Közvállalatok vezetőinek javadalmazása

Kérdés: A köztulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó közzétételi szabályok körében a közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatás fogalma álláspontunk szerint a jogszabályi környezet tükrében nem egyértelmű. Értelemszerűen a munkáltató kötelezettsége feltüntetni az alapbért, ezenfelül az esetleges olyan jellegű juttatásokat, melyeket a vezető állású munkavállaló folyamatosan, rendszeresen megkap a munkáltatótól. A jogalkotói szándék is arra vonatkozik, hogy - többek között - a rendszeres javadalmazás nyomon követhető legyen, illetőleg a nyilvánosság is megfelelően tájékozódhasson a köztulajdonban álló gazdasági társaságok részletes működéséről. Azonban kétséges számunkra, hogy a közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatás körébe tartozik-e, ha a munkavállaló olyan kompenzációban részesül, amely az éves jövedelmét emeli ugyan, de az csak egyszeri juttatásként kerül számára kifizetésre. Konkrét példával élve, a munkáltató anyagi okok miatt nem tudja az adott évben az inflációs mértékkel követett béremelést végrehajtani, de a későbbiekben nem jövedelemként egyszeri esetben juttatásban részesíti a munkavállalóját. Ilyen esetben szükséges-e az egyszeri juttatás összegét is közzétennie a gazdasági társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók nevét, tisztségét vagy munkakörét, illetve - egyebek mellett a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásokat, ezen belül külön feltüntetve alapbérét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Visszatérő munkavállaló – alapbéremelés munkaviszony-megszűnés esetén

Kérdés:

A munkavállaló a 2021 óta tartó gyermekgondozási szabadsága alatt kérte, hogy szüntessük meg a munkaviszonyát. Eszerint elkészítettük a közös megegyezést, aláírtuk, majd a felhalmozódott szabadságait megváltottuk. De az elszámoláskor a 2021. évi bérével számoltunk, nem alkalmaztuk az Mt. 59. §-át, arra hivatkozva, hogy a távollét megszűnését követően kell rendezni a bért, és a munkavállaló esetünkben a fizetés nélküli szabadság alatt távozott, egyetlen napra sem tért vissza aktív állományba. Helyesen jártunk-e el?

Részlet a válaszából: […] ...követően" kötelező, minden esetben, függetlenül attól, hogy mi a távollét megszűnésének oka: visszatérés a munkába, vagy esetleg a munkaviszony megszűnése. A béremelést az utóbbi esetben is végre kell hajtani. Annak sincs jelentősége, hogy milyen jogcímen vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Visszatérő munkavállaló bérfejlesztése

Kérdés: Egyik kolléganőnk bejelentette, hogy szeretne visszatérni a gyermekgondozási szabadságról. Mi a teendő, ha a cégnél az elmúlt években csak teljesítményértékelésen alapuló béremelések voltak? A kisgyermekes anyukának ekkor is meg kell emelni a bérét? Változtat-e ezen bármit is az a tény, ha a munkavállaló szeretné a munkaviszonyát megszüntetni nálunk, mert talált egy számára kedvezőbb állást?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell tenni. Ezért tehát a béremelés akkor is jár, ha már előre tudható, hogy a fizetés nélküli távollét megszűnését követően a munkaviszony megszüntetése következik valamelyik fél részéről. Ennek azért van jelentősége, mert a munkaviszony végén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Fizetés nélküli szabadság után bérkorrekció továbbfoglalkoztatás hiányában

Kérdés: Egyik munkavállalónk december elején fog visszatérni a gyermeke hároméves koráig igényelt fizetés nélküli szabadságáról. Ugyanakkor már most tudjuk, hogy nem fogjuk tovább foglalkoztatni, mivel megszűnt az a telephely, ahol korábban dolgozott. Felajánlottuk neki, hogy jöjjön a budapesti székhelyünkre dolgozni, de ezt nem tudja megoldani. Kötelesek vagyunk-e visszavenni akkor is, ha a gyermeke majd csak februárban lesz hároméves? Mivel közel három évig távol volt, kötelező-e rendeznünk a bérét a visszatérésekor, akkor is, ha tudjuk, hogy rögtön az első nap fel fogunk neki mondani? Kötelező-e a bérrendezés akkor, ha közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...hogy – szemben a felmondással – nem kell megindokolni, ezért kisebb a jogi kockázata.A munkavállaló visszatérése után a bérrendezés a munkaviszony-megszüntetés jogcímétől függetlenül kötelező (felmondás és közös megegyezés esetén is). Ennek azért van jelentősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Bérkorrekció gyermekgondozási szabadság után – az ajánlattétel időpontja

Kérdés: Egyik kolléganőnk jelezte, hogy gyermekgondozási szabadságáról szeptemberben kíván visszatérni. A harmadik gyermekével van távol, hét év után tér majd vissza. Ilyen esetben mikor kell elvégezni a kötelező béremelést? Először kiadjuk az időközben felhalmozódott szabadságokat, amelyekre még a távolléte előtti bérrel számoljuk a szabadságot, és csak a tényleges munkába állás előtt korrigáljuk a bérét? Mi a helyzet akkor, ha mégsem tudjuk tovább foglalkoztatni, és meg kell szüntetnünk a munkaviszonyát? Ekkor is kötelező a béremelés?
Részlet a válaszából: […] ...már a szabadság idejére járó távolléti díjat is a magasabb, megemelt bérrel kell kiszámítani. Ha a távollét azért ér véget, mert a munkaviszony megszűnik (megszüntetik), a korrekciót akkor is el kell végezni, és a munkaviszony végén esedékes juttatásokat (pl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Bérfejlesztésből történő kimaradás

Kérdés: Tavaly novemberben kaptam egy írásbeli figyelmeztetést, mert munkahelyemről előbb távoztam el, családi okok miatt halaszthatatlan okokból. 14 óráig tart a törzsidő, és én 13 óra 50 perckor hagytam el a munkahelyemet. A rám bízott feladatokat elvégeztem, csak a kollégáknak nem tudtam tovább besegíteni. Az írásbeli figyelmeztetésben az volt, hogy ez többször előfordult. Én a lap aljára ráírtam, hogy nem értek ezzel egyet. Azóta nem történt semmi egészen a mai napig. A mai nappal történő fizetési átutalásnál derült ki, hogy január 1-jéig visszamenőleg 12%-os bérfejlesztésre kerül sor, amiben a munkáltató és a szakszervezet megállapodott a következők szerint: február 8-ig 8%, március 8-ig +4% emelés jár. Én viszont nem kaptam semmiféle bérfejlesztést. Ha jól tudom, ez felzárkóztatás lenne az amúgy is alacsony órabéreket illetően. Kérem tanácsát, hogy van-e lehetőségem jogorvoslattal élni.
Részlet a válaszából: […] ...az indokolhatja a munkáltató részéről, hogy a munkavégzés helyéről a munkaidő letelte előtti eltávozással Ön nem tett eleget a munkaviszonyból származó munkavégzési kötelezettségének. Ha ez az adott esetben bizonyítható, alapja lehet a béremelésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Fizetés nélküli szabadság megszakításának elodázása

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságát töltő munkavállalónk jelezte, hogy mindenképpen szeretne januárban visszajönni dolgozni. Mi ezt most nem tudjuk megoldani, viszont tájékoztattuk, hogy mivel nemsokára több határozott idejű munkaszerződéssel dolgozó kollégának lejár a szerződése, március 1-jével már tudnánk alkalmazni. A munkavállaló ennek ellenére ragaszkodik a januári munkába álláshoz és a bérének aktualizálásához. Milyen lehetőségekkel számolhatunk? Megtiltható a visszatérés, ha a gyermek még csak kétéves múlt? Lehetséges felmondani a munkavállalónak azért, mert most még be van töltve az állása?
Részlet a válaszából: […] ...(Mt. 59. §). Ha a munkáltató nem tudja tovább foglalkoztatni a visszatért munkavállalót, neki kell felmondással megszüntetnie a munkaviszonyt azzal, hogy erre a gyermek hároméves életkoráig csak állásfelajánlási kötelezettség mellett kerülhet sor. Azaz, ha van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Fizetés nélküli szabadság utáni munkaviszony-megszüntetés

Kérdés: Munkavállalónk tíz éve lépett be hozzánk. Nemsokára gyermekei születtek, akik közül az egyik beteg is volt, tehát szülési szabadság, gyermek gondozása és ápolása címén kapott fizetés nélküli szabadság mellett közeli hozzátartozója ápolása címén is fizetés nélküli szabadságban részesült. Ténylegesen csak másfél hónapot dolgozott nálunk. Most lejártak a fizetés nélküli szabadságai, megállapítottuk a részére járó szabadságot. A kihagyás miatt nem kívánjuk őt tovább alkalmazni, hiszen tényleges foglalkoztatására szinte nem is került sor. Hogyan járjunk el a munkaviszony megszüntetésénél, illetve a távolléti díj számításánál?
Részlet a válaszából: […] ...a hosszas távollétről való visszatérést követően a munkavállalót a munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni, a munkaviszony közös megegyezéssel vagy munkáltatói felmondás jogcímén szüntethető meg. A felmondás indokai lehetnek: a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Béremelés – eltérő elvek teljes és részmunkaidőre?

Kérdés: Jogilag kifogásolható-e, ha a munkáltató a személyi alapbérek emelését nem teljesítményalapon határozza meg, hanem például úgy, hogy a heti 40 órában foglalkoztatottaknak jár, a részmunkaidősöknek pedig nem?
Részlet a válaszából: […] ...viszonyított arányának megfelelőarányban áll egymással. Az Mt. 78/ A. § (2) bekezdése szerint részmunkaidősfoglalkoztatás esetén a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtottpénzbeli vagy természetbeni munkavállalói juttatás tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.