Bontási munkák – szakképzettség és munkavédelmi intézkedések

Kérdés: Az önkormányzat az egyik tulajdonában álló ingatlant le szeretné bontani. Költséghatékonysági okokból, mivel szakembert nem tud megfizetni, a saját munkaviszonyos (Mt. szerinti) dolgozóival végeztetné el a feladatokat. A munkavállalók jelenleg segédmunkásként, takarítóként, illetve mezőőr/közterület-felügyelőként vannak foglalkoztatva, a bontáshoz kapcsolódó szakirányú végzettségük nincs. Kerti munkás, parkgondozó, dísznövénykertész, személy- és vagyonőr, közterület-felügyelő, általános kertész, vadászvizsga, lővizsga, golyós-, sörétesfegyver-kezelés végzettségekkel rendelkeznek. Végezhetnek-e jogszerűen ingatlanbontási munkát? Milyen munkakör szükséges hozzá, mik a feltételei az ilyen típusú munkavégzésnek? Munkavédelmi intézkedéseket kell-e betartani, hogy ha ellenőrök szállnak ki, ne találjanak problémát?
Részlet a válaszából: […] ...fejlődését károsan nem befolyásolja, nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára, továbbá mások (a munkavégzés hatókörében tartózkodók) egészségét, testi épségét sem veszélyezteti. A 33/1998. NM rendelet 4. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Besoroláshoz figyelembe veendő jogviszonyban töltött idők

Kérdés: Intézményünkbe (önkormányzati fenntartású óvoda) új dolgozókat szeretnénk alkalmazni közalkalmazotti jogviszonyban, dajka, illetve pedagógiai asszisztens munkakörben. Figyelembe vehetőek-e a besorolás elkészítésekor az alábbi jogviszonyok: alkalmi munkavállalói könyvvel történt foglalkoztatás időszaka, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony időtartama és a munkanélküli-ellátások időtartama?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatási jogviszonyban töltött idő.A munkanélküli- vagy álláskeresési ellátások igénybevételének időtartama alatt munkavégzésre nem került sor, tehát ezek az időtartamok nem számíthatók be a fizetési fokozat, kategória megállapításához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Vezetők – a jogviszonyváltás után

Kérdés: A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról rendelkező Módtv. alapján a közalkalmazotti jogviszonyok 2020. november 1. napjával munkaviszonnyá alakulnak át, és ettől az időponttól kezdve a munkavállalók az Mt. alá tartoznak. Az Mt. 211. §-ának (1) bekezdése alapján a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. A kulturális intézmények jelenlegi vezetőinek van saját vállalkozásuk, amelyben egyéni vállalkozóként, beltagként is dolgoznak, valamint egyéb jogviszonyban állnak más munkáltatóval, ezek a jogviszonyok azonban nem kapcsolódnak az átalakulással érintett munkáltatók tevékenységi köréhez. Fenntarthatják-e vállalkozásukat (egyéni vagy társas vállalkozást, egyéb jogviszonyt) 2020. november 1-je után is, vagy választaniuk kell vezetői állás és a vállalkozás között? A vezetők jelenleg határozatlan időre szóló kinevezés alapján dolgoznak a könyvtárban, múzeumban, művelődési központban, az önkormányzat képviselő-testülete azonban a magasabb vezetői állásra pályázati eljárás alapján határozott időre adott megbízást, amely alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. 2020. november 1. után a polgármester köthet-e a vezetőkkel megbízási szerződést egyéb munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] ...van a munkaszerződést utóbb e vonatkozásban is módosítani.Az Mt. 211. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. Ez a rendelkezés általános szabály szerint valóban kizárja, hogy a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Távozó intézményvezető és a jogviszonyváltás

Kérdés: Kulturális intézményünk intézményvezetője (magasabb vezető) 2019 áprilisában megszerezte az öregségi nyugdíjra való jogosultságát, azaz nyugdíjasnak minősül, de nem kérelmezte nyugdíjának megállapítását, továbbra is ellátja az intézményvezetői feladatokat. Intézményvezetői megbízása 2022-ben járna le. A Módtv. rendelkezéseinek eleget téve 2020. augusztus 1-jéig tájékoztattuk közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, illetve augusztus 15-ig megküldtük részére a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot.
1. Ha a Módtv. 2. §-ának (5) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszonya átalakulás nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, jogosult lesz-e végkielégítésre?
2. Amennyiben elfogadja az ajánlatot, és a további foglalkoztatására irányuló munkaszerződést 2020. október 31-éig megköti, ugyanakkor 2020. október 31-e előtt kéri a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését, akkor nyolc hónap felmentési időre lesz jogosult. A munkáltató várhatóan a teljes felmentési időre mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól. A felmentési idő alatt a Kjt. szerint távolléti díjra jogosult. Az átalakulást követően a korábbi közalkalmazotti illetményéhez képest az ajánlat szerint munkabére emelkedni fog. Jól gondoljuk, hogy a felmentési idő alatt október 31-ig a korábbi közalkalmazotti illetményének, míg november 1-je után a megemelt munkabérének megfelelő távolléti díjra lesz jogosult?
3. A munkáltató tervei szerint a kulturális intézmény által ellátott feladatokat 2021. január 1-jétől – az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése alapján – az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság veszi át. Tekintettel arra, hogy az intézményvezető ebben az időpontban már a Kjt. alapján megállapított felmentési idejét tölti (melynek teljes időtartamára mentesítették a munkavégzés alól), az átvevő munkáltatónak kell-e őt az átszállást követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatnia a munkáltató személyében bekövetkezett változásról? Kell-e vele 2021. január 1-jétől új munkaszerződést kötni? Az átszállást követően az ő "helyére" vehet-e át/fel másik munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...2020. november 1-jei hatállyal alakul át munkaviszonnyá. Ha a munkáltató a felmentési idő egészére mentesíti a közalkalmazottat a munkavégzési kötelezettség alól, erre az időszakra a Kjt. és az Mt. alapján is távolléti díjra lesz jogosult.Kérdés, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Felmentési idő mértéke nők negyven év jogosultsági idővel megszerezhető öregségi teljes nyugdíja esetén

Kérdés: Jelenleg határozott idejű szerződéssel tanítok közalkalmazotti jogviszonyban. 2020 áprilisában lesz meg a negyven év munkaviszonyom, és szeretnék nyugdíjba menni a nők kedvezményes negyven évével. Jogosult vagyok-e a közalkalmazottaknak járó nyolc hónap felmentési időre?
Részlet a válaszából: […] ...nem állapíthat meg [Kjt. 33. § (2) bek.]. A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat – a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Jubileumi jutalomra jogosító idő – a fizetés nélküli szabadság tartama

Kérdés: Jubileumi jutalom szempontjából beleszámít-e a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe a fizetés nélküli szabadság ideje, melyet a közalkalmazott külföldön tanulással vagy a munkáltató általi kiküldetésben töltött? A kiküldetés ideje alatt hasonló tevékenységet folytatott, mint a munkáltató székhelyén.
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban töltött idők.A törvény nem tesz említést arról, hogy e jogviszonyok szünetelésének időtartamai – azok, amelyek alatt a munkavégzés, illetve a bérfizetés kötelezettsége valamely okból szünetelt – ne lennének beszámítandók a jogosító időbe....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Közalkalmazott "másodállása"

Kérdés: Közalkalmazott vállalhat-e másodállást?
Részlet a válaszából: […] ...A főbb szabályok a következők.A munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet (Kjt. 42. §). Ha az ún. másodállásban a munkaidő (pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Címadományozás – a jogszerző idők

Kérdés: A Kttv. 128. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján adható címekhez szükséges kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött időt hogyan kell számolni, milyen időszak vehető figyelembe? Esetleg a Kttv. 8. §-ának (5) bekezdésében felsorolt jogviszonyok időszakai, vagy csak a 150. § (3) bekezdésében felsorolt jogviszonyok időszakai, esetleg más a számítás módszere?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. 116. §-a szerinti besorolásánál figyelembe kell venni a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött időn kívül egyes további munkavégzésre irányuló jogviszonyok teljes vagy részleges időtartamát. Ebből következően az említett rendelkezés nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Pedagógus jubileumi jutalma

Kérdés: 1985. augusztus 16-tól folyamatosan pedagógusként dolgozom a mai napig. Ebből huszonnyolc évet dolgoztam a régi munkahelyemen, az utolsó három évet – miután átvette az iskolát a Református Egyház – egyházi fenntartású intézményben, de ugyanúgy tanárként természetesen. Most harmadik éve tanítok egy másik – a KLIK által fenntartott – általános iskolában. Beletartoznak-e az egyházi fenntartású iskolában eltöltött évek a jubileumi jutalmam éveibe? Ha nem, az véleményem szerint hátrányos megkülönböztetés, hiszen akkor is pedagógusként, ugyanazon körülmények között dolgoztam, mint mielőtt átvette az egyház az iskolánkat!
Részlet a válaszából: […] ...szolgálati jogviszonyban töltött idők.Nem tartozik ebbe a körbe az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban olyan munkáltatóknál folyt munkavégzés, amely munkáltatók nem költségvetési szervként működtek, tehát nem tartoztak a közszférába. Az egyházi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Gyermek gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság több gyermek után – a munkába történő visszatérés

Kérdés: Egy munkavállalónk több mint 15 éve van a cégnél, amiből csak 4 évet dolgozott, mert négy gyermeket szült, a negyedik most töltötte be a harmadik életévét. A kolléganő főállású anya szeretne lenni gyermeke 8 éves koráig, 2019-ig. Ezért fizetés nélküli szabadságot kért. Mondhatja-e ilyen esetben a munkáltató, hogy nem engedélyezi a fizetés nélküli szabadságot? A problémánk alapvetően az, hogy ha akár most, akár 5 év múlva visszajönne dolgozni, már úgy kiesik a munkából, hogy valószínűleg nem tartana a vezetője rá igényt, és fel kellene neki mondanunk. Hosszú munkaviszonya miatt pedig 5 év múlva még több lenne a felmondási ideje, végkielégítése, ezért több millió Ft-ot kapna munkavégzés nélkül, lényegében azért, mert otthon nevelte a gyermekeit.
Részlet a válaszából: […] ...ilyen kedvezményt a munkavállalónak, de arra nem köteles. A munkáltató tehát ragaszkodhat ahhoz, hogy a munkavállaló teljesítse munkavégzési kötelezettségét. Ha ez a munkavállalónak nem felel meg, a munkaviszonyt felmondhatja, vagy azt a felek közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.
1
2