207 cikk rendezése:
41. cikk / 207 Kötetlen munkarend – alkalmazási feltételek
Kérdés: Önkormányzatunk egy turisztikai-rendezvényi referens (nem vezető) munkavállalót kötetlen munkarendben szeretne alkalmazni, aki a feladatait a munkaköri leírása szerint osztott munkakörben látja el, napi 6 órában egy pályázattal kapcsolatos, napi 2 órában pedig egyéb turisztikai feladatokat lát el. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy az osztott munkakör nem zárja-e ki a kötetlen munkarend alkalmazását, illetve hogy mire kell figyelni a kötetlen munkarend alkalmazásakor, milyen feltételei vannak, milyen nyilvántartásokat kell vezetni. Amennyiben a munkáltató azt szeretné, hogy a kötetlen munkarend ellenére meghatározott időben meghatározott helyen dolgozzon, milyen dokumentumba kell ezt foglalnia?
42. cikk / 207 Szabadságolási tilalom bevezetése
Kérdés: A munkáltató tevékenységéből eredően, az idei évtől szeretnénk szabályzatba foglalni, hogy az év utolsó negyedévében a kollégák nem vehetnek igénybe szabadságot, csak december 24. után. Január 1. és szeptember 30. között kell kivenni a szabadság döntő részét, illetve a fennmaradó napokat az év végére adjuk ki. Van-e ennek a megoldásnak törvényi akadálya?
43. cikk / 207 Szülő – munka helyett gyermekfelügyelet
Kérdés: Miként mentesülhet a gyermekével otthon maradó szülő a munkavégzési kötelezettsége alól a gyermeke otthoni felügyelete érdekében az óvoda- és iskolabezárás, illetve a tantermen kívüli tanítás időszakára?
44. cikk / 207 Szabadságmegváltás – az irányadó Mt.-rendelkezés
Kérdés: Egyik munkavállalónk 2010 óta áll munkaviszonyban társaságunknál. Öt gyermeke született (2000., 2003., 2005., 2007. és 2012. években). Jelenleg GYET-en van, nem dolgozik. Közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyát 2020 áprilisában. A munkaviszony megszűnésével egyidejűleg pénzben váltjuk meg a felgyülemlett szabadságát. Ebben az esetben a szabadságot a mostani szabályok szerint számoljuk? Mindegyik gyermekével volt szülési szabadságon és GYED-en, GYES-en. Tehát a 2000. évben (és a többi gyermek után is) született gyermek után is a szülési szabadság idejére és a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára jár a fizetett szabadság?
45. cikk / 207 Önkormányzati képviselő és karbantartó – nem feltétlenül összeférhetetlen
Kérdés: Önkormányzati képviselő karbantartó-gondnok munkakört lát el, ugyanazon önkormányzatnál. A munkáltatói jogkört a polgármester látja el. Bérezése az önkormányzat költségvetéséből történik. Fennáll-e az összeférhetetlenség? Megválasztása előtt is ezt a munkakört látta el a képviselő, testületi határozat nélkül.
46. cikk / 207 Nagyszülői GYED – korlátozott munkalehetőséggel
Kérdés: A nagyszülői GYED esetében a fizetés nélküli szabadságon lévő nagyszülő ezalatt más munkáltatónál dolgozhat-e?
47. cikk / 207 Szabadságra való jogosultság és a kiadás – ha felmondtak
Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?
48. cikk / 207 Üzemi tanács elnöke – az el nem fogadott lemondás
Kérdés: Munkaviszonyom 2020. január 10-én megszűnik a cégemnél, ahol az üzemi tanács elnöki beosztását is elláttam. 2019. szeptember 27-én bejelentettem, hogy december 31-ével lemondok az elnökségről, és új elnököt választott az üzemi tanács. A cég jogi osztálya nem fogadta el a választás eredményét, mivel szerintük így nem mondhattam volna le, csak december 30-án. Az ügyrendünkben nincs semmilyen kikötés ezzel kapcsolatban. Jogos-e a jogi osztály kifogása, illetve beleszólhat-e a választásba?
49. cikk / 207 Veszélyeztetett terhes – kölcsönzött munkavállalóként
Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk, egyik kölcsönzött munkavállalónk veszélyeztetett terhes lett. A kölcsönzésre vonatkozó ötéves időszakba beletartozik-e a veszélyeztetett terhesség miatti táppénz, a CSED, illetve a GYED, GYES időszaka? Amennyiben igen, és a kölcsönzött kismama eléri a kölcsönzésre vonatkozó ötéves korlátot, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát? A munkaviszony-megszüntetés módja ebben az esetben mi lesz? Van-e felmondási idő, illetve kell-e végkielégítést fizetni? A kölcsönbe adót vagy a kölcsönvevőt terhelik ezek a költségek?
50. cikk / 207 Védett tisztségviselők – létszámszámítás több szakszervezet esetén
Kérdés: Társaságunknál egy szakszervezet 5+1 fő "védett" tisztségviselővel rendelkezik. Abban az esetben, ha a már működő szakszervezet mellett egy új szakszervezeti alapszervezet is létrejön – amely az előzőtől független szakszervezethez tartozik –, ugyanúgy jár-e a legfeljebb 5 fő védettségi "keret" a második szakszervezetnek is, vagy csak a munkáltatónál jelölhető 1 fő? Álláspontunk szerint csak ez utóbbi, mivel a létszámtól függő keret önálló telephelyenként összesen értendő, így az új szakszervezet – a keret "kimerülése" okán – már csak a munkáltatói 1 fő védett tisztségviselő jelölésére lesz jogosult. A kérdésben foglalt telephely önálló, a létszám a négyezer főt meghaladja, mindkét szakszervezet a munkáltatónál képviselettel rendelkezik.
