Nem átutazásra használt helyi bérlet – a térítés adómentes elszámolása

Kérdés:

Ha a lakcímem Budaörsön van, de a BKV járatát használom arra, hogy a budapesti munkahelyemre dolgozni menjek, és a munkáltató megtéríti számomra a bejárás költségeit, a BKK-bérlet 86%-át elszámolhatja adómentesen?

Részlet a válaszából: […] ...Korm. rendelet 3. § (1)–(2) bek.]. A munkába járás közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Letiltás az utazási költségtérítésből

Kérdés: Letiltás alapját képezi-e az adóköteles (a vállalat belső szabályzata alapján, nem a vonatkozó kormányrendelet szerinti), munkába járásra adott gépkocsi költségtérítése?
Részlet a válaszából: […] ...a 30 Ft/km juttatás meghaladja a munkába járással kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségeket, és valójában az a funkciója, hogy a munkavégzést ellentételezze, az ilyen juttatást is figyelembe kell venni a letiltás alapjául szolgáló összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Bérletjuttatás tagnak és munkavállalónak

Kérdés: Milyen feltételekkel adható egyszemélyes kft. tulajdonosának helyi tömegközlekedési bérlet, illetve a tagi jogviszonyban lévő tulajdonosnak? Milyen feltételekkel lehet abban az esetben, amikor nem a tulajdonosnak, hanem egy munkavállalónak ad helyi tömegközlekedési és agglomerációs bérletet?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazandó a 39/2010. Korm. rendelet. A munkáltató ilyenkor a napi munkába járás – azaz a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Utazási költségtérítés – ha sokat utaznak a munkavállalók

Kérdés: Az utazási költségtérítésről szóló új rendelettel kapcsolatban kérdezzük: Néhány alkalmazottunk 80-100 km-es távolságról ingázik naponta. Egy példát említve, a Budapesttől másfél órás vonatútra lévő Szolnokra 70 000 forintba kerül a 30 napos bérlet. Az új rendelet szerint idén 30 000 forintos összeghatárig kell megtéríteni a bérlet, illetve a menetjegy árát. Ez tehát – a példánál maradva – a Szolnokról feljáró kollégák esetében 40 000 forint jövedelemkiesést jelent. Jól értelmezzük az új szabályozást? A másik problémánk a gépkocsival történő munkába járás körében merült fel. Eddig az egy irányból járók összefogtak, és többen együtt jártak autóval, nem kellett a munkaidő végén várakozniuk, hanem azonnal indulhattak haza. Az új szabályok szerint azonban, ha a várakozási idő nem haladja meg az utazási időt, de azt majdnem eléri – például a másfél óra utazási idő esetében az egy óránál hosszabb várakozási idő –, mindez közel két óra többletet jelent a munkavállalóknak. Az autóval közlekedők egyébként csak a helységtáblától helységtábláig tudják elszámoltatni a költségüket, vagy a lakástól a munkahelyig? Végül kérdezzük: a Szlovákiában lakó munkavállalóink a hazautazás magyarországi költségeinek 86%-át csak akkor számolhatják el, ha ezt a költségrészt az utazás teljes költségén belül el tudják különíteni, és külön számlát kérnek róla?
Részlet a válaszából: […] ...86%-átmegtéríteni. Ezzel szemben, a 39/2010 Korm. rendelet 2. § c) pontja szerinthazautazásnak minősül a tartózkodási helyről – a munkavégzés rendjétől függően- legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.Kérdésük alapján ez azt jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.