Végkielégítésre való jogosultság és a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kollégánkat nem tudjuk tovább foglalkoztatni, mert időközben lezártuk azt a projektet, amelyben ő is dolgozott (asszisztens munkakörben). Munkaviszonyát a felmondási védelem letelte után rendes felmondással meg fogjuk szüntetni. Kérem segítségüket abban, hogy a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság idejét hogyan kell figyelembe venni a végkielégítésre jogosító időszak, illetve a felmondási (felmentési) idő hossza kapcsán? A munkavállaló 2006. január 1-je óta dolgozott nálunk, 2008. júliusban ment szülési szabadságra, majd 2011. július 11-én jött vissza dolgozni. Papíron tehát több mint 5 éves jogviszonya van, de ebből jó három évet ténylegesen nem dolgozott.
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban töltött idővel együtt növekszik [Mt. 92. §(1)-(2) bek.]. A törvény nem tartalmaz szabályt arra, hogy a ténylegesmunkavégzéssel nem töltött időtartamokat ne kellene figyelembe venni afelmondási idő meghatározásánál. A felmondási idő hossza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Ápolási díjon lévő munkavállaló – felmondási juttatások és az igazolólap kitöltése

Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk – a felmondási tilalmat követően – a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?
Részlet a válaszából: […] ...naptól kezdődik. Az Mt. 93. § (1) bekezdése alapján a munkáltató rendesfelmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni, ennekmértéke a felmondási idő legalább fele.A felmondási időt ketté kell bontani az alapján,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Szabályváltozás – magyarázat a heti 44 órás munkaidőhöz

Kérdés: Az Mt. június 1-je óta hatályos új szabálya alapján fel lehet emelni a munkaidő mértékét heti 44 órára. Szeretnénk élni ezzel a lehetőséggel, ehhez kérünk pontos tájékoztatást. Milyen feltételek alapján, mikortól és meddig lehet felemelni a munkaidő mértékét? Meddig illeti meg a munkavállalót a felmondási védelem a munkaidő felemelésekor?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozószabályokhoz. A megemelt munkaidőmértékkel foglalkoztatottakra is irányadókpéldául a munkaidő-beosztási szabályok, a napi munkavégzés nem haladhatja meg a12 órát, ügyelet esetén a 24 órát (lásd az Mt. 119. §-át). A heti 44 órásmunkaidőmérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

GYES-ről visszatérő kismamák – rendes felmondás és szabadságmegváltás

Kérdés: A GYES-ről visszatérő kismamát nem kívánjuk tovább foglalkoztatni. Mely időponttól kézbesíthetjük részére a rendes felmondást legkorábban? Mi a teendő a felhalmozódott szabadságokkal? Ezeknek a kiadása meghosszabbítaná a munkaviszonyt, és csak a kiadását követő időponttól kellene számítani a felmondási időt?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatórendes felmondást közöl a munkavállalóval, a kismama felhalmozódott szabadságátvagy annak egy részét a felmondási idő munkavégzési kötelezettséggel érintettrésze alatt is kiadhatja. A felmentési idő alatt ugyanis – mivel ekkormunkavégzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Felmondás elleni védettség – a tilalom lejárta után?

Kérdés: Cégünk a gazdasági válság miatt felmondásokat tervez, az Mt. szerint azonban a munkavállaló a keresőképtelenség (táppénz) lejárta után harminc napig még védettséget élvez a munkáltatói rendes felmondás tekintetében. E védettség ellenére sem tudunk a munkavállalónknak munkát adni. Megítélésünk szerint ezzel a helyzettel könnyen visszaélhet, hiszen ha visszajön a táppénzből, és azt látja, hogy nincs munka, újra elmegy táppénzre, s ezt akár jó néhány hónapig is így tudja folytatni. Önök szerint milyen megoldás létezik erre a helyzetre?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokba akkor, ha a munkáltató afelmondási idő kezdete előtt működési körében felmerült okból mentesíti amunkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól (EBH 2004. 1149). Ha például amunkavállaló március 9-ig harminc napot meghaladóan keresőképtelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...90. §, 91. §]. Tekintettel arra, hogy rendes felmondás esetén a munkáltatóköteles a munkavállalót a felmondási idő felében a munkavégzés alól felmenteni,a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége csupán a felmondási idő felében állfenn. Ebből következik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Alkalmatlan a keresőképtelen beteg munkavállaló?

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében dolgoztam egy cégnél. A kölcsönvevőm nemrég visszaküldött a kölcsönbeadóhoz, mivel sokat betegeskedtem, aki ezt követően a táppénz alatt arra hivatkozva mondott fel, hogy a munkám elvégzésére alkalmatlan vagyok, betegségem miatt munkaköri feladataimat ellátni nem tudom. Ilyen esetben felmondási védelem nem vonatkozik rám, tényleg meg lehet szüntetni a munkaviszonyomat?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalókra[Mt. 193/P. § (1) bek.].Alkalmazandó viszont az a rendelkezés, mely szerint akeresőképtelen beteg munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól mentesül[Mt. 107. § c) pont]. A Legfelsőbb Bíróság elvi éllel mondta ki, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

GYES utáni munkába állás

Kérdés: Amióta a GYES mellett is lehet dolgozni, gyakrabban fordul elő, hogy a kismamák idő előtt meg akarják szakítani fizetés nélküli szabadságukat, és visszatérnek korábbi munkakörükbe. A munkáltatónknál kialakult gyakorlat szerint a fizetés nélküli szabadságon lévők pótlására új munkavállalót veszünk fel, határozott időre. Az egyik ilyen helyettes sokkal jobb képességű, mint a helyettesített. Ha az anyuka visszatér a GYES-ről, megszüntethető-e a munkaviszonya rendes felmondással arra hivatkozással, hogy a munkaköre be van töltve, vagy kötelesek vagyunk az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni? Ha erre nincs mód, mik a munkáltató lehetőségei?
Részlet a válaszából: […] ...időtartamban – akirendelés, ekkor a munkáltatóval az Mt. szerinti tulajdonosi kapcsolatban állómásik foglalkoztatónál rendelhető el a munkavégzés (Mt. 106. §). Ha semmiképpensem sikerül foglalkoztatni a munkavállalót, akkor az Mt. 151. § (4) bekezdéseszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.