12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Irányadó időszak meghatározása távolléti díjhoz
Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonya 2018. június 18-án kezdődött, 2018. szeptember hónapban távolléti díj megállapítása vált szükségessé. Munkavállalónk havibéres, a távolléti díj számításának alapjául szolgáló bérelemeknél – a távolléti díj esedékességének időpontját megelőző utolsó 6 naptári hónapra kifizetett bérpótlékokat – lehet figyelembe venni. Ebben az esetben a 6. hónap nem teljes hónap. Figyelembe vehető-e a tört hónap is, vagy csak a teljes hónappal számolhatunk?
2. cikk / 12 Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása behívásos munkaviszonyban
Kérdés: Az Mt. szerinti nyugdíjasokra vonatkozó kedvező szabályt szeretnénk kihasználni, ezért kérdésként merült fel, hogy az oktató alkalmazható-e behívásos jogviszonyban, napi hat órát meg nem haladóan? Mi a helyzet, ha többet vagy kevesebbet teljesít havi szinten (túlóra-állásidő), illetve ha egy hónapban nincs is órája?
3. cikk / 12 Hétvégi rendkívüli munkaidő és a távolléti díj számítása
Kérdés: A munkavállaló havibéres, általános munkarendben, jelenlegi munkaviszonyában több mint hat hónapja dolgozik (irányadó időszak). A szombat-vasárnap végzett munkát a cég tevékenységéből adódóan a munkáltató rendeli el. Január hóban négy hétvége (nyolc nap) volt, és ebből a dolgozó öt napon végzett munkát. (Azt nem vizsgáljuk, hogy a heti pihenőnap, illetve a pihenőidő megvolt-e.) Az öt alkalomból különböző óraszámokat töltött munkával a munkavállaló: kétszer négy óra, hat óra, nyolc óra és tíz óra. Erre a dolgozó 100%-os pótlékot kapott a szombatra és vasárnapra jutó munkabéren felül. A rendkívüli munkavégzés egyébként jellemző, de arányaiban változó (előfordul, hogy egy hónapban csak szombatonként kell dolgozni, de van, hogy szombat-vasárnap is, illetve egyáltalán nincs szükség rendkívüli munkavégzésre az irányadó időszakon belül). Sajnos a bérprogram nem kezeli külön a szombaton vagy vasárnap végzett munkát, valamint a távolléti díj számításánál "kötelezően figyelembe vett" jogcímként jelöli meg a pihenőnapon (szombaton és/vagy vasárnapon) végzett rendkívüli munkáért járó pótlékot (figyelmen kívül hagyva – szerintem helytelenül – az Mt. 151. §-ában foglaltakat, hiszen így előfordulhat, hogy az irányadó időszakon belül nem lesz meg a legalább egyharmados munkavégzés). Helyesen alkalmazza-e a bérprogram a szabályt, amikor a szombati és vasárnapi pihenőnapokon végzett munkáért járó pótlékot "kötelezően" beszámítja a távolléti díj alapjába, függetlenül attól, hogy nem valósultak meg az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében leírtak? A hivatkozott jogszabályhely csak a vasárnapról rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a szombaton végzett rendkívüli munkáért járó díjazás (bér) minden esetben alapja lesz a távolléti díjnak?
4. cikk / 12 Elmaradt munkabér iránti igény érvényesítése
Kérdés: Több betegségből kifolyólag 67%-os rokkant lettem. Mivel az ellátásom olyan alacsony, hogy abból nem tudok megélni, elszegődtem egy fuvarozócéghez 5 órás munkarendbe. 2015 augusztusától mind a mai napig a munkáltatóm nem akart bejelenteni, bár minden hónapban kértem. Június 13-tól, azaz a legutóbbi fizetés napjától nem adott több munkát. "Bent maradt" a májusi 18 és a júniusi 5 ledolgozott napom, azaz 23 napi bérem kifizetése maradt el. Sem a telefonhívásra, sem az sms-ekre nem válaszol. Úgy gondolom, nem is akar kifizetni. Milyen úton tudom kikövetelni a munkaadómtól a fizetésemet, amiért megdolgoztam, és jár nekem?
5. cikk / 12 Végkielégítés összege mozgó bér esetén
Kérdés: Három éve áll fenn a munkaviszonyom egy kereskedelmi kft.-nél, de a telephelyünket a jövő hónapban bezárják. A főnököm közös megegyezéssel akarja megszüntetni a munkaviszonyt, de én nem akarok belemenni. A bérezésem eddig ugyanis úgy történt, hogy mindig kaptam a garantált bérminimumnak megfelelő alapbért és emellett teljesítményemtől függő mozgó bért is. A közös megegyezésben a főnököm 122 000 Ft összegű végkielégítést akar fizetni, azt mondja, hogy ennyit kapnék akkor is, ha felmondana, ezért fogadjam el, mert a közös megegyezés nekem is jó. Szerintem nem tisztességes, hogy csak az alapbért számítja be a végkielégítésembe. Ha felmondana, valóban akkor is csak ekkora végkielégítésre lennék jogosult?
6. cikk / 12 Szabadságmegváltás – a távolléti díj számítása
Kérdés: A törvény rendelkezik a szabadság kötelező megváltásáról a munkaviszony végén. Ilyenkor milyen esedékesség alapján kell kiszámítani a távolléti díjat, lévén hogy valójában nem távollétről van szó? Munkáltatói felmondás esetén lehetséges, hogy az eltérő esedékesség miatt máshogyan kell számolnunk a felmentési időre járó juttatásnál és máshogy a szabadságmegváltás esetén? Azonnali hatályú felmondás mellett is mindenképpen meg kell váltanom a szabadságot? Az indok egyébként az, hogy igazolatlanul hiányzott több napot is a munkavállaló. Megtehetem-e, hogy az igazolatlan napokból néhányra szabadságot írok ki?
7. cikk / 12 Távolléti díj – eltérő összeg eltérő jogcímenként
Kérdés: Egyik munkavállalónknak fel kívánunk mondani, 2013. december 31-én; felmentési ideje a következő napon kezdődik el. A felmondás alapján 2014. február 15-én szűnik meg a munkaviszonya, és részére végkielégítést, felmentési időre járó távolléti díjat, valamint szabadságmegváltást kell fizetnünk, a 2014. évi időarányos szabadságaira tekintettel. A kérdésem, hogy a távolléti díjat hogyan kell kiszámolnunk ezekre a jogcímekre; valóban eltérőek lesznek az esedékességi időpontok?
8. cikk / 12 Szabadságmegváltásra járó távolléti díj számítása
Kérdés: Munkaviszony megszűnésekor (a heti 40 órás, napi 8 órás munkaidő) az időarányosan járó és még ki nem vett szabadság megváltásakor hogyan kell elszámolni a munkabért (mi a távolléti díj alapja és az osztószám)?
9. cikk / 12 Irányadó időszak 2013. augusztus 1-je után
Kérdés: A távolléti díj számításával összefüggő szabályok augusztus 1-jei módosításánál azt olvastam, hogy a bérpótlékokat, illetve a teljesítménybért 6 hónapra visszamenőlegesen kell majd vizsgálni. Korábban a megelőző 6 naptári hónap volt a törvényben. Van a kettő között különbség?
10. cikk / 12 Végkielégítésként járó távolléti díj összege
Kérdés: Egyik munkavállalónknak 2013. március 1-jén felmondtunk. A munkaviszonya alapján 30+25 nap a felmondási ideje és háromhavi végkielégítés jár neki. Havi bruttó alapbére 376 800 Ft. Az elmúlt hat hónap átlagában a készenléti órái száma meghaladta a 96 órát. A felmentési időre napi távolléti díjat számoltunk el, figyelembe véve a készenlét alapján kiszámolt egy órára eső távollétidíj-növekményt (320,93 Ft/óra). A végkielégítés esetén havi távolléti jár, ami egyezik a havi bruttó alapbérrel, tehát végkielégítésként bruttó 1 130 400 Ft-ot számoltunk el. A kérdésem az, hogy helyesen jártunk el a dolgozó elszámolásánál? Ha nem, akkor mennyi a végkielégítés összege?