58 cikk rendezése:
41. cikk / 58 Munkát végző "keresőképtelen" munkavállaló és a rendes felmondás
Kérdés: Cégünknél az ügyvezető és a személyzeti osztály vezetője a munkaidő befejezése előtt fél órával kísérelte meg átadni a munkavállaló részére a rendes felmondást. A munkavállaló a felmondólevél elolvasása után megtagadta az átvételt, majd – annak ellenére, hogy az aznapi jelenléti íven a munka megkezdését aláírásával is igazolta – közölte: betegállományban van. Az átvétel megtagadásáról jegyzőkönyv készült, a munkavállaló ennek aláírását azonban megtagadta. Néhány nappal ezt követően postai úton eljuttatott a munkáltatóhoz egy olyan beteglapot, amelyen a keresőképtelenség kezdő időpontja megegyezik a felmondás átadása megkísérlésének időpontjával. Kérdésünk, vajon jogszerű-e a felmondás?
42. cikk / 58 Felmondás elleni védettség – a tilalom lejárta után?
Kérdés: Cégünk a gazdasági válság miatt felmondásokat tervez, az Mt. szerint azonban a munkavállaló a keresőképtelenség (táppénz) lejárta után harminc napig még védettséget élvez a munkáltatói rendes felmondás tekintetében. E védettség ellenére sem tudunk a munkavállalónknak munkát adni. Megítélésünk szerint ezzel a helyzettel könnyen visszaélhet, hiszen ha visszajön a táppénzből, és azt látja, hogy nincs munka, újra elmegy táppénzre, s ezt akár jó néhány hónapig is így tudja folytatni. Önök szerint milyen megoldás létezik erre a helyzetre?
43. cikk / 58 Közhasznú munkavégzés támogatása
Kérdés: Hajléktalanokat és rászoruló idős embereket segítő alapítványként a téli hónapokban fokozott a munkánk. Erre az időszakra alkalmaznánk segítő munkatársakat, elsősorban szociális munkásokat. Van-e lehetőség állami támogatás igénylésére a foglalkoztatásukhoz, ha igen, milyen időtartamra, és milyen feltételekkel?
44. cikk / 58 Munkaviszony után – megbízási jogviszony?
Kérdés: Munkáltatóként az egyik munkavállalóval közös megegyezéssel megszüntettük a munkaviszonyát, és még ugyanezen a napon határozatlan időtartamú megbízási szerződést kötöttünk. Ez működött is évekig, de pénzhiány miatt ezen feladatok ellátását más módon kell megoldanunk, így a szerződést felmondtam. Elöljáróban még annyit, hogy a szerződés nem tartalmazta a személyes munkavégzési kötelezettséget, illetve a munkakör megnevezését sem, hiszen megbízási szerződést kötöttünk. A fizetésre havonta a benyújtott számlák alapján került sor. A feladatok ellátása során – a szükséges mértékben – utasításokkal láttam el a megbízottat. Most, hogy felmondtam a megbízási szerződést, perrel fenyegetőzik a megbízott, arra hivatkozással, hogy ő igazából továbbra is munkaviszony keretében látta el feladatait, hiába kötöttünk megbízási szerződést, azt tulajdonképpen leplezett munkaviszonynak fogja minősíteni a bíróság. Szerinte a korábbi munkaviszonyát jogellenesen szüntettem meg, mivel az nem felelt meg a rendes felmondás szabályainak. Kérdésem, hogy a bíróság kinek adna igazat?
45. cikk / 58 Átlagkereset – visszakövetelése a felmentési idő alatt?
Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg. A felmondási idő első 15 napját ledolgozta, azt követően – a 30 napos felmondási idő felében – felmentettük a munkavégzés alól, és az utolsó munkában töltött napon kifizettük számára járandóságait, ideértve a felmentési időre járó átlagkeresetet is. Utóbb tájékoztatott bennünket arról, hogy a felmentési idő alatt más cégnél helyezkedett el. Visszakövetelhetjük-e a felmentési időre kifizetett átlagkeresetet?
46. cikk / 58 Felmondás – az átvétel megtagadása és a tilalom megítélése
Kérdés: A munkáltató ügyvezetője és a személyzeti osztály vezetője a munkaidő befejezése előtt fél órával kísérelte meg átadni a munkavállaló részére a rendes felmondást. A munkavállaló a dokumentum elolvasása után megtagadta az átvételt, majd – annak ellenére, hogy az aznapi jelenléti íven a munka megkezdését aláírásával is igazolta – közölte: betegállományban van. Az átvétel megtagadásáról jegyzőkönyv készült, a munkavállaló ennek aláírását azonban megtagadta. Néhány nappal ezt követően postai úton eljuttatott a munkáltatóhoz egy olyan beteglapot, amelyen a keresőképtelenség kezdő időpontja megegyezik a felmondás átadása megkísérlésének időpontjával. Kérdésem: jogszerű-e a felmondás?
47. cikk / 58 Rendes felmondás – a munkavállaló meghallgatása
Kérdés: Az Mt. 89. § (5) bekezdése értelmében a munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói rendes felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. Mikor kell erre a meghallgatásra sort keríteni? Kell-e erről írásbeli feljegyzést vagy jegyzőkönyvet készíteni?
48. cikk / 58 Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően
Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
49. cikk / 58 Felmondási járandóságok – ha nem fizet a munkáltató
Kérdés: Mi történik akkor, ha a felmondás átadásakor a munkáltató nem tudja kifizetni a törvényes járandóságokat? Megtagadhatja-e emiatt a dolgozó a felmondás átvételét?
50. cikk / 58 Eredeti munkakörbe történő visszahelyezés – ha már betöltötték
Kérdés: Munkavállalónk rendkívüli felmondás után munkaügyi bírósághoz fordult, ahol a pert megnyerte. A bíróság döntése értelmében eredeti munkakörébe vissza kell helyezni, melyet időközben betöltöttek. Mi ebben az esetben a munkáltató helyes eljárása?