Munkaviszony megszűnése munkaidőkeretben – a napok minősítése

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 209. számában a 4090. számú kérdéssel kapcsolatban kérdezzük, hogy a járvány miatt nem ledolgozott, de kifizetett napok a visszavonás miatt visszamenőlegesen igazolt, nem fizetett napok lesznek? Vagy fizetés nélküli szabadság? A járvány idején pihenőnapként adtuk ki őket a munkaidőkereten belül. Ebben az esetben, ha valakinek ez folyamatosan akár több mint 30 nap volt, annak a folyamatos biztosítása is megszakad?
Részlet a válaszából: […] ...ezt a fogalmat munkajogi szempontból nem arra az esetre alkalmazzuk, amikor a munkavállalónak szabadnapot rendel el a munkáltató, hanem a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Pihenőnap-beosztás – törvényi minimumok

Kérdés: Az Mt. 105. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. A pihenőnap kiadása szempontjából folyamatos munkarend és egyhavi munkaidőkeret alkalmazása esetén egybefüggő munkanapoknak kell-e tekinteni a fizetett szabadság előtti, illetve utáni munkanapokat, vagy ebben az esetben a fizetett szabadság megfelel a pihenőnapjellegnek, amennyiben a munkaidőkereten belül egyébként érvényesülnek a pihenőnapok kiadására vonatkozó szabályok? Például 2020. július hónapban: 22 nap munkanap, 1 nap fizetett szabadság és 8 pihenőnap lett kiadva a beosztás szerint a közalkalmazottnak, viszont ebből egy részidőszak az alábbi módon került beosztásra: 3 munkanap után 1 nap fizetett szabadság, majd 3 munkanap, ezután 2 szabadnap. Jogszerűen járt-e el a munkáltató a beosztás elkészítésekor a fenti 9 napos intervallumban?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló testi-lelki regenerálódását minden héten egy huzamosabb pihenőidővel biztosítsa, amikor mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Ebből a szempontból csak annak van jelentősége, hogy hat olyan munkanapot követően, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Szabadságkiadás – az egybefüggő minimális időtartam

Kérdés: Az Mt. szerint a munkavállalónak, eltérő megállapodás hiányában, naptári évenként 14 egybefüggő napra mentesülnie kell a munkavégzés alól. Ez a szabály érvényes az év közben kezdődött munkaviszonyokra is? Ha 2014. december 20-tól január 4-ig nem dolgozott a munkavállaló, akkor ez megfelel a 14 egybefüggő napnak?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából az előbb fel nem sorolt, nem tervezhető távollétek. Így például a keresőképtelenség vagy elháríthatatlan ok miatti munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés idejét nem lehet beszámítani.A kérdéses eset szerinti távollét azért nem felel meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Munkavégzési kötelezettség áthelyezett munkanapon

Kérdés: 2012. október 24-én kezdett cégünknél egy új munkavállaló. Azt szeretném tudni, hogy október 27-én, ami áthelyezett munkanap, neki is volt-e munkavégzési kötelezettsége, vagy mivel az új munkavállaló még nem állt munkaviszonyban október 22-én, amit tulajdonképpen áthelyeztek 27-ére, mentesül-e a munkavégzés alól?
Részlet a válaszából: […] ...köteles október 27-én is munkát végezni, ha munkaidő-beosztása szerint október 27. munkanap, és a munkáltató egyéb okból nem mentesíti munkavégzési kötelezettsége alól, vagy nem tölti rendes szabadságát. Továbbá akkor is fennáll a munkavégzési kötelezettsége,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Munkanap-áthelyezés – új munkavállalóra is kiterjed-e a munkavégzési kötelezettség?

Kérdés: 2011. évi márciusi munkanap-áthelyezéssel kapcsolatosan a következő probléma merült fel társaságunknál. Kollégánk 2011. március 16-án lépett be hozzánk, és véleménye szerint, mivel 2011. március 14-én még nem volt cégünk munkavállalója, 2011. március 19-én szombaton neki nem kell ledolgoznia a 14-ei napot. Véleményünk szerint azonban a munkanap-áthelyezés nem érinti az új munkavállaló ledolgozandó munkanapjait, és március 19-én szombaton, ahogyan más, heti ötnapos (hétfőtől péntekig) egyenlő, 40 órás munkaidő beosztásban dolgozónak vagy dolgoznia kell, vagy szabadságot vehet ki, hiszen rendelet szabályozza a munkaszüneti napok körül a munkarendet, valamint hogy milyen ellátást kell számfejteni neki arra a napra.
Részlet a válaszából: […] ...munkarendrevonatkozó kötelező tájékoztatás [Mt. 76. § (7) bek.] mellett fel kell hívnia amunkavállaló figyelmét a 2011. március 19-i munkavégzési kötelezettségre.Ugyanakkor álláspontunk szerint az együttműködési kötelezettség a munkavállalótis terheli, így tőle...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Munkanap-áthelyezési szabályok – év közben belépők esetében

Kérdés: Hétfőtől péntekig tartó munkarendben működünk. Idén január 2-a, péntek a munkanap-áthelyezések miatt pihenőnap volt, ezt kell március 28-án, szombaton ledolgozni. Ugyanakkor több munkavállalóval 2009. január 2-a után létesítettünk munkaviszonyt. Ezen munkavállalók számára is munkanapnak minősül március 28-a? Ők ugyanis még nem voltak jogosultak a január 2-ai pihenőnapra, vagyis nincs mit ledolgozniuk március 28-án. Hogyan kell értelmezi a rendelet szabályait ezen munkavállalók vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató, hogy – mivel amunkavállaló nem állt munkaviszonyban 2009. január 2-án – az Mt. 107. § h)pontja alapján mentesíti őt a munkavégzési kötelezettség alól március...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.