10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Alkalmi munka a fizetés nélküli szabadság tartama alatt
Kérdés: A munkáltató munkavállalója jelenleg fizetés nélküli szabadságon van (GYES-en). A munkáltatónál felmerült többletmunka miatt szüksége lenne kiegészítő munkaerőre. Megteheti-e jogszerűen a munkáltató, hogy a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalóját (ezen jogviszonya fenntartása mellett) a szükséges napokon alkalmi munkavállalóként foglalkoztatja?
2. cikk / 10 Munkavállalói felmondás gyermekgondozás céljából kapott fizetés nélküli szabadság alatt
Kérdés: Munkavállalónknak 2015. szeptember 17-én született meg a gyermeke, jelenleg gyermekgondozás céljából igényelt fizetés nélküli szabadságon van, gyermekgondozási díjra jogosult. 2017. február 1-jei dátummal benyújtotta a felmondását. Hogyan járunk el helyesen a kiléptetését illetően? Kiléptethetjük-e a fizetés nélküli szabadság, illetve a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt, ha ő írásban benyújtotta a felmondását?
3. cikk / 10 Tanulmányi szerződés alapján teljesítendő támogatás
Kérdés: Felekezetünk az egyházi személyek utánpótlását, nevelését a magánszeméllyel megkötött munkaszerződéssel, valamint annak mellékletét képező tanulmányi szerződéssel kívánja megoldani. A munkaszerződésben a munkabér összegét a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegével kell meghatározni? A munkabér számfejtése mely igazolt, fizetett távollét jogcímén történne? A nettó munkabér összegének kifizetése kötelező-e, vagy betudható a képzés költségébe? A munkaszerződésben kötelező-e teljes munkaidőben történő foglalkoztatás kikötése? A tanulmányok folytatására külföldön kerül sor, kérdés, hogy a munkabér mellett kiküldetési költséget, napidíjat is kell-e téríteni?
4. cikk / 10 Munkaidő-beosztás és a munkaidő mértéke
Kérdés: Egy meghirdetett állásra jelentkeztem, melyre fel is vettek. Az állás nyolcórás munkaidőre lett meghirdetve, még a felvételi tesztíráson is ezt ígérték, és a munkaszerződésem is 8 órás munkaviszonyról szól. Viszont a munkám kezdete óta 12 órás munkarendben dolgozom. Egy ideig azzal biztattak, hogy csak pár hónapról van szó, és utána változások lesznek, de mostanra kiderült, hogy nem lesz belőle semmi. Én előtte közmunkás voltam, igaz, jóval kevesebb fizetésért, de mivel egészségi okokból és pszichésen is megvisel a 12 órás munkarend, ezért megfelelt számomra az a munka is. Van-e értelme munkaügyi bírósághoz fordulni, van esélyem valamit elérni?
5. cikk / 10 Munkavégzési helyre utazás – munkaidő
Kérdés: Társaságunk országos lefedettséggel szervizszolgáltatást végez. A szerviztechnikusok napi munkaideje 8.00-17.00, egy óra munkaközi szünettel. Általában egy órán belül elérik a kijelölt címet, de előfordul, hogy a napi menetidejük akár 3-4 óra is egy nap (ha helyettesítenek vagy rendkívüli eset történik). A kijelölt helyen (bárhonnan is induljanak) reggel 8 órára ott kell lenni. Kell-e ezekre az esetekre túlórát fizetni, ha igen, milyen időtartamra?
6. cikk / 10 14 nap egybefüggő szabadságtól való eltérés
Kérdés: A 2013. augusztus 1-jétől hatályba lépett Mt.-módosítás után is köthet-e megállapodást a munkáltató a munkavállalóval arra vonatkozóan, hogy az egybefüggő 14 napos "munkaszünetet" (szabadságnapokat, pihenőnapokat, esetleges munkaszüneti napokat is beleértve) nem kéri a dolgozó, és ezért a munkáltató nem is kényszeríti ennek egyben való igénybevételére? Nálunk ugyanis az a helyzet, hogy gyakorlatilag a dolgozók döntik el, mikor és mennyi időre mennek szabadságra, a szabadságengedélyen általuk feltüntetett napokat a munkáltató nem szokta felülbírálni. Elégséges-e a szabadságengedély-tömb kitöltése, mint kétoldalú megállapodás, vagy emellett külön írásba foglalás is szükséges?
7. cikk / 10 Műszakpótlékra való jogosultság rendkívüli munka pótléka mellett
Kérdés: Társaságunk egy termelő cég, három műszakban foglalkoztatja munkavállalóit, a műszakpótlék kifizetésének minden törvényi feltétele teljesül. Az utóbbi időben a megrendelések megnövekedése miatt bizonyos esetekben rendkívüli munkavégzés (túlóra) elrendelésére került sor. Kérdésem az, hogy a rendkívüli munkavégzés időtartamára jár-e a műszakpótlék is? Azaz aki délutános műszak után, 22 órától 02 óráig túlórázik, vagy az éjszakás bejön 18 órára, annak ezt a négy munkaóráját hogyan kell számfejteni? Mi a helyzet, ha szombaton, pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében vagy vasárnap történik ugyanez?
8. cikk / 10 Munkaközi szünet munkaidőben
Kérdés: 2012. július 1-je előtt kötöttünk munkavállalónkkal munkaszerződést. Akkor úgy állapodtunk meg – és ezt rögzítettük a munkaszerződésben is –, hogy napi 30 perc munkaközi szünet biztosítására kerül sor, a napi munkaidőn belül. A 2012. évi I. törvény hatálybalépését követően is lehet-e, hogy a munkaközi szünet a felek megállapodása alapján a munkaidő része maradjon? Ha nem, akkor szükséges-e módosítani a munkaszerződést?
9. cikk / 10 Munkaközi szünet beszámítása a munkaidőbe
Kérdés: Az új Mt., illetve Kjt. 2012. július 1-jétől hatályos rendelkezései szerint a szociális intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak esetében a munkaközi szünet 20 perces időtartama beletartozhat-e a 8 órás munkaidőbe?
10. cikk / 10 Törvényitől eltérő mértékű pótlékok
Kérdés: A 2012. július 1-jei törvényváltozás után helyes gyakorlat lesz-e az a műszakpótlékok vonatkozásában, hogy az Mt.-től eltérő – magasabb – mértékű pótlék kerül alkalmazásra? Így pl. a műszakpótlék a 18 órától 22 óráig tartó időszakban 40%, a 22 órától 6 óráig tartó időszakban 50%-os mértékű lesz azért, hogy a munkavállaló keresete ne csökkenjen. Ezen túl a készenlét pótlékának 20%-os mértékét is változatlan formában, 40%-ban állapítom meg, természetesen a munkaszerződés módosításával.
