Munkabérfizetés vezető tisztségviselő hozzátartozójának felszámolás esetén

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló vállalkozás munkaügyi perben áll volt dolgozójával, aki az egykori ügyvezető felesége. A volt dolgozó szerződése jó erkölcsbe ütközött, így a felszámoló megítélése alapján nem kapta meg felmondáskor a szerződés szerinti összes végkielégítést és felmondási időre járó bért. A Csődtv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja nem egyértelmű számomra, mit kell tekinteni kötelezően kifizetendő munkabérnek, és mi az, ami a felszámolási költségek közé nem sorolható ebben az esetben, ha a volt vezető közeli hozzátartozójáról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre, vagy nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik. A semmis megállapodás érvénytelen, kivéve ha ahhoz a rendelkezést megállapító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Azonnali hatályú felmondás igazolatlan távollét miatt

Kérdés: Egyik munkavállalónk beteg lett, a táppénzes papírjait ismerősök útján juttatta be hozzánk. Az utolsó táppénzes papírján a háziorvos keresőképesnek nyilvánította 2016. augusztus 2-ától, de munkahelyén azóta sem jelent meg. Telefonon nem elérhető. Tértivevényes levélben felszólítottuk a távollétének igazolására, melyet a felesége át is vett, de a munkavállalónk azóta sem jelentkezett nálunk. Cégünknél 2010 novembere óta áll alkalmazásban, határozatlan idejű munkaszerződéssel. Kell még valamit tennünk az ügyben (pl. még egyszer felszólítani levélben), vagy munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntethetjük, tekintettel az igazolatlan hiányzásra?
Részlet a válaszából: […] ...ennek ellenére a mai napig nem jelent meg a munkahelyén, a távolmaradását pedig semmivel sem igazolta, a munkavállaló magatartása olyan, a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékos vagy legalábbis súlyosan gondatlan, jelentős mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Pihenőidő-minimum

Kérdés: 19 óra munka és több mint 20 órás ébrenlét után a főnököm elrendelte a másnapi műszakot is. A két műszak között kevesebb mint 9 óra pihenőm lett volna, ezért megtagadtam a munkába állást. Nem ismerem a pihenőidőre vonatkozó szabályokat, de valószínűnek tartom, hogy ez a tettem nem marad következmények nélkül. Miképp védekezhetek a munkáltatómmal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...fent ismertetett jogszabályokat betartva rendelte el a munkavégzést, akkor Ön nem tagadhatta volna meg jogszerűen az utasítást, sőt ezzel a munkaviszonyból eredő egyik alapvető kötelezettségét szegte meg, mivel nem jelent meg a munkáltató által előírt helyen és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Munkáltató jogellenes utasításának megtagadása

Kérdés: Mit tudok tenni, ha a főnököm megszüntette a munkaviszonyom, mert megtagadtam a munkába állást? Ugyanis 13 óra munka után még arra utasított, hogy dolgozzak tovább, pedig az utolsó másfél órában a szakadó esőben bőrig áztam. Én az utasítás ellenére nem folytattam a munkát, hanem hazamentem. Ezt követően felhívott, hogy másnaptól nem kell munkába állnom.
Részlet a válaszából: […] A munkaidőre vonatkozó rendelkezések alapján az általános teljes napi munkaidő napi nyolc óra [Mt. 92. § (1) bek.] Ettől eltérően a teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Munkavállalási engedély – kulcsszemélyzetbe tartozhat-e a kínai szakács?

Kérdés: Ázsiai gyorséttermet üzemeltetünk családi vállalkozásban, szeretnénk egy kínai szakácsot felvenni. Minősülhet-e a kínai szakács kulcsszemélyzetnek? Mi az eljárás menete a munkavállalási engedély megszerzésének? Engedély nélküli foglalkoztatás esetén kivel szemben és milyen szankciók alkalmazhatók?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a külföldi a munkavállalási engedélyiránti kérelem benyújtásakor már legalább egy éve a vállalkozás külföldialapítójával munkaviszonyban (vagy egyéb alkalmazási jogviszonyban) állt.Külföldi érdekeltségű vállalkozásnak – az SzCsM rendelet 17. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.