Művelődési intézmények – a közösségi színtér működtetése

Kérdés:

A 20/2018. EMMI rendelet szabályozza a kistelepülések közösségi művelődési intézményeinek személyi, tárgyi, működési feltételeit, így a közösségi színtérre vonatkozó alapvető szabályokat is tartalmazza. Közalkalmazotti jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban is ellátható-e ez a feladat, illetve egy városi fenntartásban álló művelődési ház – Mt. hatálya alá tartozó, megfelelő szakképzettséggel rendelkező – alkalmazottja is elláthatja-e ezt a feladatot részmunkaidőben, megbízási jogviszonyban?

Részlet a válaszából: […] ...a megbízás esetén a felek mellérendeltek, a megbízó utasítási joga azonban csak szűkebb körben érvényesül. A munkavállalót személyes munkavégzési kötelezettség terheli, a megbízott azonban elvileg igénybe veheti más személy közreműködését is a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Magyarázat: rugalmas munkarend és egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés:

Társaságunk kollektív szerződésében rugalmas munkarend szerepel, így az tartalmazza a törzsidőt és a peremidőt. A kollektív szerződés azt is tartalmazza, hogy a rendes munkaidőt hétfőtől péntekig lehet beosztani azzal, hogy hétfőtől csütörtökig 8,5 órát kell mindennap dolgozni, míg pénteken csak 6 órát, így tehát egy héten összesen 40 óra a teljesítendő munkaidő.
1. Helyes-e az a megállapítás, ahhoz, hogy – jogszerűen – egyenlőtlen beosztást tegyünk lehetővé, a kollektív szerződésben feltüntetett rugalmas munkarend önmagában nem elegendő, hanem szükséges még munkaidőkeret elrendelése is? (A munkaidőkeret alkalmazására csak azért kerülne sor, hogy az egyenlőtlen beosztást jogszerűen lehetővé tegyük.)
2. Ha a kollektív szerződésben foglalt rugalmas-egyenlőtlen munkarendet akarjuk alkalmazni, hogyan lehet összekombinálni a rugalmas beosztást és a munkaidőkeretet? Elegendő az, ha például négyheti munkaidőkeretet rendelünk el, és a beosztási szabályok kapcsán csak utalunk a kollektív szerződésben foglalt törzsidőkre és peremidőkre?
3. Elvonatkoztatva a fenti tényállástól, be lehet-e vonni a munkavállalókat a munkaidő-beosztásba oly módon, hogy azt mondjuk, egy hétre levetítve úgy kötelesek beosztani a peremidejüket, hogy azok a törzsidőkkel együtt hetente adják ki a 40 órát?
4. Van-e bármi akadálya annak, hogy a rugalmas-egyenlőtlen munkarend mellett azt is előírjuk, hogy az általános munkarendet (hétfő–péntek) is alkalmazzuk? (Erre elsősorban azért lehetne szükség, hogy ha hetente 40 órát írunk elő, és például egy munkaszüneti nap pont hétköznapra esne, akkor azon a napon ne kelljen dolgozni, és e héten az adott napnak megfelelő munkaidővel kevesebbet kelljen dolgozni.)

Részlet a válaszából: […] ...és a kötetlen munkarendet ismeri. Kötetlen munkarendről akkor beszélünk, amikor a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedi. A munkarend kötetlen jellegét nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Munkaidő és bér a behívásos munkaviszonyban

Kérdés: A "Behívás: idő- és bérelszámolás" címmel feltett kérdésre adott szakértői válaszból idézünk (Munkaügyi Levelek 118. szám, 2321. kérdés): "Az Mt. 193. §-a nem zárja ki az állásidőre és a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségére vonatkozó általános szabályokat [Mt. 51. § (1) bek. és 146. § (1) bek.]. Ebből pedig az következik, hogy a fenti magyarázattal szemben nemcsak a ténylegesen ledolgoztatott órákra jár a munkabér, hanem a be nem osztott órákra is. Ezen értelmezéssel szemben meg kell jegyeznünk, hogy így viszont lényegében kiüresedik az egész intézmény, hiszen csak annyi speciális vonása maradna, hogy ebben az esetben elegendő rövidebb, legalább háromnapos határidővel közölni a munkaidő-beosztást. Ezt viszont felesleges külön kimondani a törvényben, hiszen például kollektív szerződésben a munkaidő-beosztás előzetes közlésére vonatkozó határidő egyébként is eltérést engedő, akár a munkavállaló hátrányára is (Mt. 135. §). Másfelől, a törvényszövegben a »feladatok esedékességéhez igazodó munkavégzési kötelezettség« kitétel lényegében értelmetlen maradna, hiszen a behívás szabályaival a kihasználatlan munkaidő csupán a munkáltató részére fizetett rendelkezésre állás csökkentésére ad lehetőséget."
A behívás alapján történő foglalkoztatásnak mi a jogszerű, elfogadott gyakorlati értelmezése? Hogyan kell helyesen értelmezni ebben a foglalkoztatási konstrukcióban a munkaidőkeretben a munkaidő és a munkabér elszámolását, azaz, ha a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőhöz képest kevesebb vagy több munkaidőre hívja be a munkáltató a munkavállalót, felmerül-e az állásidőre járó díjazás, illetőleg a rendkívüli munkavégzés díjazásának fizetése? Ha igen, akkor pontosan mi a különbség egy részmunkaidős foglalkoztatás és a behívás alapján történő foglalkoztatás között a munkaidő-munkabér elszámolását illetően?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megítélése nem változott a 2015-ben adott eredeti válaszunkhoz képest. A témában ugyanis nem született irányadó bírósági ítélet, a szabály módosítására pedig nem került sor. Ezért továbbra is kockázatos a munkáltató részéről, ha a behívásos munkaviszonyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Vasárnapi pótlék – nem jogosultak a játszóház dolgozói

Kérdés: Egy játszóházban a munkavállalók munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva. Kell-e részükre a vasárnapi munkavégzéséért 50%-os vasárnapi pótlékot adni? Adható-e nekik vasárnapipótlék-általány?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultságnak nincs köze ahhoz, hogy a munkavállaló munkaidőkeretben dolgozik-e. Az Mt. szerint, a vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót az alábbi esetekben illeti meg 50%-os vasárnapi pótlék: ha foglalkoztatására kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Elmaradt három műszak – a munkaidő-beosztás kifogásolása

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarend és munkaidőkeret van érvényben abban az üzemben, ahol én is dolgozom. Ebből kifolyólag van, akinek úgy van meghatározva a munkarendje, hogy váltakozva dolgozik, egyszer nappal, egyszer éjszaka. Én viszont folyton nappalos műszakra vagyok beosztva, és a beosztásom vagy hétköznapra, vagy hétvégére, szombatra vagy vasárnapra esik. Megteheti a munkáltató, hogy ténylegesen nem oszt be váltakozó műszakba, délutánra és éjszakára, és ha igen, akkor elrendelhet számomra hétvégén munkavégzést úgy, hogy nem fizeti meg a vasárnapi pótlékot?
Részlet a válaszából: […] ...bevezetni, és nincs kollektív szerződés hatályban [Mt. 94. § (2) bek.]. Megszakítás nélküli tevékenység esetén a vasárnapi munkavégzés rendes munkaidőben elrendelhető [Mt. 101. § (1) bek. c) pont], és ebben az esetben a munkavállalót a vasárnapi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Éjszakai munka és készenlét elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Ha a munkavállaló a munkaidőkeret alatt éjszaka is dolgozik, akkor ezt nem kell még pluszban elszámolni neki (15%-os pótlék), hanem csak beleszámítani ezeket az órákat is a munkaidőkeret alatt ledolgozható óraszámba? Ugyanez felmerül a készenlét kapcsán is. Ha készenlétet rendelnek el a munkaidőkeret alatt, és ezalatt túlórái lesznek, azt is bele kell számítani a munkaidőkeret óraszámaiba? Ezekben az esetekben a rendkívüli munkavégzésért járó pótlékot csak akkor kell kifizetni, ha a munkaidőkereten felüli óraszámot rendelik el?
Részlet a válaszából: […] ...éjszakai munka kapcsán abból kell kiindulni, hogy a 15%-os éjszakai pótlék a 22 és reggel 6 óra közötti, az egy órát meghaladó munkavégzésért jár, függetlenül attól, hogy egyébként a munkavállaló munkaidőkeretben dolgozik. Nem jár ugyanakkor éjszakai pótlék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Munkaidő és pótlékátalány szabályozása kollektív szerződésben

Kérdés: Az Mt. 143. §-a rendelkezik a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék, illetve a szabadidő elszámolásáról. A 145. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg a felek. Ez a bekezdés a rendkívüli munkavégzésre járó bérpótlékra nem vonatkozik. A kérdésem arra irányul, hogy kollektív szerződésben ettől eltérően megállapítható-e havi átalány a rendkívüli munkavégzés idejére? Például egy havibéres dolgozónál előírhatja a kollektív szerződés, vagy a munkaszerződésben megállapodhatnak a felek arról, hogy havonta 200 óra egy adott munkavállaló elvárt havi munkaideje? Mit jelent pontosan a 156. § (1) bekezdésének a) pontja, miszerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár?
Részlet a válaszából: […] A felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett havi átalányt állapíthatnak meg [Mt. 145. § (2) bek. a) pont]. Kollektív szerződés ugyan elvileg eltérhet ettől a szabálytól [lásd Mt. 165. §, 277. § (2) bek.], mivel azonban a törvény kifejezetten úgy rendelkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Szabadnapok beosztása

Kérdés: Kollektív szerződésünk szerint termelési érdekből a munkáltató jogosult hat munkanapot felcserélni szabadnappal. Milyen feltételeket kell betartania, és mire kell ügyelnie?
Részlet a válaszából: […] ...kell tekinteni, hogy a munkáltató nem tett eleget foglalkoztatási kötelezettségének, hiszen ő maga rendelkezett úgy, hogy nem osztotta be munkavégzésre a munkavállalót. Ezt megteheti, ám ez a munkavállaló bérigényét nem érinti. A hiányzó órákra ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Napi pihenőidő biztosítása

Kérdés: Élelmiszerüzlet vagyunk, a nyitva tartásunk alapján (mindennap 6-22 óráig) több műszakos munkarendben dolgoznak munkavállalóink. Rendkívüli esetben (mondjuk betegség miatt) elő­fordul, hogy a délutános műszakból, amely 22 óra 10 percig tart, délelőttös műszakba kellene visszajönnie a dolgozónak. A délelőttös műszak 5 óra 50 perckor kezdődik, de így nincs meg a 8 óra pihenőidő sem (kollektív szerződésünk nincs a dolgozókkal). Van valami lehetőség ebben az esetben, hogy a dolgozót mégis visszarendeljük? Ilyenkor utólag kellene megadni neki a pihenőidőt?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani. Ez alól néhány esetben, így több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Behívás – idő- és bérelszámolás

Kérdés: A behívásos munkaviszonnyal kapcsolatban az alábbi elszámolási kérdésekre szeretnénk választ kapni. Ha a munkavállalónak többet kell dolgoznia a munkaszerződésben meghatározottnál, de a maximum hat órán belül, akkor ez túlórának minősül? Például, napi négyórás munkaszerződést írnak alá, de egyes esetekben öt órát is kell dolgozni a munkavállalóknak, akkor ezt túlórának kell elszámolni? Minden esetben a ténylegesen ledolgozott óraszám után kell a bért megfizetni? Ha a munkavállaló nem dolgozza le a munkaidőkeretben teljesítendő óraszámot, akkor a munkáltatónak állásidőt kell fizetnie? Abban a hónapban, amikor nincs behívás, nincs bérfizetési kötelezettség sem? Amennyiben a foglalkoztató a munkavállalót csak januárban és augusztusban hívja be, a köztes időben jogosult a munkavállaló betegszabadságra, táppénzre? Valamint ha szeptember hónapban beteg, a biztosításban töltött napjainak száma mennyi lesz, ha január 1-jével kezdődött a munkaviszonya? Hogyan történik a szabadság és betegszabadság kiadása?
Részlet a válaszából: […] ...e speciális munkaviszonyban a munkavállaló munkaszerződés alapján a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét [Mt. 193. § (1) bek.]. A feladatok esedékességéhez igazodó feladatteljesítésből levonható az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.
1
2
3
5