Szabadság számítása keresőképtelenség esetén

Kérdés: Mint rendes nyugdíjas dolgozom nyolc órában. Az éves 15 nap betegszabadságot már elhasználtam, de további 8 nap (fizetés nélküli) betegállományom volt. A munkáltató emiatt az éves rendes szabadságból egy napot le akar vonni. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót, ha munkaviszonya a teljes naptári évben fennáll, és az évet munkában is tölti [Mt. 115. § (1) bek., 121. §]. A munkavégzéssel nem járó időtartamokra (pl. fizetés nélküli szabadság) általában nem jár szabadság. Az Mt. 115. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...mellett kötelezhetők más helységben végzendő munkára. Ez a védettség az új szabályok alapján csak a más helységben való munkavégzésnek akadálya, de egyébként a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás más eseteinek nem. A munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Munkaviszony kezdete – keresőképtelenség a munkába lépéskor

Kérdés: Hivatalunk közfoglalkoztatás keretében határozott idejű munkaszerződést kötött egy munkavállalóval. A munkavállaló ténylegesen nem lépett munkába az első munkanapon, mivel a háziorvos keresőképtelen állományba vette. A keresőképtelensége a határozott idő lejárta előtt pár nappal ért véget, s ekkor a munkavállaló kérte, hogy adjuk ki neki a határozott időre járó szabadságát. Helyesen jártunk-e el, ha közöltük vele, hogy munkaviszonya a tényleges munkába lépés hiánya miatt nem jött létre, s így nem illeti meg a szabadság, továbbá táppénzre sem jogosult a Magyar Államkincstár határozata alapján [Tbj-tv. 7. § (2) bek.]? Létrejön-e a munkaviszony, ha munkavállaló keresőképtelenség miatt az első munkanaptól kezdődően nem tud tényleges munkát végezni?
Részlet a válaszából: […] ...Éppen ezérta munkáltató köteles tudomásul venni, ha a munkavállaló keresőképtelen lesz amunkába lépés napján, és ezáltal mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól[Mt. 107. § c) pont], köteles továbbá biztosítani részére az Mt. 137. §-aalapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Szabadság vagy betegszabadság?

Kérdés: Ha a munkavállaló kifejezetten kéri, betegszabadság helyett betegsége idejére kaphat-e fizetett szabadságot? A munkáltatónak szüksége van-e egy igazolásra a háziorvostól, hogy a munkavállaló valóban gyógyult állapotban veszi fel ismét a munkát? Ezt az orvos igazolhatja nem keresőképtelenségre vonatkozó igazolással?
Részlet a válaszából: […] ...munkajogi szabályok szerint a betegszabadság célja az,hogy a munkavállaló keresőképtelensége esetén jogszerűen mentesülhessen amunkavégzés alól. A munkavállaló a munkahelytől való távolléte jogosságátorvosi igazolás bemutatásával igazolja a munkáltató előtt. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Keresőképtelenség elszámolása munkaidőkeret esetén

Kérdés: Hat hónapos munkaidőkeretet alkalmazunk, és egyik munkavállalónk, aki a csúcsidőszakban dolgozott, megbetegedett. Jelenleg – figyelemmel arra, hogy keresőképtelen – nem tudjuk a munkaidőkeret végéig kiadni részére a pihenőidőket. Ilyen esetben – annak ellenére, hogy előreláthatólag még hónapokon keresztül beteg lesz – a munkaidőkeret végén csak rendkívüli munkaként lehet elszámolni a keret első felében teljesített többletmunkáját? A rendkívüli munkavégzésért járó díjazás kifizetése a táppénz folyósítása mellett elszámolható?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatóegyrészt figyelmen kívül hagyhatja. Ebben az esetben a munkaidőkeret lejártáigösszességében annyival rövidebb tartamú munkavégzés rendelhető el, ahánymunkanapon át a munkavállaló keresőképtelen beteg. A betegséggel érintettmunkanapokat – ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Keresőképtelen betegség – a szabadságok kiadása

Kérdés: Munkavállalónk lassan egy éve betegeskedik. Keresőképtelenségének időtartama hamarosan meghaladja a táppénzre jogosító időt. Azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy anyagi nehézségeire tekintettel adjuk ki számára a betegség miatt eddig ki nem vett 30 nap rendes szabadságát (fizetve a távolléti díjat), valamint biztosítsuk neki az idei, 2009-re járó 15 munkanap betegszabadságát (távolléti díjának 80%-ának megfizetése mellett). Ilyen kéréssel eddig nem találkoztunk, mit tegyünk?
Részlet a válaszából: […] ...ha azesedékesség éve eltelt [134. § (3) bekezdés] Ugyanazon időtartam alatt amunkavállaló csak egy jogcímen mentesülhet a munkavégzési kötelezettsége alól.Amennyiben keresőképtelen beteg, erre tekintettel mentesül a munkavégzésikötelezettsége alól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Előrehozható-e a szabadság kiadása?

Kérdés: Nyár elején legyengített egy kisebb betegség, ezért igénybe vettem a hátralévő 10 nap szabadságomat. Nem tudtam, hogy jár-e a nyugdíjasok részére betegszabadság, így jobbnak láttam, ha inkább szabadságra megyek. Sajnos nem maradt karácsonyra egyetlen szabadnapom sem, ezért arra gondoltam, kivennék pár napot a jövő évi szabadságom terhére. A munkáltatóm erre nem adott lehetőséget, és munkavégzésre kötelezett a karácsony körüli két hétben. Szeretném megtudni, hogy a jövő évi szabadság előrehozása elképzelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony fennállása során a munkavállaló több jogcímenis mentesülhet a munkavégzési kötelezettség alól, így az Mt. 107. §-ának c)pontja szerint a keresőképtelenséget okozó betegség idején is. A hivatkozottrendelkezés alapján a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...90. §, 91. §]. Tekintettel arra, hogy rendes felmondás esetén a munkáltatóköteles a munkavállalót a felmondási idő felében a munkavégzés alól felmenteni,a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége csupán a felmondási idő felében állfenn. Ebből következik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.