Művelődési intézmények – a közösségi színtér működtetése

Kérdés:

A 20/2018. EMMI rendelet szabályozza a kistelepülések közösségi művelődési intézményeinek személyi, tárgyi, működési feltételeit, így a közösségi színtérre vonatkozó alapvető szabályokat is tartalmazza. Közalkalmazotti jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban is ellátható-e ez a feladat, illetve egy városi fenntartásban álló művelődési ház – Mt. hatálya alá tartozó, megfelelő szakképzettséggel rendelkező – alkalmazottja is elláthatja-e ezt a feladatot részmunkaidőben, megbízási jogviszonyban?

Részlet a válaszából: […] ...a megbízás esetén a felek mellérendeltek, a megbízó utasítási joga azonban csak szűkebb körben érvényesül. A munkavállalót személyes munkavégzési kötelezettség terheli, a megbízott azonban elvileg igénybe veheti más személy közreműködését is a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Cigarettaszünetek megoldása a munkaközi szünet meghosszabbításával

Kérdés: A munkavállalóink körében rendszeresen előfordul, hogy a munkaközi szünet mértékét 5-10 perccel túllépve mennek dohányozni, és így munkaidőben nem dolgoznak. Ezt az időt a műszak végén pótolják be, amivel viszont a beosztás szerinti munkaidőn túl végeznek munkát – összesen ugyanúgy 8 órát, mintha a beosztásuk szerint dolgoztak volna. Hogyan kell ilyen esetben elszámolni a munkabért?
Részlet a válaszából: […] ...szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.].A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be, és a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Megbeszélések szervezése kötetlen munkarendben

Kérdés: Előírhatjuk-e a kötetlen munkarendben foglalkoztatottak részére, hogy a vezetőjük által meghatározott rendszeres megbeszéléseken vegyenek részt? Szankcionálható-e, ha a munkavállaló az utasítás ellenére távol marad az értekezletről?
Részlet a válaszából: […] ...érintő értekezletek mellett még egyértelműen kötetlen munkarendről van szó. Akötetlen munkarend alapja ugyanis a törvény szerint a munkavégzés önálló megszervezése [Mt. 96. § (2) bek.].A bírói gyakorlat szerint, a kötetlen munkarend megállapítására a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Eltérések megállapodással a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoktól

Kérdés: Március 18-án megjelent a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. Korm. rendelet, amelynek 6. §-a az Mt.-től való eltérési lehetőségeket rögzíti. Ez a közalkalmazottakra is vonatkozik-e?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidő-beosztást 96 órán belül (azaz akár azonnali hatállyal is) módosíthatja;b) egyoldalúan elrendelhet távmunkát vagy otthoni munkavégzést;c) intézkedhet a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében;d) az a)-c) pontban foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Osztott munkaidő – kollektív szerződés alapján a közlekedési ágazatban

Kérdés: Az Mt. 135. §-ának (6) bekezdése alapján a kollektív szerződés a közlekedési ágazatok szinte valamennyi munkaköreiben lehetővé teszi azt, hogy az érintett munkavállaló megkérdezése és beleegyezése nélkül állapítson meg osztott munkaidőt. De vajon az ilyen módon bevezetett osztott munkaidőnek kötelező (alapelvi) előfeltétele-e az, hogy a munkavállalónak lehetősége legyen arra, hogy haza tudjon menni a "kieső" időben, vagyis a tartózkodási helyet ne a munkáltató határozza meg? Mi van akkor, ha a munkavállaló a munkahelyétől távol lakik, és emiatt a munkahelyét nem tudja elhagyni, és ott helyben kénytelen eltölteni a köztes időt? Például a munkavállaló minden harmadik nap reggel 7 és másnap 7 között végez munkát, 22 és 4 óra közé esik az osztott munkaidő munkamentes része. Ebben az esetben a "kieső idő" munkaidőnek minősül, vagy talán ügyeletnek? Ha ez esetleg mégis jogszerűen minősülne ügyeletnek, akkor az évi 250 (300) órás korlát "megkerülése" végett "átnevezhető-e" a kollektív szerződésben ez a konstrukció készenlétnek, ha a munkavállaló tényleg nem tud hazamenni? Ha igen, akkor miért?
Részlet a válaszából: […] ...időtartam – ami legalább két óra – pihenőidőnek minősül. Azaz, ilyenkor a munkavállalót nem terheli rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség, illetve díjazás sem jár erre az időszakra. Ebből eredően a munkavállaló a köztes időben el is hagyhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Munkaidő nyilvántartása és beléptetőrendszer

Kérdés: A cégnél, ahol sofőrként dolgozom, beléptetőrendszer lett telepítve. Adott esetben nekem hajnali 4 órától 12 óráig tart a munkaidőm. 4 óra előtt érkezem a munkahelyemre, de hiába rögzíti ezt a beléptetőrendszer, csak 4-től kezdik számolni a munkaidőt. Pedig 4-re már túl vagyok az autó megpakolásán és akkor indulok el. 12 óra után érkezem vissza, de hiába ekkor rögzíti a rendszer a belépésemet, csak 12-ig számolják el a munkaidőmet. Sőt levonnak belőle 20 perc munkaközi szünetet, amit pedig napközben nem is veszek igénybe. A hónap végére ezért, hiába rögzít a rendszer naponta 8 óránál több időt, mégis akár 1 nap szabadságot is levonnak órahiány miatt. Tanácsukat kérném, hogy jogos-e ez az egész.
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő a munkáltató által munkavégzésre előírt (beosztott vagy rendkívüli munkavégzésre adott utasítással előírt) idő. Ez a következő részekből áll: a munkavégzés és a rendelkezésre állás ideje, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Munkaidő ledolgozásának ellenőrzése kötetlen munkarend esetén

Kérdés: Hogyan tudjuk ellenőrizni, hogy a kötetlen munkarendben dolgozó kollégák is legalább 40 órát dolgoznak hetente? Nekik ugyanis nincs munkaidő-nyilvántartásuk. Megbüntethető-e a munkavállaló, ha egyértelmű, hogy jóval kevesebbet dolgozik a kötelező óraszámánál, vagy ez kötetlen munkarendnél a munkáltató felelőssége, és állásidőt kell fizetnünk neki?
Részlet a válaszából: […] ...esetében is érvényesülnek. Azaz, a munkavállalót a munkaszerződése szerinti munkaidő tekintetében terheli rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség, illetve a munkáltató ennek megfelelő időtartamban köteles foglalkoztatni a munkavállalót [Mt. 51. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Munkaközi szünet eltérő meghatározása

Kérdés: Cégünknél a munkaidő egy műszakos munkarendben napi 8 óra, amely 7 órától 15.30 óráig tart, a munkaközi (ebéd-) szünet 30 perc. A hamarosan bevezetésre kerülő két műszakos munkarend csak a munkavállalók egy meghatározott körét (nem munkakörhöz kapcsolódóan) érinti, mely esetben a délutános műszakban a kollégák 14 órától 22 óráig fognak dolgozni. Ők tehát nem "dolgozzák le" az ebédidőt, míg a délelőttös műszak (az egy műszakos munkarendben dolgozókhoz hasonlóan) igen. Amennyiben a felek nem állapodtak meg az Mt. 103. §-ában meghatározott 20 perces munkaközi szünetnél hosszabb időtartamról, úgy kötelezhető-e a munkavállaló 15.30 óráig munkavégzésre, vagy csak 15.20 óráig? Sért-e bármilyen jogelvet, jogszabályt a délelőttös és délutános műszak közötti megkülönböztetés?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 103. § (3) bek.]. A kérdéses beosztás esetén ilyen megállapodás hiányában a munkavállaló nem kötelezhető 15.20 perc után munkavégzésre, feltéve, hogy valóban csak 20 perc szünetet vett igénybe. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert a hosszabb munkaközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Ügyelet teljesítésének megtagadhatósága

Kérdés: Munkáltatóm a havi 36 órás túlórakereten fölül dolgoztat engem. Persze a munkalapon ezt nem könyvelik, csak a munkaidő-kiírásban. Erre jön még rá az ügyeletem, emiatt sok esetben még plusz 20-30 órát dolgozom. Közöltem a munkáltatómmal, hogy lemondom az ügyeletet, mert a havi 40-80 óra túlórát nem bírom. Erre ők kötelezőnek mondták az ügyelést, és elbocsátással fenyegetnek. Pedig már négy éve kivettek a karbantartók létszámából, azóta a termeléshez tartozom mint üzemi műszerész. De az ügyeletet továbbra is vinnem kell, éppúgy, mint a karbantartóknak. Mit tehetek, hogy megszabaduljak az ügyeléstől, de ne rúgjanak ki?
Részlet a válaszából: […] ...hogy – lehetőleg írásban – tájékoztassa a munkáltatóját arról, a jövőben csak a törvényi mértéknek megfelelő rendkívüli munkavégzést fogja teljesíteni. Ha mégis valamilyen szankció érné emiatt, az jogellenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Pihenőidők a szociális és egészségügyi ágazatban

Kérdés: Amennyiben az egészségügyben, illetve a szociális szférában dolgozom 12 órás munkarendben, abban az esetben ledolgoztatható-e a napi 20-20, azaz összesen 40 perces munkaközi szünet, valamint az éjszakás műszakban járó 40 perc szünet? Az éjszakai műszak leteltével mennyi idő után osztható be a munkavállaló nappali műszakra? Például két éjszakás (12 órás, illetve 12 óra 40 perces) műszak után mennyi a pihenőidő? Ha két éjszakai műszak után (ami 17.45-06.30-ig tart egy éjszaka) reggel 6.30-kor távozom, akkor beosztható vagyok-e a következő nap nappalos műszakjára, ami 5.30-18.15-ig tart?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a készenléti jellegű munkakörben legalább 8 óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani. A 06.30-kor befejezett munkavégzés és a következő napi 05.30-kor kezdődő munkaidő között 23 óra telik el, e feltételnek tehát a munkaidő-beosztás megfelel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.
1
2
3
8