Közalkalmazott felmentési idejének számítása

Kérdés: Közalkalmazottunk nyugdíjba vonulása miatt szükségessé vált a felmentési idejének megállapítása, amely a korábbi munkáltató intézkedése miatt sajnos nem egyértelmű számomra. A rendelkezésre álló dokumentumokból megállapítható, hogy közalkalmazotti jogviszonya az előző munkáltatónál 2001. január 31. napjával szűnt meg azzal az indokkal, hogy a munkahelye szervezeti változás következtében megszűnt. Részére akkor a felmentési időt hatvan nap és három hónapban állapították meg, azaz 2000. szeptember 1-jétől 2001. január 31-ig a felmentési idejét töltötte azzal, hogy a teljes időtartamra felmentették a munkavégzés alól. Közalkalmazottunk az akkori munkáltatótól hathavi átlagkeresetének megfelelő összegű végkielégítésben is részesült. Úgy nyilatkozott, hogy a felmentési időre járó illetményét és a végkielégítés összegét az akkori munkáltatója kifizette részére. Ugyanakkor intézményünknél 2000. szeptember 1-jétől közalkalmazotti jogviszonyt létesített, tehát a fent leírtak szerint 2000. szeptember 1-jétől 2001. január 31-ig kettős jogviszonyban állt. Ebben az esetben a közalkalmazottunk mennyi felmentési időre lesz jogosult? Ha a folyamatos közalkalmazotti jogviszonyt nézzük, akkor nyolc hónap, ha csak az intézményünknél eltöltött időt vesszük figyelembe, hat hónap felmentési időre jogosult. Esetleg a maximálisan igénybe vehető nyolc hónapból levonhatjuk-e a korábban már "igénybe vett" öt hónapot, és most csak három hónap felmentési időt állapíthatunk meg?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek megfelelően a felmentési időbe a 2000. szeptember 1. előtti valamennyi közalkalmazotti jogviszony – ideértve az ennek tekintendő munkaviszony – időtartamát is be kell számítani [lásd erről részletesen a Kjt. 87/A. § (1)–(2) bekezdését!].A felmentési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Kormány- vagy köztisztviselői jogviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése – a jogkövetkezmények

Kérdés: Tavaly novemberben felmentettünk a hivatalban egy köztisztviselőt, úgy tűnik, az általa indított perben nem nekünk "áll a zászló". Tudomásunk szerint, ha alperesként veszítünk, nem a Ktv. szerinti jogkövetkezményeket kell alkalmaznia a bíróságnak. Nem bánjuk, hiszen pervesztesként akár kevesebbet is fizethetünk. Helytálló-e az információnk?
Részlet a válaszából: […]  A Kttvh. 3. § (5) bekezdése szerint a Kttv. 193. és 194.§-át a folyamatban lévő perekben is alkalmazni kell. A 193. § a munkáltatói, a194. § a köz- és kormánytisztviselői jogellenes jogviszony-megszüntetésjogkövetkezményeit állapítja meg, amely számos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszony felszámolása

Kérdés: Munkavállalóként foglalkoztattunk egy kollégát, ám néhány hónappal később egy ügy kapcsán kiderült, hogy a munkaköre (belső ellen­őr) alapján őt kizárólag közszolgálati jogviszony keretében alkalmazhattuk volna. A hibát orvosolandó, kinevezést szerettünk volna adni számára a munkaköri feladatai változatlanul hagyása mellett, azonban a Ktv. szerinti besorolása alapján járó köztisztviselői illetménye alacsonyabb lett volna a munkaszerződés alapján neki fizetett munkabérénél, ezért az alkalmazott teljesen elzárkózott a felajánlott köztisztviselői jogviszony elfogadásától. Mit tehetünk, ha nem tudunk személyi illetményt megállapítani számára?
Részlet a válaszából: […] ...láthatóak el. Ezutóbbi tevékenységek elvégzése céljából a munkáltató nem köthetmunkaszerződést, hiszen semmisnek kell tekinteni a munkaviszonyra vonatkozószabályba (vagy egyébként jogszabályba) ütköző megállapodást. A munkáltató asemmisséget orvosolhatja ugyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Közalkalmazotti jogviszony – azonnali hatályú felszámolás

Kérdés: Sajnos most észleltük, hogy az intézményünknél foglalkoztatott közalkalmazottak egy része nem rendelkezik a munkaköre ellátásához előírt, 257/2000. Korm. rendeletben foglalt szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel. Mit tehetünk ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] A 257/2000. Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése értelmében aközalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök megnevezését és fizetésiosztályba sorolásuk feltételeit a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Haa közalkalmazott nem rendelkezik az előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.