Szülői szabadság igénylése fizetés nélküli szabadság után

Kérdés:

Munkavállalónk bejelentette, hogy május 5-től, gyermeke kétéves korától megszünteti a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságot. Azonban nem jönne még vissza dolgozni, hanem igénybe venné a 44 munkanap szülői pótszabadságát. Ha ez lejárna, még mindig nem állna munkába, mert ez után viszont a felgyűlt fizetett szabadságát használná fel. Van-e akadálya ennek az eljárásnak?

Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg, feltéve, hogy a munkaviszony egy éve fennáll [Mt. 118/A. §]. A szülői pótszabadság sajátossága, hogy azt nem a tárgyévben kell kiadni, hanem a gyermek hároméves koráig bármikor,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Apák felmondási védelme

Kérdés:

Az apákat védi-e felmondási védelem? A GYED ideje alatt fizetés nélküli szabadságra az apa szeretne elmenni. Ha előre szól, hogy meghatározott hónap múlva el szeretne menni fizetés nélküli szabadságra, felmondhatnak-e neki a fizetés nélküli szabadság (GYED) előtt?

Részlet a válaszából: […] ...és felmondási korlátozás – is vonatkozik az Mt. alapján. Az alábbiakban elsőként ezeket vesszük sorra: a felmondási tilalom esetén a munkaviszonyt a munkáltató nem mondhatja fel jogszerűen egy meghatározott időtartamon belül, a felmondási korlátozás esetén ez ugyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Gyermekgondozási szabadság után a kiadandó szabadság meghatározása

Kérdés: GYES-ről visszatérő óvodapedagógus dolgozónk ki nem adott szabadságainak megállapításával kapcsolatban kérnénk állásfoglalást. Első gyermeke keresőképtelen volt. 2014. 11. 14. – 2015. 04. 30-ig szülési szabadságát töltötte. 2015. 05. 01-től fizetés nélküli szabadságot igényelt a GYED idejére. Második gyermeke 2017. 01. 31-én született. 2017. 01. 03. – 2017. 06. 19-ig szülési szabadságát töltötte. 2017. 06. 20-tól fizetés nélküli szabadságot igényelt a GYED idejére. Harmadik gyermeke 2019. 07. 16-án született. 2019. 07. 16. – 2019. 12. 30-ig szülési szabadságát töltötte. 2019. 12. 31-tól fizetés nélküli szabadságot igényelt a GYED idejére. A kolléga a fenti időszakban egyszer sem vált keresőképtelenné, illetve nem vett ki rendes szabadságot. Az ezen időszakra számított szabadságra való jogosultság megállapításakor az alapszabadságával vagy az alap plusz a pedagógus-munkakör alapján járó pótszabadságával kell számolnunk, mivel ezen időszakban pedagógusi munkakört nem látott el?
Részlet a válaszából: […] ...adatok alapján az Nkt. 65. §-ának (10) bekezdése szerint "az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak (...) pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Szabadságra való jogosultság és a kiadás – ha felmondtak

Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?
Részlet a válaszából: […] ...szeptember 23-ától október 25-éig a szabadság kiadásának időtartama,– 2019. október 26-ától a felmondási idő lejártáig, azaz a munkaviszony megszűnéséig terjedő időtartam (arra, hogy ez meddig is tart, alább még visszatérünk).Az Mt. értelmében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról visszatérő feltüntetése a statisztikában

Kérdés: Az Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz (2015. január elsejei hatállyal) alapértelmezésében az átlagos állományi létszám a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján kerül kiszámításra. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokat és munkaszüneti napokat az azt megelőző munkanap létszámával véve figyelembe, el kell osztani a hónap naptári napjainak számával. A naponkénti állományilétszám-adatokat hogyan kell számolni? A létszámba beleszámít-e a 30 napot meghaladó távolléten levő munkavállaló (és a statisztikai állományi létszámba sorolandók a munkáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, kivéve bekezdés alatt fölsorolt dolgozók)? Például az a munkavállaló, aki a GYES megszakítása vagy letelte után anélkül, hogy egy napra is munkába állna, illetve fizetett szabadságát kezdené meg, betegség miatt tovább marad távol a munkájától, az átlagos állományi létszámba hogyan számít be? Ha azonban a GYES és a betegség időszaka között az érintett munkavállaló akár csak egy napra is visszatért a munkába, vagy fizetett szabadságot vett igénybe, akkor beletartozik-e az átlagos állományi létszámba?
Részlet a válaszából: […] ...számításánál a statisztikai létszámba tartozás feltételeinek teljesülését kell vizsgálni, ezután történik az átlagolás". Aki munkaviszonyban áll, mindenképpen beletartozik az ún. munkajogi állományi létszámba (Útmutató I. 2.1 pont), de a statisztikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Keresőképtelenség ideje a végkielégítésre való jogosultságnál

Kérdés: A végkielégítés szempontjából figyelembe vehető idő kiszámításával kapcsolatosan kérdezném: az Mt. 77. §-ának (2) bekezdésében szerepel, hogy a jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó időtartamot, amelyre a munkavállalót bér nem illette meg. Ez hosszabb betegállományra is vonatkozik, vagy csak fizetés nélküli szabadságra?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett törvényhely alapján a munkaviszony megszűnésekor a munkavállalónak fizetendő végkielégítésre jogosító, a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időbe nem számít be az az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó tartam, amelyre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Gyermekgondozási szabadság – mint szabadságra jogosító munkában töltött idő

Kérdés: Gyermekem 2011. június 5-én született, én 2011. május 15-től voltam szülési szabadságon, majd annak letelte után közvetlenül gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vettem igénybe. 2014 májusában bejelentettem, hogy vissza szeretnék térni dolgozni, de munkáltatóm nem tud visszavenni, így beleegyeztem, hogy közös megegyezést írjunk alá, és úgy szüntessük meg a munkaviszonyom. Azonban a munkáltató szerintem rosszul számolja a nekem járó szabadságot, ezért nem akarom aláírni a dokumentumot. A fizetés nélküli szabadság tartamára csak hat hónap után számít szabadságot, de tudomásom szerint én egy év után vagyok még szabadságra jogosult. Kérem segítségüket, hogy milyen szabályok vonatkoznak rám a szabadság számítása kapcsán!
Részlet a válaszából: […] ...2011. augusztus 1-je előtt kezdődött, akkor e fizetés nélküli szabadság első éve után illeti meg szabadság. Ennek megfelelően a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor a munkáltató az egyéves szabadságra való jogosultság alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Gyermek utáni pótszabadságra való jogosultság

Kérdés: Ha egy munkavállaló év közben lép be a céghez, illetve év közben szűnik meg a munkaviszonya, akkor a gyermek után járó pótszabadság időarányosan jár? GYES-ről visszatérő dolgozónak mely időszakra jár a gyermek utáni pótszabadság? Csak a TGYÁS és a GYED első 6 hónapjára?
Részlet a válaszából: […] ...utoljára pedig abban az évben, amelyben a tizenhatodik életévét betölti [Mt. 118. § (1) és (3) bek.]. A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár [Mt. 121. § (1) bek.]. A gyermek után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Szabadság a GYES után – kiadják vagy kifizessék

Kérdés: A dolgozónak gyermeke született 2012. 08. 28-án. A GYES lejárta után hány nap szabadság illeti meg, illetve a szabadság számára kifizethető-e? Dolgozónk 1989-ben született.
Részlet a válaszából: […] ...lenne. A szabadság pénzben való megváltására – egyébként a vonatkozó európai uniós joggal összhangban – csak és kizárólag a munkaviszony végén van lehetőség [Mt. 122. § (5) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Szabadságra jogosító idők gyermek születése esetén

Kérdés: 1978. 07. 10-én született kismama 2007. 11. 03-án szülte első gyermekét, 2007. 10. 08.-2008. 03. 23. között TGYÁS-t vett igénybe. Ezt követően 2008. 03. 24.-2009. 11. 03. között GYED-en, 2009. 11. 04.-2010. 03. 27. között GYES-en volt. 2010. 03. 28-án született a második gyermek, 2010. 03. 28.-2010. 09. 11. között TGYÁS-t, 2010. 09. 12.-2012. 03. 28. között GYED-et, majd 2012. 03. 29.-2013. 03. 28. között GYES-t vett igénybe. A korábbi szabályozás alapján a gyermekek utáni pótszabadság nem került megosztásra, azt mindig az apa vette igénybe. 2007. 10. 08-ig az időarányos szabadságot vette ki. Milyen mértékű szabadságra jogosult a fentiek szerinti időszakra vonatkozóan a 2013. 03. 29-i munkába lépésnél?
Részlet a válaszából: […] ...a 2011. 01. 01. és 2011. 12. 12. közötti időkre.A kérdésben megadott adatok alapján a munkavállalónak járó szabadság mértéke – a munkaviszony kezdete és az egyéb pótszabadságok ismeretének hiánya miatt – pontosan nem meghatározható. Ugyanakkor a fentiekből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.
1
2