Rendkívüli munkavégzés vezető állásúak esetén

Kérdés: A túlórát ugyan a vezető állású munkakörben dolgozó munkavállalónak sem kell számfejteni, de ha általános munkarendben heti 40 órára van bejelentve, akkor neki is kell alapbért fizetni a túlmunkára? A prémiumfeladatokat úgy kell kitűzni, hogy a bejelentett munkaidőbe beleférjen annak elvégzése, ha afelett tudja csak elvégezni a munkavállaló, az túlórának minősül? Vagy a prémiumfeladatokat elvégezheti munkaidő felett is túlórapótlék kifizetése nélkül is? A munkahelyi oktatás és az üzemorvosi vizsgálat munkaidőnek, a munkaidő felett túlmunkának minősül?
Részlet a válaszából: […] ...tehát a munkavállaló valóban kötetlen munkarendben dolgozik, akkor fogalmilag kizárt a rendkívüli munkaidőben [Mt. 107. §] történő munkavégzés. Ebben az esetben az erre vonatkozó díjazási szabályokat sem kell alkalmazni [Mt. 143. §], azaz a munkavállaló csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Vezető állású munkavállaló további munkaviszonya

Kérdés: Társaságunk gazdasági igazgatóját megkereste egy francia cég, hogy részmunkaidőben, távmunkában legyen a magyarországi tanácsadójuk a francia társaság piacra lépésnek előkészítésében. Az igazgató elmondása szerint havi 2-3 nap munkáról lenne szó, és teljesen más a francia vállalat tevékenysége, mint a miénk. Engedélyezheti-e az ügyvezetés a gazdasági igazgatónak ezt a másodállást, tekintettel arra, hogy nálunk vezetői munkaszerződése van?
Részlet a válaszából: […] ...§). Ha a fenti két lehetőség közül valamelyik alapján a gazdasági igazgató vezetőnek minősül, általános szabály szerint további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet [Mt. 211. § (1) bek.]. Ugyanakkor, a vezető munkaszerződése az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Eltérés lehetősége a vezetőkre vonatkozó szabályoktól

Kérdés: Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szabályozza a törvénynél fogva vezetőnek minősülő munkavállalók fogalmát, míg a (2) bekezdés a munkaszerződésnél fogva vezetőnek minősülő munkavállalókét határozza meg. A törvény úgy rendelkezik, hogy a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, továbbá tiltja a különböző vállalkozásokban történő részesedésszerzést is. Ezen rendelkezések ellenére a vezetőnek munkaszerződésben a munkáltató engedélyezheti-e a további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, például abban az esetben, ha a vezetőnek van egy családi betéti társasága, ahol beltag, de a tevékenységi köre nem azonos a munkáltatóéval? Vagy a fenti szabályozás kógensnek tekintendő, és nem lehetséges eltérni tőle?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés]. A kérdésben helytállóan hivatkoztak arra, hogy a törvény rendelkezései alapján általános szabály szerint a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet [Mt. 211. § (1) bekezdés]. Ezen túlmenően pedig nem szerezhet részesedést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Vezetői feladatok átmeneti ellátása

Kérdés: Cégünknél évek óta bevett gyakorlat volt, hogy ha egy vezető állása megüresedett, akkor a tulajdonosi döntés meghozataláig, illetve azért is, hogy kipróbáljuk a potenciális utódokat, egy alacsonyabb vezető beosztású munkavállalót bíztunk meg a szervezeti egység vezetésével. Ezért – visszavonásig – vezetői pótlékot fizettünk neki, munkáltatói mérlegelés alapján. Folytatható-e ez a gyakorlat az új Mt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...díjánál; illetve hogy ha az eredeti munkakörét is ellátja, akkor helyettesítési díj is megilleti (ha a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különíthető el). A levélben említett vezetői pótlék – elnevezésétől függetlenül, a tartalma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Rendkívüli munkavégzés és a munkavállaló vezető állása

Kérdés: Egyik munkavállalónk keresetlevelet nyújtott be ellenünk a munkaügyi bíróságra, annak érdekében, hogy térítsük meg számára a nálunk eltöltött 3 hónapban teljesített összes rendkívüli munkája ellenértékét. A helyzet sajátossága, hogy a munkavállaló munkaszerződésébe ugyan nem foglaltuk bele, hogy az Mt. szerint vezető állású, de véleményünk alapján ez már önmagából a munkaköre elnevezéséből (üzletágvezető-helyettes) nyilvánvaló kellett, hogy legyen, ezért nem formálhat jogot a rendkívüli munka ellenértékére. Ő arra hivatkozik, hogy maga az üzletágvezető folyamatosan "pihenőidőt és éjszakát" nem kímélve foglalkoztatta, meglátásunk szerint azonban éppen azért kapott kiemelkedő alapdíjazást, hogy bármikor elérhető és felkészült legyen. Szerintünk a munkavállaló a betöltött munkakörből és a körülményekből tudta, hogy vezető, és egyedül az, hogy erről írásban nem tájékoztattuk, még nem teremt jogalapot számára a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértékére. Van esélyünk a pernyertességre?
Részlet a válaszából: […] ...feltehetően az Önök terhére esne, ezáltal pedig azMt. 192. §-a – amely szerint nem jár a rendkívüli munkaidőben történőmunkavégzésért ellenérték a vezetőnek – nyilvánvalóan nem alkalmazhatórendelkezés az érintett munkavállaló esetében. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.