Vasárnapi munkavégzés esetén járó bérpótlékok

Kérdés: A munkavállalóink – beosztásuktól függően – vasárnap is végeznek munkát. Előfordul, hogy rendes munkaidőben, de néha az is, hogy a pihenőnapjukon kell bejönniük. Több munkavállalónk kifogásolta, hogy a vasárnapi munkavégzés után, amennyiben az rendkívüli munkavégzés keretében történik, miért nem a vasárnapi pótlékkal emelt összeg mellett kapják meg a 100%-os túlórapótlékot. Arra hivatkoztak, hogy a munkavállalót a rendes munkabérén felül illeti meg a rendkívüli munkavégzés ellenértéke. Valóban ki kellene fizetnünk a vasárnapi pótlékot ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzés esetén a munkavállalót rendesmunkabérén felül ötvenszázalékos bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésre háromvagy ennél több műszakos munkarendben, vagy a heti pihenőnapok összevonásaalapján a munkaidő-beosztása szerint, rendes munkaidőben kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Bérpótlékalap – ha több pótlék jár egyszerre

Kérdés: Három műszakos munkarendben dolgozom hétfőtől péntekig egy gyógyszergyárban. A munkaszerződés szerint a délutáni műszakra 45%, az éjszakai műszakra 65%, a pihenőnapon végzett munkára 100% bérpótlékot kapok, illetve a szabadságra 15%-ot. Előfordul, hogy szombaton túlóra-lehetőség adódik valamelyik pótlékos műszakban. Az elszámolás ilyenkor a következő: az alapot (8 óra) megduplázva fizetik, a műszakpótlékot csak 8 órára fizetik. Amennyiben eleve "pótlékos" műszakban dolgozom szombaton, miért veszíti el a pótlék a duplázást? Olvastam egy elméletet, hogy a pótlék pótlékozása összeférhetetlen, és úgy vettem ki, nem erre a kérdéskörre vonatkozott. Sajnos nem találtam megfelelő részletezést sem erre e nézetre, sem a három műszakos munkarendben dolgozók túlóra-elszámolására vonatkozóan. Az én józan paraszti eszem azt mondja, ha a szombati napon délután vagy éjszaka túlórázom, akkor az alapbér és a műszakpótlék összegének a kétszerese járna.
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg éjszakai műszakpótlék jár. A délutáni műszakban (azazjellemzően a 14 és 22 óra közötti munkaidőben) történő munkavégzés esetén aműszakpótlék mértéke 15%, az éjszakai műszakban (azaz jellemzően a 22 és 06 óraközötti munkaidőben)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Közalkalmazottak rendkívüli munkavégzése

Kérdés: Jogszerű-e Önök szerint az, ha a közalkalmazottaink rendkívüli munkavégzése esetén a Ktv. 40. §-át alkalmazzuk, azaz általában az egyébként irányadó bérpótlék helyett a végzett munka időtartamával azonos mértékű szabadidőt biztosítunk, a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munka esetén pedig az elvégzett munka időtartamának kétszeresét adnánk ki szabadidőként?
Részlet a válaszából: […] ...hogy minderre azalábbiakban ismertetett szabályoknak nem megfelelően kerül sor. Mivel az Mt.147. § (1)-(5) bekezdését a rendkívüli munkavégzés ellenértékénekmeghatározására a közalkalmazottak tekintetében is alkalmazni kell,munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Rendkívüli munkavégzés ellenértéke

Kérdés: Munkavállalóink túlóráit szabadidővel váltjuk meg úgy, hogy a rendkívüli munka ellenértékeként biztosított szabadidőre bért nem fizetünk részükre. A szakszervezet kifogásolta az eljárásunkat, mert szerinte ebben az esetben díjazás nélkül marad a túlmunka. Kérjük a szerkesztőség állásfoglalását abban a kérdésben, hogy valóban szükséges-e munkabért fizetnünk a túlórák miatt biztosított szabadidőre, valamint hogy jogszerű-e kizárólag szabadidővel megváltani a munkavállalók túlóráit?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 147. § határozza meg a rendkívüli munkavégzés eseténjáró ellenértéket. Az (1) bekezdés szerint a munkavállalót rendkívülimunkavégzés esetén rendes munkabérén felül a (2)-(4) bekezdés szerintellenérték illeti meg. Vagyis minden esetben a rendes munkabéren...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Túlóraátalány – számítási szabályok

Kérdés: Az Mt. lehetőséget ad arra, hogy a túlóráért járó bérpótlék helyett átalányt fizessen a munkáltató. Figyelemmel arra, hogy az Mt. nem határozza meg a túlóraátalány kiszámításának a módját, abban kérünk iránymutatást, hogy hogyan számoljuk ki az átalány összegét?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 147. § (5) bekezdése szerint a rendkívüli munkavégzésellenértékeként – a rendes munkabéren felül – átalány is megállapítható. Mindezegyaránt irányadó nem csupán a díjazással (bérpótlékkal), hanem a szabadidővel(pihenőidővel) biztosított ellenértékre is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Rendkívüli munkavégzés "szabadnapokon"

Kérdés: Munkavállalóink olyan munkaidő-beosztásban dolgoznak, amely alapján heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak. Bármilyen jelentősége van-e, hogy a munkavállalók munkaidő-beosztásában mely napok minősülnek "szabadnapnak" és melyek "heti pihenőnapnak"? Előfordul, hogy – ugyan nem hétvégén – a hétköznapokra eső szabadnapjaikon munkavégzésre kell őket berendelnünk. Kérdés: ha szabadnapjaikon kell extra munkát végezniük, akkor is a pihenőnapi rendkívüli munkavégzésért járó díjazást kell részükre megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalók. Ha például a munkavállalók heti pihenőnapjaihétvégére, vagyis szombatra és vasárnapra esnek, a hétköznapokra eső,munkavégzésre be nem osztott napok "szabadnapnak" minősülnek. Megjegyezzük,hogy maga a "szabadnap" kifejezés az Mt.-ben nem szerepel, ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Rendkívüli munkavégzés – munkaidőkereten túli "lecsúsztatása"

Kérdés: Megállapodhat-e a munkáltató a munkavállalóval arról, hogy a két hónapos munkaidőkeret alatt teljesített túlórákkal a következő munkaidőkeret alatt ledolgozandó órák csökkennek, vagyis "lecsúsztatja" a munkavállaló őket? Ha erre nincs lehetőség, hogyan lehet szabályosan eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzés esetén a munkavállalót a munkabérénfelül az Mt. 147. §-ában meghatározott bérpótlék és/vagy szabadidő, illetvepihenőnap (pihenőidő) illeti meg. A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőt -eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Készenlét – betörésjelző riasztása miatti rendelkezésre állás

Kérdés: Készenlétnek számít-e, ha valakinek a napi nyolcórás munkáján kívül az is feladata, hogy munkaidőn kívül (délután 17 órától reggel 9 óráig) behívható legyen a betörésjelző riasztása esetén? Ez általában havonta egyszer meg is történik. Milyen díjazás jár részére?
Részlet a válaszából: […] ...készenlét – csakúgy, mint az ügyelet – a munkáltató általegyoldalúan elrendelt, munkavégzésre való rendelkezésre állást jelent.Ugyanakkor, míg az ügyeletnél a munkavégzés helyét a munkáltató határozza meg,a készenlétnél a munkavégzés helyét a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
1
4
5