Szabadság elszámolása négynapos munkahét esetén

Kérdés: Hogyan kell kiadni egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló szabadságát? Adolgozónak a munkaszerződése szerint heti 32 óra a munkaideje, amit úgy köteles ledolgozni, hogy hétfőtől csütörtökig napi 8 óra és pénteken napi 0 óra. Helyesen jár el a dolgozó, ha úgy veszi ki a szabadságát, hogy csak a 8 órás munkanapokra vesz ki szabadságot, a 0 órás napra pedig nem? Amunkavállaló éves szabadsága az életkora szerinti és a gyermeke utáni pótszabadsággal együtt 30 nap. Az Mt.-nek megfelelően jár el a munkáltató, ha a következő módon tartja nyilván a munkavállaló szabadságát? Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy az Mt. 124. §-ának (4) bekezdése alapján a szabadságot órában tartsa nyilván, és ebben az esetben a munkavállaló a munkaidő-beosztásának megfelelő időtartammal (órával) azonos mértékben mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ha szabadságra kíván menni. Ebben az esetben a munkavállaló 30 nap szabadságát a napi munkaidő mértékével felszorozva kell órában nyilvántartani, esetükben ez tehát 192 órának (30 nap × 6,4 óra) felel meg. Amennyiben órában tartja nyilván a munkáltató a szabadságot, akkor csak azokra a napokra kell elszámolni a 8 órára jutó távolléti díjat, amikor a munkavállalónak munkavégzési kötelezettsége lenne, és szabadságot kíván igénybe venni. Ha például egy nap szabadságot vesz ki a dolgozó, és a munkáltató 192 óra éves szabadságot tart nyilván a dolgozónál, akkor az egy nap szabadságot 8 órának megfelelő időtartamban elszámolhatja?
Részlet a válaszából: […] ...Ez alapján a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Szülő – munka helyett gyermekfelügyelet

Kérdés: Miként mentesülhet a gyermekével otthon maradó szülő a munkavégzési kötelezettsége alól a gyermeke otthoni felügyelete érdekében az óvoda- és iskolabezárás, illetve a tantermen kívüli tanítás időszakára?
Részlet a válaszából: […] Meghatározó, hogy a rendkívüli szünet alatt történik-e munkavégzés a szülő részéről vagy sem. Ha igen, erre sor kerülhet távmunka vagy otthoni munkavégzés keretében (lásd a 3856-os kérdést), ez esetben jár a szülőnek munkabér. Ha a rendkívüli iskolai vagy óvodai szünet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Vezetőváltás az óvodában

Kérdés: Vezetőnk negyven év szolgálati idővel nyugdíjba vonul. Július 31-ig van állományban, utána a munkáltató kiadja a szabadságát, majd nyolc hónap felmentési idő következik, amit a fenntartó engedélyével nem kell munkával töltenie, mentesül a munkavégzés alól, mivel egy munkahelyen töltötte a közalkalmazotti jogviszonyát. A vezetői ciklus második évében van jelenleg. Így számítva 2021. április-május a nyugdíj kezdete. Ilyen esetben törvényileg mikor szabályos a vezetői pozíció meghirdetése, a pályázat kiírása? Én mint helyettes pályázatot szeretnék beadni. A fenntartó közölte, hogy a felmentési idő első négy hónapjában nem vehetünk fel embert, csak a felmentési idő második négy hónapjára. Gondolom, a vezetői feladatok ellátásával engem mint helyettest fognak megbízni. A vezető távolléte – a szabadság, illetve a munkavégzési kötelezettség alóli felmentés – alatt a vezetői feladatok ellátása a szervezeti és működési szabályzat alapján történik, vagyis a feladataim közé tartozik. Ezt óvodai csoportbeli tevékenységem mellett kell ellátnom, vagy már óvodai csoport vezetése nélkül? A bérezés hogyan alakul, amennyiben vezetői feladatok ellátásával is megbíznak? Ugyanennyi illetményért a plusz vezetői feladatokat el kell látnom? Hatcsoportos óvodáról van szó. A jelenlegi vezetővel harminc éve dolgozunk együtt, én öt éve helyettesként. Együtt vezettük az intézményt, készülve a nyugdíjazására. A folyamat és a díjazás kérdése nem világos számunkra (az óraszámok alakulása, a munkaidő, a vezetői pótlék a szabadságára és a felmentési idejére, vezetői pályázat meghirdetésének ideje).
Részlet a válaszából: […] Noha nem említi a kérdés, a tényállásból arra lehet következtetni, hogy a munkáltató minden bizonnyal a Kjt. hatálya alá tartozik, ebből következően Ön és az intézmény vezetője közalkalmazotti jogviszonyban állnak. Az az állítás, miszerint a vezető július 31-ig van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Szabadságra való jogosultság és a kiadás – ha felmondtak

Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bek., 148. § (1) bek. a) pont, 149. § (1) bek.].Ha a munkáltató a munkavállalót a felmondási idő teljes tartamára mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól, erre az időre távolléti díj jár. Egyfelől távolléti díj jár a kötelező felmentési időre is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Szabadság elszámolásának megváltoztatása – év közben nem lehetséges

Kérdés: Idegenforgalmi tevékenységet végzünk, a nyári főszezonban szinte minden munkanapon 12 órát teljesítenek a munkavállalók. Ugyanakkor sok a kisgyermekes kolléga, akik miatt kénytelenek vagyunk a szabadság egy tetemes részét a nyári hónapokban kiadni. Hogyan kell eljárnunk a szabadságok kiadásánál a 12 órás munkanapok esetében, hogy ne legyen igazságtalan azokkal szemben, akik a nyolcórás munkanapjaikon (jellemzően ősszel és tavasszal) mentek el pihenni? Év közben hogyan lehet áttérni a szabadság órában való nyilvántartására?
Részlet a válaszából: […] ...az órákban való elszámolás. Ez alapján a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Kegyeleti jog megsértése miatti sérelemdíj

Kérdés: Milyen következményekkel jár az, ha a munkáltató nem biztosítja a munkavállaló számára a hozzátartozó temetésén való részvételt, arra távollétet nem engedélyez?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól hozzátartozója halálakor két munkanapra [Mt. 55. § (1) bek. f) pont]. Hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Magáncélú távollétek munkaidőben

Kérdés: Egyik telephelyünkön rendszeressé vált, hogy a kollégák elkérik magukat munkaidőben, és ekkor intézik hivatali ügyeiket, vagy a gyermekek iskolájába, óvodájába sietnek fogadóórára. Erre az időre fizetés nélküli szabadságot írunk ki nekik, de ez nem tűnik elég visszatartó erőnek. Megtilthatjuk-e ezeket az eltávozásokat, és mondhatjuk-e, hogy ezeket a teendőiket intézzék a szabadságuk alatt?
Részlet a válaszából: […] ...teljes mértékben a munkavállaló [Mt. 122. § (2) bek.]. Emellett a törvény szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Hozzátartozó halála esetén járó fizetett távollét

Kérdés: Munkavállalónknak két éve meghalt az édesapja, most az édesapja felesége is meghalt (aki nem az édesanyja). Munkavállalónk részére jár-e a két nap rendkívüli szabadság, hozzátartozó halála esetén?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól hozzátartozója halálakor két munkanapra, amely időtartamra távolléti díja illeti meg [Mt. 55. § (1) bek. f) pont, 146. § (3) bek. b) pont]. Az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Fizetés nélküli távollét határozott idejű munkaviszonyban

Kérdés: Határozott idejű munkaszerződés esetében lehet-e fizetés nélküli szabadságot igényelni? Nagycsaládos munkavállaló esetében, amennyiben az óvoda és a nevelési tanácsadó javasolja gyermeke részére a fejlesztést, igazoltnak tekinthető-e az intézményi behívás vizsgálatokra, vagy az éves szabadságot terheli a távollét?
Részlet a válaszából: […] ...a különös méltánylást érdemlő családi ok miatt indokolt távollét tartamára mentesülhet a munkavállaló a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól [Mt. 55. § (1) bek. j) pont]. Ez sem jelenti azt, hogy a szülő minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Hagyatéki tárgyaláson történő részvétel

Kérdés: Egyik munkavállalónkat hagyatéki tárgyalásra hívták be örökösként, de úgy tudjuk, hogy nem hozzátartozója az elhunytnak. Ilyen esetben is jogosult munkaidőben elmenni? Jár-e erre díjazás neki?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól hozzátartozója halálakor két munkanapra [Mt. 55. § (1) bek. f) pont], melyre távolléti díj illeti meg [Mt. 146. § (3) bek. b) pont]. Hozzátartozó a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.
1
2