Állásidő elrendelése munkaszüneti napra

Kérdés: A munkáltató 2014. október 23-án – munkaszüneti napon – bértakarékosság céljából az ezen a napon munkavégzésre kötelezett munkavállalók részére az Mt. 146. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva állásidőt kívánt elrendelni. A munkáltató jogi érvelése szerint az Mt. 97. §-ának (4) bekezdésére hivatkozva jogosult ilyen munkaidő-beosztást elrendelni. Mivel pedig foglalkoztatási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az állásidőnek felel meg. Megítélésem szerint a munkáltató ezzel a magatartásával megsérti az Mt. 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, azaz olyan magatartást tanúsít, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A gyakorlatban lehetetlennek tartom azt az állapotot, hogy az adott munkakörben 2014. október 22-én 22 óráig folyamatos munkavégzés folyik, majd 2014. október 24-én 6 órától ismételten van munka a területen. Megjegyezni kívánom, hogy a munkáltató ezt a gyakorlatot már 2014. augusztus 20-án megpróbálta alkalmazni, azonban a szakszervezet fellépése miatt ettől a szándékától elállt. A probléma most újra jelentkezett, és a munkáltató azzal próbál érvelni, hogy jogi szakértők szerint intézkedése jogszerű.
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis a munkavállalókat akkor is megilleti az alapbérük és a munkaszüneti napra járó pótlék [Mt. 140. § (2) bek.], ha tényleges munkavégzésre az állásidő miatt nem került sor.A munkáltató eljárása megítélésünk szerint nem ütközik az alapelvi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...mellett kötelezhetők más helységben végzendő munkára. Ez a védettség az új szabályok alapján csak a más helységben való munkavégzésnek akadálya, de egyébként a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás más eseteinek nem. A munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Kollektív szerződés hatályvesztésének bejelentése

Kérdés: Munkajogi jogutódlással kerültem a mostani cégemhez, de a mai napon felmondtak 30 évnyi munkaviszony után. A Munka Törvénykönyve szerint állapították meg a járandóságaimat. Tudomásom szerint a jogelőd munkáltató kollektív szerződése még mindig hatályban van, de a munkáltatóm arról tájékoztatott, hogy munkajogi jog­utódlás esetén egy év után hatályát vesztette. Ha ez így van, akkor erről nem kellett volna a munkavállalókkal és a szakszervezetekkel egyeztetni, tárgyalni? Nincs bejelentési kötelezettség sem ilyen esetben? A munkáltatóm tájékoztatása szerint három nap áll rendelkezésemre, hogy észrevételemet megtegyem.
Részlet a válaszából: […] ...a jogviszonyát, akkor a felmondás kézhezvételétől számított harminc naponbelül keresetet indíthat a munkáltatóval szemben a munkavégzés helye szerintilletékes munkaügyi bíróság előtt [Mt. 202. § (1) bek. b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Éves 200 órás túlórakeret

Kérdés: Cégünk külföldi érdekeltségű, és az a cégpolitika, hogy senkinek nem rendelnek el rendkívüli munkavégzést, tehát aki akar, az túlórázik. Természetesen minden túlórát a jogszabályok szerint ki is fizetünk a munkavállalóknak. Előfordul azonban, hogy vannak, akik akarnak túlórázni, és olyanok is, akik nem. A napi pihenőidő mindig eléri a 12 órát. A problémát az okozza, hogy van, aki már túllépte vagy év végéig túllépheti az évi 200 órát. Cégünk nem nagy létszámmal működik, átlagban kb. 50-60 főt foglalkoztatunk, szakszervezet nincs. Ebben az esetben kell-e figyelnünk az éves 200 órás keretet vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...túlórát mint rendkívüli munkavégzést a munkáltatórendelheti el az Mt.-ben foglalt keretek között, a megfelelő pihenőidő -amelynek a legalább napi tizenegy óra egybefüggő időtartamot, osztott napimunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén a nyolc óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Munkanap-áthelyezés – a munkaszüneti napok körüli munkarendtől eltérően

Kérdés: A munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló rendelet alapján augusztus 21-ét (pénteket) augusztus 29-én (szombaton) kellett ledolgozni. A szakszervezeti tisztségviselő augusztus 10-én (hétfőn) jelezte, hogy a munkavállalók inkább augusztus 15-én szeretnék ledolgozni az augusztus 21-ét, augusztus 29-e helyett. Kérdésünk: eltérhet-e a munkáltató a rendeletben meghatározott munkarendtől, vagy ezek a szabályok kötelezőek egy általános munkarendben üzemelő munkáltató számára? Cégünk – a szakszervezet kérésének megfelelően – augusztus 15-én rendelte be a munkavállalókat augusztus 29-e helyett. Kell-e rendkívüli munkavégzésért pótlékot fizetnünk részükre?
Részlet a válaszából: […] ...beoszthatja úgy is amunkavállalókat, hogy számukra a 16/2008. SZMM rendelet szerint pihenőnappányilvánított nap, augusztus 21-e helyett a munkavégzést nem augusztus 29-én,hanem augusztus 15-én rendeli el. Az Mt. 119. § (2) bekezdésében foglaltakraazonban figyelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés alkalmazhatósága

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?
Részlet a válaszából: […] ...ellenőrzés – egyebek mellett – kiterjed:– a munkáltató nyilvántartási kötelessége,– a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre,valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésbenelőírt rendelkezések,– a jogszabályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Munkaszüneti nap körüli munkarendváltozás

Kérdés: A közelmúltban, áprilisban az ünnepnapok miatti munkarendváltozást előíró jogszabály alapján munkanap-áthelyezés történt. Április 26-ából, szombatból munkanap lett, május 2-a, péntek pedig pihenőnappá "változott". Cégünk viszont ettől eltért, április 26-át pihenőnapként adtuk ki, a munkavállalók nem dolgoztak, ezzel szemben május 2-án munkát kellett végezniük. A napokban az egyik szakszervezeti titkár jelezte: a május 2-i, pénteki munka heti pihenőnapi munkavégzésnek tekintendő a jogszabályi munkarend változás okán, ezért erre a péntekre a munkavállalóknak bérükön felül még 100 százalékos pótlék is jár. Fizessünk vagy vitatkozzunk?
Részlet a válaszából: […] ...eltérheta Rendelet szabályaitól, és beoszthatja úgy a munkavállalókat, hogy számukra aRendelet szerint pihenőnappá nyilvánított napon munkavégzést rendel el,illetőleg a munkanappá nyilvánított napon adja ki a pihenőidejüket. Ebben azesetben a beosztás szerinti munkáért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.