59 cikk rendezése:
21. cikk / 59 Betegszabadság munkaszüneti napon
Kérdés: Mit kell fizetni az órabéres, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállaló részére, ha hétköznapra eső munkaszüneti napra be volt osztva munkára, de keresőképtelenné vált ezen a munkaszüneti napon (és nem részesül táppénzben és baleseti táppénzben sem)? A korábbi válaszokban azt olvastam, hogy ebben az esetben (mivel be volt osztva munkára) betegszabadságot kell kiadni és azt fizetni; ha pedig nem volt munkára beosztva, akkor nem betegszabadságként kell a távolléti díj 70%-át fizetni (a betegszabadságos napok nem fogynak). Esetünkben – a munkaszüneti napra kiadott szabadsághoz hasonlóan – nem párhuzamosan kellene-e fizetni a távolléti díj 70%-át (mert az "alapból") jár, plusz még a betegszabadságra járó díjazást (távolléti díjnak szintén a 70%-át)? Mert ha vagy az egyik jogcímen, vagy csak a másik jogcímen kapja a 70%-ot, akkor a "kieső" ideje miatt nagyon rosszul jár a nem keresőképtelen munkavállalóhoz képest.
22. cikk / 59 Hallgatói munkaszerződés – bérszámfejtési kérdések
Kérdés: Hallgatói munkaszerződéssel cégünk alkalmaz gyakornokot. A foglalkoztatása meghaladja a 6 hetet, tehát a törvény szerinti díjazásban részesítjük, mely hetente a kötelező legkisebb minimálbér 15%-a, számszerűsítve hetente 15 750 Ft. Cégünknél a bérszámfejtések havonta történnek, nem hetente, a hallgató esetében akkor minden hónapra más összeget vagyunk kötelesek számfejteni? Helyes, ha meghatározzuk a napidíját úgy, hogy a heti juttatását osztjuk 7-tel, tehát 15 750/7 = 2250? 31 napos hónapban 69 750 Ft-os (2250 x 31) díjazásban részesítenénk.
23. cikk / 59 Szabadságkiadás munkaidőkeret esetén – év közbeni átállás az elszámolásakor
Kérdés: Munkaidőkeret év közbeni indítása esetén át lehet-e állni a szabadságok órás elszámolására? Ilyen esetben hogyan kell kiszámolni a fennmaradt szabadságok mértékét, és hogyan kell elszámolni a munkavállalóval díjazás szempontjából?
24. cikk / 59 Szabadságelszámolás – tárgyévet követő januári kiadás esetén
Kérdés: Abban az esetben, ha a szabadság megkezdése az év végére esik, és folytatódik a következő évben öt munkanap erejéig, akkor az öt napot még a decemberi fizetéssel kell elszámolni, vagy a januári fizetéssel?
25. cikk / 59 Tanulmányi szabadság
Kérdés: Egyik munkavállalónkkal 2014. szeptember 1-jén tanulmányi szerződést kötöttünk egy másfél éves felsőfokú képzésre. A tanulmányi szerződés arról rendelkezik, hogy a munkáltató a tandíj 100%-át kifizeti, cserébe a munkavállaló az oklevél megszerzését követően egy évig nem mond fel. Viszont nincs szó a szerződésben arról, hogy a tanulmányi napokra – ez most ősszel nyolc munkanapot jelent – jár-e igazolt távollét a munkavállalónak, illetve hogy kell-e ezen napokra valamilyen díjazást fizetni. Kötelező-e biztosítani a tanulmányi célú szabadságot, és milyen díjazás jár rá? Hasonló a probléma a közelgő vizsgaidőszak miatt, a kollégának öt vizsganapja lenne.
26. cikk / 59 Részmunkaidőben tovább dolgozó szabadságára járó távolléti díj
Kérdés: A kismama a szülés előtt 8 órás munkaviszonyban dolgozott. Amikor letelik a TGYÁS, GYED ideje, visszamenne dolgozni a munkahelyére, de csak 6 órában. Először kivenné a felgyülemlett szabadságait. Az Mt.-ben nem találok olyan rendelkezést, amely azt írja elő, hogy a munkáltatónak több távolléti díjat (8 óra/nap) kellene fizetnie a szabadság idejére, mint amennyi járna a munkavállalónak (6 óra/nap). Jól gondolom, hogy ilyenkor a szabadság idejére nem kell figyelembe venni azt, hogy korábban 8 órás volt? Azaz csak a következő bért kell kapnia, ha minimálbéres: 6 x 584 Ft = 3504 Ft/munkanap, mivel jelenleg a munkaideje napi 6 óra, és 6 óra munkavégzés alól mentesül a szabadság ideje alatt.
27. cikk / 59 Szabadság és részmunkaidő
Kérdés: A munkavállaló 2014. április 30-ig részmunkaidőben dolgozott, ezt követően, május 1-jétől közös megegyezéssel úgy módosítottuk a munkaszerződést, hogy teljes munkaidőben foglalkoztatjuk. Ennek megfelelően változott a munkabére is. A szabadságára vonatkozóan hogyan kell eljárnunk? Az év első négy hónapjára 10 nap illette meg, napi négy órával számolva, ami 40 óra, május 1-jétől az év végéig pedig 20 nap, napi nyolc órával számolva, ami 160 óra. Április 30-ig csak egyetlen nap szabadságot vett ki, erre az időre négy órára jutó távolléti díj illette meg. Mivel jelenleg már 8 órás a napi munkaidő-beosztása, mi a helyzet abban az esetben, ha ezután megy szabadságra, és a részmunkaidős munkaviszony alatt ki nem vett szabadságot tölti?
28. cikk / 59 Havibéres munkavállaló díjazása hétvégi szabadság esetén
Kérdés: Munkavállalóink hathavi munkaidőkeretben dolgoznak, és ennek keretében munkaidő-beosztásuk szerint néha hétvégén is. Hogyan kell kiszámolni a tárgyhónapban a munkavállalót megillető munkabért akkor, ha egy ilyen hétvégi napon szabadságot vesz ki?
29. cikk / 59 Keresőképtelenség elszámolása munkaszüneti napon, havibéreseknél
Kérdés: 92. lapszámukban szerepelt az 1783. kérdés, amely a keresőképtelenség elszámolásával foglalkozott munkaszüneti napon. Erre a kérdésre szeretnénk bővebb választ kapni havibéres munkavállalóra vonatkozóan.
30. cikk / 59 Közalkalmazotti szabadság és munkavégzés alóli mentesülés a munkáltató hozzájárulásával
Kérdés: A Kjt. egyértelműen rögzíti a közalkalmazottakat megillető alap-, illetve pótszabadság mértékét. Az Mt. 135. §-a alapján az Mt.-ben rögzített alapszabadság mértékétől kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Az Mt. 135. §-a – a (4)–(6) bekezdések kivételével – a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazandó. Kérdésünk, hogy a felek a kinevezésben megállapodhatnak-e a Kjt.-ben rögzítetthez képest magasabb mértékű alapszabadságban, illetve megállapodhatnak-e több pótszabadságban, vagy ehhez mindenképpen kollektív szerződés szükséges? Hogyan kell értelmezni az Mt. 146. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezést? Milyen esetekben kerülhet sor arra, hogy a munkavállaló a munkáltatója hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól? Ez csak néhány óra, vagy akár egy teljes munkanap mentesülést is jelenthet? Ilyen esetben a kiesett munkaidőre a felek akár távolléti díj fizetésében is megállapodhatnak?