Keresés eredménye | Munkaügyi Levelek

57 cikk rendezése:

1. cikk / 57 Munkaszerződés szerinti munkaidő és a "túlórák"

Kérdés:

A munkaszerződésben heti 40 óra szerepel a munkavállaló munkaidejénél. Ez milyen munkarendnek felel meg: általános teljes munkaidő (kötött), kötetlen, esetleg rugalmas? Ebben az esetben mikor kell túlórát fizetni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

2. cikk / 57 Munkaszüneti napra eső pihenőnap és a beosztható munkaidő

Kérdés:

Munkaszüneti napra járó távolléti díj elszámolása kapcsán nem ért egyet a kölcsönvevő és a kölcsönbe adó. Teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók végeznek munkát 6+2-es munkarendben, órabérben kapják a munkabérüket. A kölcsönbe adó álláspontja: egyenlőtlen munkaidő-beosztás (feltételezhetően munkaidőkeret) esetén az általános munkarend szerinti munkanapra (azaz hétköznapra) eső munkaszüneti nap esetén a napi munkaidő mértéke a munkaidőkeretben beosztható munkaidőből kiesik, azt a munkáltató a keret munkaóráiba nem számíthatja be [Mt. 93. § (2)–(3) bek.], akkor sem, ha a munkáltató tevékenysége engedi a munkaszüneti napon beosztás szerinti munkaidőben történő foglalkoztatást. A havibéres munkavállalók esetében nincs tételes szabály arra vonatkozóan, hogy az általános munkarend szerinti (azaz a hétköznapra eső) munkaszüneti napra (a "fizetett ünnepre") milyen díjazást kell részükre kifizetni; szemben az óra- vagy teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalókkal, akik esetében távolléti díjat kell az ilyen napra elszámolni [Mt. 146. § (1) bek. d) pont]. A "fizetett ünnep" díjazása a munkavállalót attól függetlenül illeti meg, hogy az érintett munkaszüneti napra be volt-e osztva, dolgozott-e; alapvetően azért, mert nem is lehet beosztani más napokra sem az ilyen napra eső munkaidőt. A kölcsönvevő álláspontja: a beosztás szerinti pihenőnapra eső munkaszüneti napi távolléti díjjal kapcsolatban érdemes megkülönböztetni, hogy történik-e munkavégzés vagy sem. Annak a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak, aki a pihenőnapját tölti ezen a napon, nem csökken a teljesítendő munkaideje [Mt. 146. § (1) bek. d) pont], így nem jár részére a 8 órára járó távolléti díj. A kölcsönvevő álláspontja helytálló, azaz ahol a 6+2 munkarend pihenőnapja munkaszüneti napra esik, a munkavállalót nem illeti meg távolléti díj?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

3. cikk / 57 Elszámolás idejére járó díjazás

Kérdés:

Három műszakos munkarendben dolgozó munkavállalónknak a műszakkezdés előtt, próbaidő alatti azonnali hatályú felmondással megszüntetjük a munkaviszonyát, a kezébe adva a jognyilatkozatot. A leszámolási eljárás max. 10-15 percet vesz igénybe. Jól gondoljuk, hogy ilyen esetben az Mt. 95. §-át alkalmazva, állásidőre járó díjazás illeti meg a dolgozót, munkaidőkeret hiányában is? Ha a dolgozó hozzájárul, elszámolhatunk-e erre a napra szabadságot?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

4. cikk / 57 Szabadság elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: 40 órás heti munkaidőnk van, napi 30 perc ebédidővel, ami a munkaidő része. Hétfőtől csütörtökig 7.30-tól 16 óráig, pénteken pedig 7.30-tól 13.30-ig tart a munkaidő. Ha hétfőn vagy pénteken elmegyünk szabadságra, mindegyik egy nap szabadságnak számít, holott pénteken csak 6 órát dolgozunk. Helyes ez így?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

5. cikk / 57 Részmunkaidős munkavállaló beosztása

Kérdés: Szabályos-e az alábbi megállapodás és díjazás? A munkavállalóval részmunkaidős szerződést kötöttünk, heti 24 órás részmunkaidőre, általános teljes napi munkaidőre. A munkavégzése minden héten kedd, szerda, csütörtök napokon 8 órában fog történni (6:00-14:20-ig), 20 perc munkaközi szünettel, ami nem része a munkaidőnek. Április hónapban így 12×8 = 96 órát fog dolgozni. A munkavállaló alapbére 3000 Ft/óra, így 288 000 Ft lesz a bruttó bére. Az órabéresnek csak akkor kell fizetni az ünnepre, amennyiben emiatt csökkenne a heti munkaideje; vagyis ebben az esetben nem kell fizetni, ha jól gondolom. Amikor kedd, szerda, csütörtök valamelyikére esne a munkaszüneti nap, akkor pedig 8 órára kapja a távolléti díjat. A szabadságot órában adjuk ki a napi 8 óra figyelembevételével. A kötelező tájékoztatás tartalmazza, hogy ezen három napon, napi 8 órában végez munkát. Ez a gyakorlat munkaidőkerettel oldható csak meg, vagy nem kell hozzá, mivel állandó napokon és munkaidőben dolgozik?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

6. cikk / 57 Egyenlőtlen munkaidőbeosztás – a bér elszámolása

Kérdés: Egy munkavállaló az Mt. szerinti munkaviszonyban van foglalkoztatva az önkormányzat által üzemeltetett vendégházban heti 30 órában, egyenetlen munkaidőben, hiszen vendég, illetve rendezvény függvénye, hogy mikor kell jelen lennie. Előfordul, hogy hétvégi munkavégzés is szükséges. Ezt megtehetjük anélkül, hogy bérpótlékot kellene fizetnünk? Ha nem, akkor ilyen helyzetben mi a helyes, jogszerű eljárás?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

7. cikk / 57 Részmunkaidő egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Egy részmunkaidőben dolgozó kollégánk kérte, hogy a heti 20 órás munkaidejét egyenlőtlen beosztásban teljesíthesse úgy, hogy hetente a két pihenőnapján felül legalább egy további napon ne kelljen munkába jönnie. Úgy gondoljuk, hogy ez csak munkaidőkeret elrendelésével lenne lehetséges, de kérdéses, hogy milyen egyéb beosztási szabályokra kell figyelnünk. Lehetséges-e, hogy csak az egyik munkavállalóval állapodunk meg így, más részmunkaidős kollégák viszont továbbra is heti öt napot járnak dolgozni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

8. cikk / 57 Műszakpótlék számítása szociális intézményekben

Kérdés: Szociális intézmény egyik szervezeti egységében egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint, több műszakos munkarendben dolgoznak az ápolók, gondozók. A belső ellenőrzés hibásnak találta, hogy ebben az egységben a 07-15 óra közötti műszakban a 14 és 15 óra közötti időben nem fizettünk 15%-os bérpótlékot. Az egyik ápoló havi beosztása az alábbiak szerint alakult 160 kötelezően ledolgozandó óra mellett, az adott hónapban: 07-15 óráig tartó műszakban dolgozott 5 napig, 07-19 óráig 2 napig, 14-22 óráig 5 napig, 22-07 óráig 4 napig, 19-07 óráig 2 napig. Összesen 164 órát dolgozott, ebből két 12 órás műszak vasárnapra, egy szombatra esett. 28 óra 15%-os, 76 óra 30%-os, 32 óra 50%-os pótlékot, valamint 4 óra túlórát fizettünk ki neki. Megfelelő-e az elszámolás, vagy 5 órával több 15%-os pótlékot kellett volna kifizetnünk?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

9. cikk / 57 Szabadság elszámolása négynapos munkahét esetén

Kérdés: Hogyan kell kiadni egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló szabadságát? Adolgozónak a munkaszerződése szerint heti 32 óra a munkaideje, amit úgy köteles ledolgozni, hogy hétfőtől csütörtökig napi 8 óra és pénteken napi 0 óra. Helyesen jár el a dolgozó, ha úgy veszi ki a szabadságát, hogy csak a 8 órás munkanapokra vesz ki szabadságot, a 0 órás napra pedig nem? Amunkavállaló éves szabadsága az életkora szerinti és a gyermeke utáni pótszabadsággal együtt 30 nap. Az Mt.-nek megfelelően jár el a munkáltató, ha a következő módon tartja nyilván a munkavállaló szabadságát? Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy az Mt. 124. §-ának (4) bekezdése alapján a szabadságot órában tartsa nyilván, és ebben az esetben a munkavállaló a munkaidő-beosztásának megfelelő időtartammal (órával) azonos mértékben mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ha szabadságra kíván menni. Ebben az esetben a munkavállaló 30 nap szabadságát a napi munkaidő mértékével felszorozva kell órában nyilvántartani, esetükben ez tehát 192 órának (30 nap × 6,4 óra) felel meg. Amennyiben órában tartja nyilván a munkáltató a szabadságot, akkor csak azokra a napokra kell elszámolni a 8 órára jutó távolléti díjat, amikor a munkavállalónak munkavégzési kötelezettsége lenne, és szabadságot kíván igénybe venni. Ha például egy nap szabadságot vesz ki a dolgozó, és a munkáltató 192 óra éves szabadságot tart nyilván a dolgozónál, akkor az egy nap szabadságot 8 órának megfelelő időtartamban elszámolhatja?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

10. cikk / 57 Szabadság és betegszabadság díjainak elszámolása

Kérdés: A járványhelyzet miatt csökkentettük a munkavállalók munkaidejét, és 30 órás részmunkaidőben, az alábbi beosztással foglalkoztatjuk őket: K-Sz-Cs: 8-8 óra, P: 6 óra. Ha szabadságra, illetve betegszabadságra megy a munkavállaló, akkor hogyan kell elszámolni az erre járó díjazást? A tb-naptár szerint 5+2-ben?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.