezt módosítják, miszerint a havi munkabér 300 000 Ft-ra csökken, és mellette a munkavállaló teljesítményarányosan jogosult lesz legfeljebb 300 000 Ft teljesítménybérre. Egy év elteltével a munkáltató e-mailen és szóban jelezte a munkavállaló számára, hogy a teljesítménybérezés bevezetését későbbi időpontra tolná, tekintettel arra, hogy a teljesítmény mérésének feltételrendszere még nem került véglegesítésre, egyúttal a munkavállalót év végén egy alkalommal jutalomban részesíti (13. havi fizetés), mely egyébként a teljesítménybérben (is) részesülő munkavállalóknak nem kerül a munkáltatónál kifizetésre. A munkavállaló a fentieket tudomásul vette, a vonatkozó bérjegyzéket minden hónapban kézhez vette. A felek "megállapodását" soha nem kifogásolta. A pozíciójához kapcsolódó (új pozíció volt a munkavállaló belépésekor) teljesítményelvárások kidolgozásában maga is részt vett. Írásbeli szerződésmódosítás nem készült.
1. Létrejött-e a felek között a munkaszerződés szóbeli vagy ráutaló magatartással történő módosítása? A felek munkajogviszonya a belépéstől számított 30 hónap elteltével (egy év + 18 hónap) közös megegyezéssel megszűnt, amelyben a felek abban is megállapodtak, hogy elszámoltak egymással; igényt/követelést a jövőben sem érvényesítenek.
2. Jogszerűen támadja-e meg a munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozással, hogy tévedésben volt (a tévedését a munkáltató okozta), és követelheti-e visszamenőleg a 18 hónapra eső teljesítménybért (18 × 300 000 Ft)?
3. Ha igen, a két alapbér közötti, a munkavállalónak megfizetett különbség (havi 200 000 Ft) milyen jogcímen érvényesíthető (számítható be) a munkavállalóval szemben?
Részlet a válaszából: […] ...a Ptk. 6:4. §-ának (2) bekezdése értelmében ráutaló magatartással is meg lehet tenni, e rendelkezés az Mt. 31. §-a értelmében a munkaviszonyra is irányadó. Noha a munkaszerződést általános szabály szerint csak írásban lehetséges módosítani [Mt. 22. § (3) bek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Munkabér-kifizetés időpontja

Kérdés: A nyári szabadságolások elhúzódása miatt a bérszámfejtő kollégáink többségét szeptember elején tudtuk csak szabadságra küldeni. Emiatt az augusztusi hónap számfejtését előre kellett hoznunk. Az augusztusi bérét minden munkavállalónk augusztus 31-én kapta meg a bankszámlájára. Az Mt. szerint a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell a munkabért kifizetni. Jól gondolom, hogy nem sértettünk törvényt a korábbi kifizetéssel?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetni, mégpedig a tárgyhónapotkövető hónap 10. napjáig. Az elszámolási időszakot, a kifizetés ütemezését éshatáridejét azonban munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodásaeltérően is rendezheti [Mt. 155. § (1) és (3) bek.]. Természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Változó munkavégzési hely – mikor tilos az elrendelése?

Kérdés: Egyes munkavállalóinkat változó munkavégzési helyre alkalmazzuk, munkaszerződésükben is "változó munkahely" szerepel munkavégzési helyként. Egyik változó munkahelyre alkalmazott munkavállalónkat átirányítottuk egy másik munkavégzési helyre. A munkavállaló kifogásolja az utasítást, és kérvényezi a jelenlegi munkavégzési helyének megőrzését, arra hivatkozással, hogy ez rá nézve hátrányos következményekkel járna (mert napi fél órával többet kellene utaznia, és két kisgyermeket – egy három- és egy ötéveset – nevel egyedül). Kötelesek vagyunk figyelembe venni a kifogásait, vagy jogszerűen elrendelhető részére a más munkahelyen történő munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony – a felek megállapodásának megfelelően -állandó vagy változó munkavégzési helyen történő munkavégzésre jön létre [Mt.76/C. § (1) bekezdés]. Az MK 5. számú állásfoglalás szerint a változómunkahelyre alkalmazott munkavállalót az alkalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Rendkívüli munkavégzés ellenértéke

Kérdés: Munkavállalóink túlóráit szabadidővel váltjuk meg úgy, hogy a rendkívüli munka ellenértékeként biztosított szabadidőre bért nem fizetünk részükre. A szakszervezet kifogásolta az eljárásunkat, mert szerinte ebben az esetben díjazás nélkül marad a túlmunka. Kérjük a szerkesztőség állásfoglalását abban a kérdésben, hogy valóban szükséges-e munkabért fizetnünk a túlórák miatt biztosított szabadidőre, valamint hogy jogszerű-e kizárólag szabadidővel megváltani a munkavállalók túlóráit?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti napi munkaidőt meghaladóan,illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötvenszázalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodásaelőírhatja, hogy ellenértékként – pótlék helyett – szabadidő jár, ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.