Maszk viselésének előírása a munkásbuszon

Kérdés: Társaságunk a COVID kapcsán komplex, a munkavállalók egészségét védő intézkedéseket vezetett be, amelynek részeként a rendelkezésükre álló tömegközlekedési eszközökön túl a társaság további buszokat bérel a helyi vállalattól annak érdekében, hogy a távolságtartás ténylegesen biztosítható legyen. A buszokon a maszk használata kötelező. Van-e lehetősége a munkáltatónak bármilyen alapon [pl. Mt. 8. § (2) bek.] felelősségre vonni a munkavállalót, amennyiben a buszon a maszkot nem hordja?
Részlet a válaszából: […] ...általános munkavédelmi kötelezettség terheli, a munkásszállítás során is köteles az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani [Mt. 51. § (4) bek.]. Ennek keretében pedig a járványügyi készültségre figyelemmel előírhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Munkába járás START Klub VIP Kártyával – megtérítendő a költsége?

Kérdés: Az utazási költségtérítésről rendelkező új jogszabállyal összefüggésben kérdezzük: olyan, üzletpolitikai kedvezménnyel biztosított bérletnek minősül-e a MÁV-START Klub VIP Kártya, amelyet kötelesek vagyunk a munkavállalóink részére megtéríteni? A VIP Kártya évi 280 000 forintba kerül, azonban a 86%-a 1 hónapra számítva nem haladja meg a havi maximált 30 000 forintot.
Részlet a válaszából: […] ...számára 50%kedvezményt is nyújt. A Kártya tehát olyan kedvezményre jogosít, amely nemcsaka lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye között, hanem azegész országon belül lehetővé teszi az utazást, továbbá nemcsak a napi,valamint a munkarendtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Utazási költségtérítés – ha sokat utaznak a munkavállalók

Kérdés: Az utazási költségtérítésről szóló új rendelettel kapcsolatban kérdezzük: Néhány alkalmazottunk 80-100 km-es távolságról ingázik naponta. Egy példát említve, a Budapesttől másfél órás vonatútra lévő Szolnokra 70 000 forintba kerül a 30 napos bérlet. Az új rendelet szerint idén 30 000 forintos összeghatárig kell megtéríteni a bérlet, illetve a menetjegy árát. Ez tehát – a példánál maradva – a Szolnokról feljáró kollégák esetében 40 000 forint jövedelemkiesést jelent. Jól értelmezzük az új szabályozást? A másik problémánk a gépkocsival történő munkába járás körében merült fel. Eddig az egy irányból járók összefogtak, és többen együtt jártak autóval, nem kellett a munkaidő végén várakozniuk, hanem azonnal indulhattak haza. Az új szabályok szerint azonban, ha a várakozási idő nem haladja meg az utazási időt, de azt majdnem eléri – például a másfél óra utazási idő esetében az egy óránál hosszabb várakozási idő –, mindez közel két óra többletet jelent a munkavállalóknak. Az autóval közlekedők egyébként csak a helységtáblától helységtábláig tudják elszámoltatni a költségüket, vagy a lakástól a munkahelyig? Végül kérdezzük: a Szlovákiában lakó munkavállalóink a hazautazás magyarországi költségeinek 86%-át csak akkor számolhatják el, ha ezt a költségrészt az utazás teljes költségén belül el tudják különíteni, és külön számlát kérnek róla?
Részlet a válaszából: […] ...86%-átmegtéríteni. Ezzel szemben, a 39/2010 Korm. rendelet 2. § c) pontja szerinthazautazásnak minősül a tartózkodási helyről – a munkavégzés rendjétől függően– legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.Kérdésük alapján ez azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.