Munkavállalói lehetőségek szervezeti átalakítás esetén

Kérdés: A cégvezetéstől kapott hivatalos tájékoztatás szerint, részlegünket legkésőbb január 1-jével jelentősen átszervezik. Ez nemcsak a munkakörök változását jelenti, de egyesek új irodába költöznek, és – ami a legfontosabb – a munkabérek is módosulnának. A munkáltató a mostani havi alapbérek helyett mozgóbérre térne át. Így rosszabb teljesítmény esetén a havi keresetünk a mostanihoz képest 30%-kal is csökkenhetne. Milyen lehetőségeink vannak ebben a helyzetben? Mi történik, ha a munkavállaló nem fogadja el ezeket az új feltételeket? A kollektív szerződésünk szerint átszervezések esetén a felmondás előtt a munkavállalónak másik álláshelyet kell felajánlani. Csökken-e a végkielégítés, ha a felajánlott pozíciót valamiért nem fogadják el?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozhat arra, hogy a módosítás nélkül nem tudja tovább foglalkoztatni a munkavállalót, és ezért felmondással meg kell szüntetnie a munkaviszonyt. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha valóban objektíve nincs lehetőség a munkaszerződés módosítása nélkül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Munkaidő mértékének csökkentése munkaszerződés-módosítással

Kérdés: Egy heti 30 órában foglalkoztatott munkavállaló szerződésben előírt munkaidejét heti 20 órára szeretnénk csökkenteni. Ezt az teszi indokolttá, hogy a gyógyszertár gazdasági helyzete lényegesen romlott, kiadásaink nőnek, a bevételünk pedig folyamatosan csökken, tehát csak így tudnánk foglalkoztatni gazdaságosan a személyzetet. A munkaszerződés módosításával a munkaidő csökkentését a munkáltató egyoldalúan megteheti-e?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében [Mt. 45. § (1) bek.]. Az Mt. szerint a munkaviszony – a munkaszerződés eltérő kikötése hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Felmondás átszervezéssel indokolva

Kérdés: Jogszerű-e az átszervezésre alapított felmondása "A" cégnek "X" munkavállalóval szemben a következő esetben? "A" cég és "B" cég Magyarországon honos, kapcsolt vállalkozások. "X" munkavállaló kizárólag "A" céggel áll munkaviszonyban logisztikai vezető munkakörben, azonban "A" cég és "B" cég vonatkozásában egyaránt ellát logisztikai vezetői feladatokat. "A" cég átszervezésre hivatkozással, felmondással megszünteti "X" munkavállaló munkaviszonyát, tekintettel arra, hogy ezt követően kiszervezés (megbízási jogviszony) keretében "B" cég (és annak munkavállalója) fogja ellátni a logisztikai vezetői feladatokat "A" cégnél. "A" cégnél a logisztikai vezető munkakör megszűnik. A kiszervezésre tekintettel "B" cég logisztikai vezető munkakörben munkaszerződést köt "Y" munkavállalóval, aki azonban "A" cég és "B" cég vonatkozásában egyaránt el fogja látni a logisztikai vezetői feladatokat.
Részlet a válaszából: […] ...el, megalapozhatja az átszervezésre alapított felmondást. E körbe tartozik az ítélkezési gyakorlat szerint, amikor az adott tevékenység munkaviszony helyett a továbbiakban más, polgári jogi (például megbízási vagy vállalkozási) jogviszony keretében kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Munkaviszony megszüntetése a munkaidő-beosztás átszervezése miatt

Kérdés: 11 éve dolgozom a munkáltatónál, három műszakban, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban. Ebből kilenc éve folyamatosan csak éjszakára járok. Most átszervezés van, megszűnik az éjszakai műszak, és akinek éjszakás szerződése van, annak felajánlották, hogy ha nem vállalja a nappalt, akkor közös megegyezéssel és végkielégítéssel elmehet. Nekem azt mondták, hogy ez rám nem vonatkozik, mert nem olyan szerződésem van, az én osztályomon nem használnak "csak éjszakás" szerződést. Akkor hogy járhattam csak éjszakára? Emiatt essek el a végkielégítéstől? Ebben az esetben mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló ebben nem kíván együttműködni (mert ragaszkodik az éjszakai munkavégzéshez), akkor neki kell felmondással megszüntetnie a munkaviszonyát, mely esetben viszont végkielégítésre nem jogosult.A kizárólag éjszakai munkára szerződött munkavállalók esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Szakszervezeti tisztviselő védettségének jogalapja

Kérdés: A munkáltató az Mt. 273. §-ának (3) és (4) bekezdéseiben foglaltak alapján kérte, hogy a szakszervezet adja meg a munkajogi védelemben részesülő választott tisztségviselők neveit. A társaságcsoport egyik legnagyobb szervezeti egységén belül az évtizedes gyakorlat alapján a bonyolult struktúra és az átlagosnál nagyobb mértékű munkavállalói létszám miatt belső szervezeti egységek is működnek, amelyeknél külön-külön üzemi tanácsok és szakszervezeti bizottságok is működnek. A munkáltató ezt a speciális szakszervezeti és üzemitanács-szervezeti felépítést soha nem vitatta. Az egyik kisebb szervezeti egység szakszervezeti elnöke a munkáltató oldaláról felmerült szervezeti változás miatt – átszervezés –, a munkáltatón belül ugyanazon munkakörben, ugyanazon feladatvégzés mellett egy másik szervezeti egységbe került át. A tisztségviselő ennek ellenére elnöki feladatait ellátja, és helyette az általa "elhagyott" szervezeti egységben nem kívánnak a szakszervezeti tagok másik elnököt választani. A szakszervezet ezt a személyt az Mt. 273. §-ának (4) bekezdése alapján munkajogilag védett tisztségviselőként jelölte meg. A munkáltató az Mt. előírásaira hivatkozva ezt kifogásolta, és ellenvéleményét azzal indokolta, hogy mivel a munkavállaló másik kisebb egységbe került, megítélése szerint a korábbi szervezeti egységben már nem jelölhető munkajogilag védett tisztségviselőnek. Joga van-e a szakszervezetnek ebben a speciális esetben a munkajogi védelem lehetőségét fenntartani? Jól értelmezte a szakszervezet azt a jogalkotói akaratot, hogy az Mt. 273. §-ának (3) és (4) bekezdései ténylegesen eltérő eseteket szabályoznak? Megítélésünk szerint az Mt. 273. §-ának (3) bekezdése a telephelyhez való kötöttséget jelenti, míg a jogszabályhely (4) bekezdése ilyen előírást nem tartalmaz.
Részlet a válaszából: […] ...szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a szakszervezet által megjelölt, választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, valamint a munkáltató tisztségviselőt érintő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Indokolási kötelezettség munkáltatói felmondás esetén

Kérdés: Operatív igazgatóként dolgozom cégünknél. A munkaszerződésem szerint nem vagyok vezető állású, de ténylegesen mindig én helyettesítem az ügyvezetőt. Azt hallottam, hogy a tulajdonos le akar engem is váltani, de szerintem nem adtam okot a felmondásra. Ilyen esetben létezik olyan indok, amivel felmondhat nekem?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató felmondással szeretné megszüntetni a munkaviszonyát, az általános szabályok szerint köteles azt megindokolni [Mt. 66. § (1) bek.]. A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Üzemi tanácsi jogok megsértése

Kérdés: A cégünknél – ahol üzemi tanácsi elnök vagyok – nagy beruházás van folyamatban, melyről az üzemi tanács véleményét nem kérték ki, majd csak későn, többszöri kérésre mutatták be a rajzokat, amit az üzemi tanács véleményezett. A dolgozók átszervezéséről sem kérték ki a véleményünket, és az üzemi tanácsi tagokat, elnököt is a megkérdezésünk nélkül helyezik át. Mit tehetünk? Milyen jogra hivatkozhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...szükségesaz üzemi tanács elnöke – és 2012. december 31. napjáig a 2012. július 1-jeelőtt megválasztott üzemi tanács tagja – munkaviszonyának a munkáltató általfelmondással történő megszüntetéséhez, vagy a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.