Művelődési ház vezető "másodállása"

Kérdés: A helyi művelődési ház teljes munkaidős munkaviszonyban álló vezetője egy másik önkormányzatnál vállalhat-e további kulturális munkát heti kétórás munkaviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...vezető állású munkavállalónak minősül. Ennek azért van jelentősége, mert az Mt. kifejezetten megtiltja, hogy a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (így akár részmunkaidős munkaviszonyt) létesítsen [Mt. 211. § (1) bek]. Ennek ellenére, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Pihenőnapi túlóra lemondásának következményei

Kérdés: Egy munkáltató alkalmazásában álló munkavállalói csoport tagjai az általános munkarend szerint végzik munkájukat. A munkáltató a munkavállalók részére heti pihenőnapra rendelt el munkavégzési kötelezettséget. A dolgozók a munkakezdésre megjelentek, de a munkáltató csoportvezetője még a munkaidő kezdete előtt szóban közölte, hogy a munkavégzés mégis elmarad. Mivel ez nem beosztás szerinti (rendes) munkaidő volt, így tényleg nem érvényesül a minimális nyolcórás – esetleg négyórás – munkaidő-elszámolás [Mt. 99. § (1) bek.]? Rendkívüli munkaidőben tényleg nincs a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége [Mt. 146. § (1) bek.]? Nem jár munkabér ebben az esetben? A munkavállalók ezt a napot a törvény szerint tényleg pihenéssel töltötték el? A jogalkotó ezt így gondolta, vagy csak erre a konkrét tényállásra nem gondolt senki, és ezért nem logikusan lett a törvény szövege megfogalmazva? A jogi szakirodalom úgy fogalmaz, hogy az Mt. 99. §-a tulajdonképpen nem más, mint egy munkaidő-beosztásra vonatkozó törvényi korlát (4-12 óra), amely korlátba kizárólag ebben az esetben mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidő tartama (óraszáma) is beleértendő. Így nem lenne törvényi akadálya annak, hogy a dolgozók munkavégzés nélkül is kapjanak pihenőnapi munkabért? Ha a tényállás úgy változna, hogy a pihenőnapon mégis történt volna munkavégzés, de csak négy órában, akkor az általános munkarendben munkát végzők hány óra munkabérre tarthatnának igényt? Csak egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén lehet az elszámolt munkaidő napi mértéke kevesebb, mint nyolc óra, tehát minimum négy óra?
Részlet a válaszából: […] ...igénylő tevékenységet végezzen el. Ez természetesen a munkavállalók oldalán azzal jár, hogy noha a rövid időtartamú rendkívüli munkavégzés is megszakítja a heti pihenőnapjukat (pihenőidejüket), az érte járó anyagi kompenzáció mégis csekély lehet. Különösen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Két munkavégzésre irányuló jogviszony – azonos helyen és időben

Kérdés: Egy vendéglátással foglalkozó egyéni vállalkozónál dolgozó alkalmazott heti 40 órában dolgozik, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, kéthavi munkaidőkeretben. Általában minden másnap dolgozik 12 órát. Megbízási szerződéssel egy másik kft. megbízottjaként, ugyanezen a telephelyen, akár ugyanabban az időben teljesítheti-e megbízotti feladatait (szerencsejáték-forgalmazás)?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából nincs jelentősége a munkavállaló munkaidő-beosztásának. Arról van szó, létesíthet-e a munkaviszonya mellett további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (megbízási jogviszonyt). Alapelvi szabály az Mt.-ben, hogy a munkavállaló a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Fegyelmi felelősség az elmaradt osztálykirándulásért

Kérdés: Az év végi osztálykirándulás kapcsán történt: az egyik kísérő tanár nem csatlakozott a csoporthoz a megbeszélt helyen (HÉV-megállóban). Mivel a kiküldetési szabályzatunk szerint az osztálykiránduláson osztályonként két fő felnőtt kísérő pedagógus kell, hogy részt vegyen (akik közül az egyik az adott csoport osztályfőnöke), az osztályfőnök egyedül nem vállalta a kirándulás vezetését. Így a kirándulás – a gyerekeknek nagy csalódást, a szülőknek költséget okozva – elmaradt. A kísérő tanár azzal védekezett, hogy félreértés történt, és ő egy másik HÉV-megállóban várakozott, az osztályfőnököt pedig nem tudta elérni a mobiltelefonján. Megalapoz-e ez fegyelmi eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...is irányadó – a munkavállaló köteles az előírt helyen ésidőben, munkára képes állapotban megjelenni, a munkaidő alatt munkavégzéscéljából a munkáltató rendelkezésére állni (azaz várni a munkáltatóiutasításokat). A bírói gyakorlat ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Összeférhetetlenség – oktatás munkaidőben

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, mellette időnként oktatói tevékenységet végzek. A korábbi vezetőm ezt nem kifogásolta, azonban az új főnökömnek nem tetszik, arra hivatkozással, hogy ezt munkaidőmben teszem, és különben is, a kollégáimra is több teher jut ezáltal. Kérdésem: megtilthatják-e az oktatói tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...Ktv. 21. §-a tartalmazza az összeférhetetlenségrevonatkozó szabályokat. E rendelkezés kimondja, hogy a köztisztviselőmunkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt – tudományos, oktatói,művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.