26 cikk rendezése:
1. cikk / 26 Cigarettaszünetek megoldása a munkaközi szünet meghosszabbításával
Kérdés: A munkavállalóink körében rendszeresen előfordul, hogy a munkaközi szünet mértékét 5-10 perccel túllépve mennek dohányozni, és így munkaidőben nem dolgoznak. Ezt az időt a műszak végén pótolják be, amivel viszont a beosztás szerinti munkaidőn túl végeznek munkát – összesen ugyanúgy 8 órát, mintha a beosztásuk szerint dolgoztak volna. Hogyan kell ilyen esetben elszámolni a munkabért?
2. cikk / 26 Megbeszélések szervezése kötetlen munkarendben
Kérdés: Előírhatjuk-e a kötetlen munkarendben foglalkoztatottak részére, hogy a vezetőjük által meghatározott rendszeres megbeszéléseken vegyenek részt? Szankcionálható-e, ha a munkavállaló az utasítás ellenére távol marad az értekezletről?
3. cikk / 26 Osztott munkaidő – kollektív szerződés alapján a közlekedési ágazatban
Kérdés: Az Mt. 135. §-ának (6) bekezdése alapján a kollektív szerződés a közlekedési ágazatok szinte valamennyi munkaköreiben lehetővé teszi azt, hogy az érintett munkavállaló megkérdezése és beleegyezése nélkül állapítson meg osztott munkaidőt. De vajon az ilyen módon bevezetett osztott munkaidőnek kötelező (alapelvi) előfeltétele-e az, hogy a munkavállalónak lehetősége legyen arra, hogy haza tudjon menni a "kieső" időben, vagyis a tartózkodási helyet ne a munkáltató határozza meg? Mi van akkor, ha a munkavállaló a munkahelyétől távol lakik, és emiatt a munkahelyét nem tudja elhagyni, és ott helyben kénytelen eltölteni a köztes időt? Például a munkavállaló minden harmadik nap reggel 7 és másnap 7 között végez munkát, 22 és 4 óra közé esik az osztott munkaidő munkamentes része. Ebben az esetben a "kieső idő" munkaidőnek minősül, vagy talán ügyeletnek? Ha ez esetleg mégis jogszerűen minősülne ügyeletnek, akkor az évi 250 (300) órás korlát "megkerülése" végett "átnevezhető-e" a kollektív szerződésben ez a konstrukció készenlétnek, ha a munkavállaló tényleg nem tud hazamenni? Ha igen, akkor miért?
4. cikk / 26 Gépjárművezetők munkaközi szünete és munkaidő-nyilvántartása
Kérdés: A gépjárművezetők esetében elfogadható-e, hogy a munkaközi szünet naponta akár 2-3,5 óra között van, mert a gépjárműre szerelt tachográf szerint a gépjármű ezen időszak alatt nem volt mozgásban? Például reggel 4 órakor kezd a dolgozó, 10 órakor végez, és a tachográf adatai szerint 2 óra munkaközi szünet volt. Ezt a két órát le kell (lehet) vonni a munkaidőből? Vagyis a munkaidőkeret elszámolásakor csak 4 órát számolunk el munkavégzés címén? Jelenléti ívként elfogadható-e a tachográf adataiból nyert nyilvántartás?
5. cikk / 26 Munkaközi szünet – nem lehet a munkaidő része közvállalatnál
Kérdés: Köztulajdonban álló cégünket nemrég alapították, így most kerül sor munkavállalóink felvételére. Az egyértelműség kedvéért szeretnénk rögzíteni írásban a munkavállalóink részére, hogy a napi munkaidő nálunk nyolc óra, és ebbe az ebédszünet is beleszámít majd, így a munkaidő reggel 8 órától délután 16 óráig tart. A kérdésünk, hogy ezt a munkaszerződésben vagyunk kötelesek rögzíteni, vagy elég, ha tájékoztatóban szerepeltetjük?
6. cikk / 26 Részmunkaidő – az "idők" arányosítása
Kérdés: Az Mt. 99. §-ának (2) bekezdése alapján a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje a tizenkét, heti munkaideje a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. A beosztás szerinti napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. A törvény azonban nem rendelkezik a részmunkaidős munkavállaló rendkívüli munkavégzéséről. Mit jelent ebben az esetben a rendkívüli munkaidő? Az ő esetükben is a fenti rendelkezést kell alkalmazni, vagy arányosítani kell? Például egy 4 órás munkavállaló napi munkaideje (rendkívüli munkavégzéssel együtt) maximum napi 6 óra, heti munkaideje 24 óra lehet?
7. cikk / 26 Munkaidő-maximumok
Kérdés: Az érintett munkavállalónk heti munkaideje 40 óra. Ezenfelül hétköznap és hétvégén is előfordul, hogy túlórát rendelünk el neki. Azt, hogy az Mt. 99. §-a szerint a heti munkaidő a 48 órát, a napi munkaidő pedig a 12 órát nem haladhatja meg, a túlórák figyelembevételével kell érteni?
8. cikk / 26 Közalkalmazottak munkaközi szünete
Kérdés: A Kjt. módosult rendelkezéseire tekintettel azoknál a munkáltatóknál, ahol nincsen kollektív szerződés, avagy az ágazati jogszabály eltérően nem rendelkezik, nem lehet a munkaidő része a munkaközi szünet időtartama. Havibéres (illetményes) munkáltatók esetén, amennyiben a munkaidő-beosztás változatlan marad (mintha továbbra is része lenne a munkaközi szünet a munkaidőnek, azaz tehát egy 8 órás munkavállaló ezek szerint csak 7,5 órát dolgozik ténylegesen), akkor ebben az esetben a közalkalmazottnak kevesebb illetmény jár? Megadhatja-e a munkáltató a teljes havibért (illetményt) ilyen esetben? Mely ágazati jogszabályok teszik lehetővé az eltérést az új Kjt. 59. §-a alapján?
9. cikk / 26 Műszakpótlékra való jogosultság rendkívüli munka pótléka mellett
Kérdés: Társaságunk egy termelő cég, három műszakban foglalkoztatja munkavállalóit, a műszakpótlék kifizetésének minden törvényi feltétele teljesül. Az utóbbi időben a megrendelések megnövekedése miatt bizonyos esetekben rendkívüli munkavégzés (túlóra) elrendelésére került sor. Kérdésem az, hogy a rendkívüli munkavégzés időtartamára jár-e a műszakpótlék is? Azaz aki délutános műszak után, 22 órától 02 óráig túlórázik, vagy az éjszakás bejön 18 órára, annak ezt a négy munkaóráját hogyan kell számfejteni? Mi a helyzet, ha szombaton, pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében vagy vasárnap történik ugyanez?
10. cikk / 26 Munkaközi szünet tartama
Kérdés: Cégünknél 30 perces ebédidő van, amit ledolgozunk, kollektív szerződésünk nincs. Jól értelmezem, hogy az új Mt. alapján csak 20 perc az ebédszünet? Mivel a korábbi szabály még "legalább" 20 percről rendelkezett, ez azt jelenti, hogy már szabálytalan a 30 perces szünet alkalmazása? Mikor lép hatályba ez az új szabály?
